Idén is megjelent a RedTorch sportmarketingügynökség SportOnSocial elnevezésű kutatása, melyben a különböző nemzetközi szakszövetségeknek a közösségi oldalakon nyújtott 2025-ös teljesítményét vették górcső alá a szakemberek. A felmérés nem meglepő megállapítása az, hogy a téli szövetségek az olimpia közeledésével egyre jobb számokat produkáltak a különböző platformokon. Ami meglepőbbnek tűnhet, hogy az egyes felületek közül a TikTok-on érték el a legnagyobb növekedést a szövetségek.
A RedTorch kutatói 44 nemzetközi szakszövetséget vizsgáltak meg nyolc közösségi platformon a 2025-ös év során produkált számok alapján. A szakértők a Facebookon, az X-en, a YouTube-on, a TikTok-on, az Instagramon, valamint az elsősorban Kínában elérhető és közkedvelt felületeken: a Weibón, a WeChat-en és a Douyinon mérték föl, hogyan alakult az egyes szövetségek követőinek száma, mennyi és milyen tartalmat tettek közzé, s azokra mennyi és milyen reakció érkezett. Összességében elmondható, hogy folytatódott az az utóbbi években megfigyelt és kimutatott tendencia, hogy a szövetségek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek kommunikációs mixükben a közösségi oldalakra, hiszen a fiatalabb célcsoportok elérésének változatlanul ezek a platformok a legkiválóbb terepei, s ma már az idősebb korosztályokba tartozók is egyre többen használják napi szinten ezeket az alkalmazásokat.
A téli sportok és az atlétika nagyot ugrottak előre
Ami nem változott a tavalyi évhez képest, hogy idén is a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) végzett a SportOnSocial ranglistájának 1. helyén, mivel 93 pontot ért el a különböző szempontok figyelembe vételével készült értékelés alapján. A dobogóra még a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) és a Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) fért fel. A 2025 elején kiadott rangsorban 2. és 3. helyet elfoglalt Nemzetközi Krikett Szövetség és Vizes Világszövetség néhány hellyel hátrébb került – előbbi az 5., utóbbi a 9. helyen végzett a 2025-ös adatok alapján.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség elsősorban a tavaly szeptemberben Tokióban rendezett szabadtéri világbajnokságnak köszönheti sikerét, mivel a TikTok-on közzétett rövid videók akkora sikert arattak, hogy a tavalyi 9. helyről a 2.-ra jött föl ezen a platformon. A Facebookon az 1., az Instagramon pedig a 3. helyen végzett, vagyis ezek a tények is sokat hozzátettek a sikerhez.
Több szövetség is 10+ helyezést tudott előrelépni a 2025-ös rangsorhoz képest. Közülük kiemelendő a Nemzetközi Sí- és Hódeszka Szövetség (FIS), amely a 15.-ről a 4. helyre kapaszkodott föl egy év alatt. A jelentés megállapítása szerint ez a jelentős javulás elsősorban az olimpiai felkészüléssel kapcsolatban az Instagramon közzétett fotók és rövid videók sikerének köszönhető. A hasonló méretű szövetségek között a legerősebb növekedést érte el, az elköteleződési szintek összehasonlíthatók voltak a négyszer-hatszor nagyobb közönséggel rendelkező szövetségekével – derül ki az anyagból.
Általánosságban is elmondható, hogy a téli sportágakat tömörítő szövetségek az olimpia közeledtével erősíteni tudták közösségi médiás jelenlétüket és elérésüket, ami elsősorban 2025 utolsó negyedére volt igaz. A téli kategóriába tartozó szövetségek együttes elérése 97%-kal javult egy év alatt, s a korcsolya, a bob és szkeleton, a curling, a biatlon és az olimpián idén debütált síalpinizmus nemzetközi szövetsége is több helyet tudott javítani a rangsorban, ellenben a Nemzetközi Jégkorong Szövetség 6 helyet rontott pozícióján, s egy helyezéssel hátrébb került a Nemzetközi Szánkó Szövetség is.
Főszerepben a TikTok és a videók
Több szövetség is jelentős előrelépést ért el a rangsorban és általánosnak mondható, hogy a videós tartalmaknak köszönhetik ezt. A Triatlon Világszövetség a 30.-ról a 15. helyre ugrott föl, amiben a legnagyobb szerepe a YouTube-ranglistán történt 24 helyes javításnak van, mely révén azon a platformon a 2. legjobban teljesített szövetség volt tavaly. A TikTok-on elért 13. hely is 15 helyes ugrást jelent. Itt kell megjegyezni, hogy 2025-ben már egyértelműen a videók vitték a prímet a nemzetközi szövetségek közösségi kommunikációjában, hiszen az összes tartalom 62%-a volt videó. Az Instagramon közzétett rövid videók aránya 18, a Facebookon közzétetteké pedig 17%-kal emelkedett egy év alatt, a TikTok-videók terén azonban 58%-os volt a növekedés, miközben a YouTube-on megjelent rövid videók aránya is 38%-os bővülést ért el. Érdekesség, hogy eközben a hagyományos, korlátlan méretű YouTube-videók aránya mindössze 11%-kal növekedett.
Ezek a számok is mutatják azt, amit marketingszakemberek évek óta mondanak, hogy a tinédzserek és a fiatal felnőttek eléréséhez ma már mindenképpen jelen kell lenniük a szövetségeknek a TikTok-on is, mivel ezek a korosztályok elsősorban ezt a felületet használják. A TikTok-ranglistát egyébként a FIFA nyerte a NASZ és a Nemzetközi Kerékpár Unió előtt. A FIS ebben az összevetésben az 5. helyre volt jó, ami sokkal jobb a tavalyi 12. helyezés után. A TikTok-elérések terén a triatlon nemzetközi szövetsége 15, a bob és a szkeleton szövetsége pedig 17 helyet javított, de a Tekvandó Világszövetség is öt pozíciót jött előre, s idén a 11. helyre került. A szövetségek összesített elérése 16%-kal növekedett a TikTok-on – egyetlen platformnál sem figyeltek meg ekkora bővülést egy év alatt a SportOnSocial 2017 óta íródó történetében. A TikTok 63.4 millió feliratkozóval már majdnem utolérte a YouTube-ot (64.6 millió feliratkozó), így jó eséllyel a 2027 elején megjelenő, az idei év adatait földolgozó kutatásban már jobban fog állni.
A Facebookon az atlétika, a torna és az íjászat nemzetközi szövetsége teljesített a legjobban 2025-ben. Ez a közösségi oldal megőrizte erejét a sportszövetségek számára, hiszen tavaly a 44-ből 29 szervezet tudta növelni követőinek számát, egyben a tartalmakra érkezett különböző reakciók, kommentek mennyiségét. A Facebook különösen alkalmas a képek archiválására, mivel „a tartalom inkább megosztás, mint valós idejű felfedezés útján terjed” – áll a jelentésben.
Az Instagramon a FIS végzett az élen, talán meglepő módon a birkózók világszövetsége (UWW) lett a 2., a FIFA pedig a 3. helyezett. Az X-en a FIVB, valamint a krikett és a korcsolya nemzetközi szövetségei zártak dobogós helyen, ugyanakkor az adatokból kitűnik, hogy 2024-hez képest 2025-ben 1.2 millióval csökkent a szövetségek követőtábora az Elon Muskhoz köthető felületen, a közzétett tweetek száma pedig 27%-kal volt alacsonyabb.
A vizsgálat tárgyává tett kínai platformokon továbbra is elsősorban a távol-keleti országban igazán népszerű és sikeres sportágak szövetségei teljesítettek erősen, úgy mint az asztalitenisz, a tollaslabda, a korcsolya, vagy éppen a kosárlabda, de a FIFA is remek számokat produkált. A WeChat-en 476%-kal (!) növekedett a szövetségek követőtábora, miközben a Weibón „csak” 27, a Douyinon pedig 11%-os volt az emelkedés. Ezért van szükség a jelentés szerint Kínára „teljes értékű digitális ökoszisztémaként” tekinteni, és a helyi történetmesélésre támaszkodni.
Archívum és popkultúra
Jóllehet a jelentés elsősorban a 2025-ös esztendő adataira koncentrál, azonban az anyagból a februári milánó-cortinai téli olimpiára vonatkozó következtetéseket is levonnak a szerzők. „Az archív tartalmak közzététele egy alacsony költséggel bíró, de mégis igen jövedelmező stratégia volt a játékok idején. Ezek azok az emblematikus pillanatok, amelyekre a közönség visszaemlékezik. A történelmi teljesítmények egész évben történő fölidézése segít megörökíteni ezeket a pillanatokat, és arra ösztönözheti a hétköznapi rajongókat, hogy nagyobb érdeklődést tanúsítsanak a sport iránt”.
A reagálóképesség egy másik fontos szempont, amelyet érdemes megjegyezni: a közösségi média és a szurkolói beszélgetések figyelemmel kísérésével a nemzetközi szövetségek könnyebben felkelthetik a figyelmet. „A szövetségek részt tudtak venni a szélesebb körű olimpiai vitában azáltal, hogy valós időben reagáltak a nyilvános reakciókra. Ugyanez az elv érvényesül egész évben: az aktuális szurkolói beszélgetéseket tükröző tartalom elengedhetetlen az elköteleződés generálásához és a telített hírfolyamokban való visszhang eléréséhez” – áll a jelentésben.
Egy másik érdekes megállapítás, hogy a populáris kultúra maradt az egyik legjobb eszköze a figyelem felkeltésének, valamint új közönségeknek a sport felé vonzásának. Ezért ösztönzik a nemzetközi szövetségek a sportolók személyiségére összpontosító tartalmak közzétételét, hogy „túllépjék a téli sportok rajongóinak hagyományos körét”. Egy példa erre a spanyol műkorcsolyázó, Tomás-Llorenç Guarino Sabaté, akinek a „Minions” filmzenéjére való fellépése jelentős felhajtást váltott ki.
A kiemelt kép forrása: RedTorch