A téli ötkarikás sportágak fönntarthatósági és környezetvédelmi kezdeményezéseit bemutató Zöld Olimpia cikksorozat utolsó előtti részében a curling kerül terítékre. Ebben a sportban is fontos téma a zöldebb jövő megteremtése, s ezért tesznek is a szereplők. Ebből a cikkből megtudhatod, milyen intézkedések történtek és történnek ennek érdekében, s arról is olvashatsz, hogy milyen magyar részvétel van a nemzetközi erőfeszítésekben.
A curling ott volt a legelső, 1924-es téli olimpia műsorán, de csak 1998 óta szerepel rendszeresen a programban. A sportág az utóbbi húsz évben tett szert komoly népszerűségnövekedésre, amit jól mutat az, hogy egyre több országban űzik versenyszerűen, s 2018 óta a férfi és a női csapatok mellett vegyes párosok számára is kiírják az olimpiát. Ahogy a több sportágban, úgy itt is egyre nagyobb hangsúlyt kap a fönntarthatóság és a környezetvédelem, hiszen a curlinget is érintik az ezzel kapcsolatos kihívások.
A sportágat jégcsarnokokban szokták űzni, így sok hasonlóság van a curling és a korcsolyasportok által előidézett környezeti terhelésben. Éppen ezért nem írnám le még egyszer mindazt, amit a belinkelt cikkben már megfogalmaztam. Inkább arra helyezem a fókuszt, hogy a curling egyes szereplői milyen cselekvéseket hajtanak végre a zöldebb jövő érdekében.
A Curling Világszövetség 2023-ban fönntarthatósági munkacsoportot állított föl, amely 2025 óta már bizottsági szinten működik. Nagy különbség van a munkacsoport és a bizottság között, hiszen előbbi minőségében „csupán” ajánlásokat fogalmazhatott meg a szövetség számára a fönntartható fejlődéssel összefüggésben, bizottságként viszont konkrét döntéseket hozhat és megfogalmazhatja azokat a politikákat, amelyek elősegíthetik a curling zöldebb működését és jövőképét.
A Curling Világszövetség 2023-ban csatlakozott az ENSZ által megfogalmazott klímacélokhoz. Azt vállalta, hogy 2030-ra megfelezi üvegházhatásúgáz-kibocsátását, 2040-re pedig karbonsemlegessé válik, vagyis csak annyi károsanyagot termel, amelyet kompenzálni is tud, pl. faültetésekkel. Emellett a szövetség kidolgozott egy 2034-ig szóló fönntarthatósági stratégiát Jég3, azaz Jég a köbön elnevezéssel. Nem véletlen ez a név, ugyanis az anyag összeállítói szerint elsősorban három területen lehet elérni, hogy a curling fönntarthatóbban működjék. Ezek az infrastruktúra, a jégkészítés és a beruházások.
A curling az infrastruktúra terén sok helyen osztozik a küzdőtéren a korcsolyasportokkal és a jégkoronggal. Csak a legerősebbnek számító országokban fordulhatnak elő dedikáltan curlingezésre épített jégpályák, úgy mint Kanada, vagy Svájc. Érdekesség, hogy annak idején még szabadtéri sportágként indult, ám az idők múlásával kiderült, hogy szerencsésebb fedél alatt űzni, napjainkban pedig a klímaváltozás hatásai is erősen korlátozzák a kinti curling lehetőségeit. Az, hogy sok helyen más sportágakkal kell megosztania a jégpályát a curlingnek, önmagában nem kis kihívás, ugyanis a curlingpálya jégfelülete egyedi és gondos előkészítést, karbantartást igényel, hogy a kövek a dobásokkor megfelelően forogjanak. A pályáknak hatékony hőmérsékletszabályozással kell rendelkezniük a légkezelés és a padlózat hűtése miatt. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a megfelelő szigetelés, légtömörség és szellőztetés.
A jégkészítéshez sok vízre és elektromos áramra van szükség, s a hűtéshez használatos speciális gázokról és/vagy folyadékokról még nem is beszéltünk (a korcsolyasportokkal foglalkozó cikkben ezekről is bővebben lehet olvasni). Ahogy a korcsolyában, úgy a curlingben is alkalmaznak már fönntarthatóbb módon működő megoldásokat, amelyeknek köszönhetően kevesebb vízre és áramra van szükség, a hűtőközegek a korábbinál kisebb mennyiségben történő felhasználással tudnak ugyanolyan, vagy még jobb hatást kifejteni, a csarnokok építménye pedig úgy van kialakítva, hogy ne alakuljanak ki ún. hőhidak, amelyek alaposan ronthatják a hűtés eredményeit.
Ami a beruházásokat, befektetéseket illeti, a Curling Világszövetség befektetései jelenleg több portfólióban oszlanak meg. Az utóbbi években egyre gyakoribb, hogy olyan alapokba fektetnek be pénzt, amelyek kizárnak bizonyos iparágakat, például a szén-dioxid-intenzív iparágakat, hogy biztosítsák a befektetések összhangját a szervezeti értékekkel.
A szövetség néhány évvel ezelőtt egy globális tanúsítványprogramot indított útjára, amelynek lényege, hogy a versenyhelyszínek és a curlingpályák hivatalos elismerést szerezhetnek arról, hogy a fönntarthatóság szempontjait előtérbe helyezve fejlődnek, miközben a korábbinál nagyobb élményt nyújtanak a sportolóknak és odafigyelnek a hozzáférhetőségre is, tehát elősegítik a para curling fejlődését is. A tanúsítványprogram célja, hogy a curling számos olyan helyszínnel rendelkezzen, amelyeknek használata bizonyítottan nem okoz nagy környezeti terhelést és pénzügyi szempontból is sikeresnek mondható. Mint a korcsolyával kapcsolatos cikkben már írtam róla, napjainkban sokfelé a világban vita tárgyát képezik a jégcsarnokok, mert a klímaváltozással összefüggő kihívások közepette jelentős mennyiségű víz és áram fölhasználásával működnek, miközben minden évszakban megvannak a szabadtéri sportolás lehetőségei is. A világszövetség azt szeretné elérni, hogy a curlingpályák, egyben a multifunkcionális jégcsarnokok megítélése és társadalmi jelentősége javuljon, illetve növekedjen, mert csak ezen a módon lehet tartósan utánpótlást biztosítani akár a curling, akár a korcsolya, akár a jégkorong számára.
Összesen háromféle tanúsítvány létezik. Ezek az Elismert Létesítmény, az Edzőközpont és az Élményközpont nevekre hallgatnak. Egy helyszín mindhárom tanúsítványt kiérdemelheti, amennyiben bizonyítja, hogy fönntarthatóan és költséghatékonyan működik, miközben edzés- és versenyzési lehetőséget is biztosít a sportolók számára. Természetesen már az is nagy szó, ha egy tanúsítványt el tud nyerni egy pálya, mert nem lehet csak úgy megszerezni ezeket, igen szigorú feltételrendszernek kell megfelelni.
Ami számomra kissé visszásnak tűnik ebben, hogy a helyszíneknek fizetniük kell, amikor pályáznak egy vagy több tanúsítványra. Önmagában a pályázat benyújtása is pénzbe kerül, s amikor a szövetség delegációja a helyszínen tájékozódik az állapotokról, akkor az ő utazási, szállásolási költségeit is a pályázónak kell állnia. Úgy gondolom, hogy ez a feltétel elriaszthatja a szerényebb anyagi lehetőségekkel rendelkező üzemeltetőket a pályázat benyújtásától, holott egy igen előremutató programról van szó. Talán a kezdeményezés sikeressé válásával sikerül elérni azt, hogy legalább olcsóbb legyen ez a folyamat, mert ma többszázezer forintnak megfelelő összegeket kell kifizetni.
Végül térjünk vissza egy kicsit a föntebb már említett fönntarthatósági bizottságra! A testületben legutóbb tavaly került sor tisztújításra, s ennek eredményeként a nyolc főből álló grémiumnak két magyar tagja is van – más országokból csak egy-egy ember került be. A bizottságnak háromfős vezetősége van. Ketten a világszövetség irányító testületéből, a Tanácsból lettek delegálva, a harmadik tag pedig Bardócz-Bencsik Mariann, a szövetség kommunikációs csapatának korábbi tagja, aki most (LinkedIn-profiljának tanúsága szerint) szabadúszó tanácsadóként, illetve a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem vendég lektoraként dolgozik. A magyar szakember korábban több ifjúsági és felnőtt olimpián, illetve paralimpián, no meg számos világbajnokságon is dolgozott a nemzetközi szövetség médiacsapatában, s korábban maga is curlingezett, így kapcsolódása ehhez a sporthoz maximálisan érthető. A másik magyar tag Kalocsai-Van Dorp Vera, a magyar női válogatott játékosa, aki a tagszövetségek egyik képviselőjeként került be a bizottságba. Igen fontos munkája van a nyolc tagnak, hiszen a kitűzött célok, vagyis elsősorban a 2040-es karbonsemlegesség elérése, nagyban múlik azon, hogy ez a testület milyen döntéseket hoz és milyen javaslatokat tesz le a szövetség magasabb szintű döntéshozó szerveinek asztalára.
Ehhez a munkához mindenkinek sok sikert kívánunk, és bízunk benne, hogy a curling is hozzá tud járulni a zöldebb jövőhöz.
A Zöld Olimpia cikksorozat utolsó részében a jégkorongot járom körbe még ezen a héten.
A kiemelt kép forrása: Pexels