A téli ötkarikás sportágak fönntarthatósági és környezetvédelmi cselekedeteit, elképzeléseit bemutató Zöld Olimpia cikksorozat eheti részében a korcsolyasportok kerülnek terítékre. A jégen űzött sportágak nem meglepő módon elsősorban a természetes jégfelületek megmaradásáért és a fönntartható jégkészítésért küzdenek. Ebben a cikkben ezt mutatom be részletesen.
A jövő csütörtökön kezdődő milánó-cortinai téli olimpián három korcsolyasportág lesz a műsoron: a műkorcsolya, a gyorskorcsolya és a rövidpályás gyorskorcsolya. Magyar szempontból az első és az utolsó a két legsikeresebb sportunk a téli játékok 1924 óta íródó történetében, hiszen ebben a kettőben született az eddigi tíz hazai érem. Az idei olimpiának nem annyira vérmes reményekkel nézhetünk elébe, de kis szerencsével akár műkorcsolyában, akár rövidpályán, sőt, akár még gyorskorcsolyában is születhetnek nagyszerű eredmények.
Ez a cikk azonban nem erről fog szólni, hanem arról, hogy ebben a három sportágban mit tettek, mit tesznek és mit óhajtanak tenni a fönntarthatóság és a környezetvédelem érdekében. Bár mindhárom sportot jellemzően zárt térben űzik, de a jégpályák előállítása és fönntartása egyaránt jelentős energiát igényel, s akkor még nem is beszéltünk a jégcsarnokok és a nagy versenyeknek otthont adó arénák világításáról. Nem csak emiatt vaskosan érintett a korcsolyasport a környezeti kihívásokkal való küzdelemben, hanem azért is, mert miközben egy fedett csarnokban megfelelő körülményeket lehet teremteni a jégnek, addig sok, a szabad ég alatt található természetes jégfelület olvadozik, vagy már el is olvadt a felmelegedés következtében.
Először tavaly került megrendezésre a Gleccserek Világnapja, amely a hegyekben kialakult természetes jégtömegek egyre súlyosbodó helyzetére kívánta fölhívni a figyelmet. Az 1892-ben megalakult, s ezzel a legnagyobb múltra visszatekintő téli sportszervezetnek számító Nemzetközi Korcsolya Unió (NKU) csatlakozott a világnaphoz és az ENSZ Gleccserek Megőrzésének Nemzetközi Éve 2025 elnevezésű programjához is, vállalva, hogy továbbra is keményen dolgozik azon, hogy minél hatékonyabban tudjanak bánni a sportágban azzal a vízkészlettel, amelyet a jégpályák előállításához használnak.
Bár megoszlanak a vélemények a gleccserek olvadását illetően, de egyes kutatások szerint a XXI. században jelentősen fölgyorsult ezeknek a jégtömegeknek az olvadása. 2000 és 2023 között a Föld évente átlagosan 273 milliárd tonna gleccserjeget veszített el, ami azt jelenti, hogy minden egyes másodpercben 42 korcsolyapályányi jég tűnt el. Ennek az elképzelhetetlen (és egyébként sokak által megkérdőjelezett) mértékű olvadásnak súlyos következményei vannak:
- 700 millió ember ivóvízellátása alapul a gleccsereken és a hóolvadáson
- Az elmúlt évszázadban bekövetkezett globális tengerszintnövekedés közel felét az olvadó gleccserek idézték elő
- A gleccserek akár 53%-a is megmenthető, de csak azonnali beavatkozás esetén
Az NKU a tavalyi világnapi kampány során mutatta be azt a dokusorozatot, amelyet Michaela Carrott vadkorcsolyázóval és környezetvédelmi aktivistával készített. A sorozatban Carrott bemutatja a gleccserek lélegzetelállító szépségét, miközben felhívja a figyelmet törékenységükre.
Az NKU két stratégiai dokumentuma is foglalkozik a fönntarthatósággal és a környezetvédelemmel. A Vízió 2030 stratégia a mostani évtizedben megvalósítandó intézkedések irányelveit tartalmazza. Az anyagnak a fönntarthatóságra vonatkozó részében azok a vállalások kerültek megfogalmazásra, amelyeket minden komoly sportszervezet megtesz, azaz a szén-dioxid-kibocsátás és ezáltal a karbonlábnyom csökkentése, a pályák, jelen esetben a jégcsarnokok és versenyarénák energiafelhasználásának optimalizálása, a nagy kibocsátással járó utazások számának mérséklése, és a hulladékmennyiség csökkentése.
Az NKU 2023-2030 közötti időszakra vonatkozó fönntarthatósági stratégiája fejti ki részletesen, hogy mit lehet és mit kell megtenni a célok elérése érdekében. A jégpályák, jégcsarnokok világszerte a közösségi és kulturális érintkezés színterei, ami miatt nagyon sok embert vonzanak. Jól mutatják a sportág méreteit a következő számok: Észak-Amerikában (Kanadában és az USA-ban) megközelítőleg 4415 fedett és 5500 szabadtéri jégpálya van. Kínában 887 beltéri és 300 kültéri pálya működik. Európában (Svédországban, Svájcban, Franciaországban, Csehországban, Finnországban, Észtországban, Magyarországon, Ausztriában és Oroszországban) 2117 fedett és 6354 szabadtéri korcsolyapálya található. Ezek az adatok azonban gyorsan változnak, mivel a szabadtéri jégpályák száma csökken a rövidebb téli szezonok miatt, a fedett jégpályák gazdasági életképességével és etikai megítélésével kapcsolatban pedig egyre több kérdés merül fel, mivel az éghajlatváltozás következményei hatással vannak a sportágra.
A nemzetközi szövetség 2023 február-márciusban egy részletes fönntarthatósági felmérést készített a sportolók, az edzők, a sportolók szülei, a nemzeti tagszövetségek, a különböző versenyek szervezői, a szponzorok, a beszállítók, a médiapartnerek, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és mások bevonásával. Ennek segítségével állították össze a stratégiát, hogy az abban foglaltak minél közelebb álljanak a korcsolyasport közösségéhez, annak elvárásaihoz és javaslataihoz. Az NKU esetében is igaz az, amit más szövetségeknél is láthatunk, hogy több szinten is felelőssége, egyben befolyása van a zöld folyamatok alakításában. A szövetség szervezetként, eseményrendezőként és közösségi influenszerként egyaránt sokat tehet a fönntarthatóság érdekében.
A legnagyobb károsanyagkibocsátással mindenképpen az események, ezen belül a versenyek és a különböző tanácskozások (pl. kongresszusok) járnak. Az NKU rendezvényekre vonatkozó szabályzatának részét képezi egy fönntarthatósági függelék, amely részletezi a szövetség ajánlásait ebben a tekintetben. A különböző versenyek szervezőinek ezeket figyelembe kell venniük.
A korcsolyázás a jégtől függ, és a természetes jégen történő szabadtéri korcsolyázást súlyosan veszélyezteti az éghajlatváltozás miatti emelkedő hőmérséklet. A fedett jégpályák egyre nagyobb figyelemnek vannak kitéve, és a közösségben elfoglalt helyükkel kapcsolatban kérdések merülnek fel magas energiafogyasztásuk miatt. Azonban, mivel ez egy olimpiai sportág, amelynek világszerte több millió rajongója van, a korcsolyázás lehetőségei fenomenálisak a fönntarthatósággal kapcsolatos tevékenységek és a tudatosság növelésére.
Az NKU elkötelezett amellett, hogy minimalizálja rendezvényei kockázatait és negatív hatásait a fogadó közösségekre nézve azáltal, hogy stratégiájában a fönntartható rendezvényszervezésre összpontosít, beleértve az éghajlatváltozást, az energiát, a vizet, a hulladékot, a közlekedést, a helyi érdekelt felek és a közösség bevonását, az ellátási lánc menedzsmentjét, a környezeti egészséget és biztonságot, a sportolók védelmét stb. Minden egyes fönntarthatósági probléma előfordulásának valószínűségét és nagyságrendjét felmérik azzal a céllal, hogy hatékony megelőző és reagáló intézkedések végrehajtásával megértsék, felkészüljenek, kezeljék és enyhítsék a fönntarthatósági kockázatokat.
Az NKU stratégiai fönntarthatósági igényeinek és prioritásainak meghatározásakor egy lényegességi mátrixot használtak annak meghatározására, hogy mely kérdésekre kell összpontosítani a figyelmet, felismerve, hogy nem minden lényeges kérdés egyformán fontos, és a döntéshozatalban és a jelentéstételben a hangsúlynak tükröznie kell azok relatív prioritását.
A lényeges kérdések meghatározása a Fönntartható Fejlődési Célokban (FFC-k), a nemzetközi jogi keretekben, az NKU által eddig tárgyalt kérdésekben, más sportszervezetekkel és iparági szabványokkal való összehasonlításban stb. szereplő kérdések felsorolásával történt. Az érdekelt felek bevonásával e kérdések köré rangsorolták a kockázatokat és a lehetőségeket, amelyeket a Fönntarthatósági Stratégia véglegesítése előtt megosztottak a belső vezetéssel. Az NKU számára különösen fontosnak ítélt stratégiai prioritások a következők:
- A jégpályák
- Karbon és körforgás
- Természet
- Közösség
A jégpályák vonatkozásában az a legfőbb feladat, hogy megtalálják az illetékesek a fönntartható üzemeltetés módszereit. Különös tekintettel kell lenni a pályák hűtésének és a fedett csarnokok fűtésének kivitelezésére, hiszen elsősorban ezek a folyamatok igényelnek sok energiát. Amennyiben ez az energia megújuló forrásból származik, azzal már sokat lehet tenni a karbonlábnyom csökkentésének irányában. Ezen kívül az sem mindegy, hogy egy jégcsarnokot milyen anyagokból építenek, hiszen ma már léteznek fönntartható forrásból származó, környezetkímélő építőanyagok is, amelyek ráadásul segíthetik a csarnok jobb hőszigetelését, ami szintén csökkentheti a hűtés és a fűtés mennyiségét és költségeit. A szabadtéri korcsolyapályák esetében a légszennyezettség is egy nem elhanyagolandó tényező, hiszen a pályák hűtése során is keletkeznek olyan gázok, amelyek terhelik a levegőt. Az NKU-n belül fölállítottak egy Jégpálya Platformot, amely más jeges sportágakkal szorosan együttműködve keresi azokat az innovatív technológiákat, amelyek segítségével fönntarthatóbb és környezettudatosabb üzemeltetést lehet elérni.
Ennél a pontnál álljon itt példaként egy magyarországi jégpálya, a Debreceni Jégcsarnok. A két jégcsarnokot és több kiszolgáló épületet magában foglaló komplexum esetében már az első, még 2004-ben fölhúzott csarnok vonatkozásában tekintettel voltak a tervezők a környezettudatosságra és az akkor elérhető legnagyobb energiahatékonyságra. Az első és a 2014-ben épített második jégcsarnok is finn ragasztott fa tartószerkezettel rendelkező, szendvicspanel falazatú, hőszigetelt ívelt tetőszerkezetű fedett csarnok. A finn ragasztott fa tartószerkezet előállításához szükséges faanyagot jellemzően fönntartható erdőgazdálkodásból szerzik be. Természetes építőanyag, emiatt jóval kisebb a karbonlábnyoma, mint a mesterségesen előállított építőanyagoknak.
A szendvicspanel falazat gyors és költséghatékony építési módszer, amely két acél fegyverzet közötti szigetelőmagból (PUR, PIR vagy kőzetgyapot) áll. A PUR/PIR vagy kőzetgyapot mag kiváló energetikai tulajdonságokkal rendelkezik, csökkentve a fűtési/hűtési költségeket. A kétoldali acéllemez időjárásálló és tartós szerkezetet biztosít. A hőszigetelt íves tetőszerkezet kialakításához speciális, az íves formához igazítható anyagokat, például PIR/PUR hőszigetelő paneleket vagy fújt PUR habot alkalmaznak a hatékony, hőhídmentes szigetelés érdekében. A hőhíd az épületszerkezet olyan pontja, ahol a hőszigetelés folytonossága megszakad, vagy nem megfelelő anyagokat használtak, így a hő könnyebben távozik. Ez fokozott energiaveszteséget, hidegebb falfelületeket, páralecsapódást és penészedést okoz. Azzal, hogy a Debreceni Jégcsarnok esetében ezt a technológiát alkalmazták, jelentős megtakarítást tudnak elérni a hűtés/fűtés terén.
A finn kétkörös hűtéstechnológia egy teljesen zárt rendszerű, 12 hónapon át üzembiztos megoldás, amelyet elsősorban jégpályáknál alkalmaznak. Ez a módszer működik a Debreceni Jégcsarnokban is. A zárt rendszer előnye, hogy a hűtőközeg nem érintkezik a környezettel, így hatékonyabb és környezetkímélőbb. A primer hűtőközeg az R404A hűtőgáz, amelynek ózonréteg-károsító potenciálja (ODP) nulla, azonban jelentős globális felmelegedési potenciállal (GWP) bír, melynek értéke 3922 körül van. Emiatt a nyugat-európai országokban 2020-ban betiltották ennek használatát új hűtőrendszereknél. Magyarországon engedéllyel alkalmazható. A szekunder hűtőközeg, amely a pálya alatti műanyag csőrendszerben található, az ún. Freezium oldat. Ez egy kálium-formiát (hangyasav káliumsója) alapú, szerves sóoldat, amelyet speciálisan szekunder hűtőközegként (közvetítőközegként) használnak indirekt hűtési rendszerekben és hőszivattyúkban. Nem mérgező, nem gyúlékony és gyorsan lebomlik a természetben (biológiailag 10-szer gyorsabban lebomlik, mint a glikolok).
Mindebből látszik, hogy milyen módon valósítható meg egy jégcsarnok hűtése és fűtése minél környezetkímélőbb módon. Ahogy föntebb említettem, a világítás is komoly energiafogyasztást, ezáltal lábnyomot tud eredményezni, így ennek minél korszerűbb kialakítására is törekedni kell. A Debreceni Jégcsarnokban 2021-ben került sor a világítás korszerűsítésére, aminek keretében 80 darab LED-es lámpatestet telepítettek a játéktér jobb megvilágítása érdekében – ennek köszönhetően a korábbi 900 lux helyett immár 1500 lux fényerőt tudnak elérni. A LED-es világítótestek energiahatékonysága köztudott.
Világszerte hasonló megoldásokat találhatunk a jégcsarnokok és jégpályák vonatkozásában, amivel jelentősen csökkent a sportág karbonlábnyoma.
Rövidebben essék még szó a másik három stratégiai prioritásról is. A karbon és körforgás tekintetében a lábnyom csökkentése mellett nagy súlyt helyez az NKU a körforgásos gazdaság megvalósítására. A szövetség karbonterve értelmében 2040-re karbonsemleges működést kell elérni, összhangban az ENSZ ajánlásaival. A versenyek szervezői részére fönntarthatósági irányelvek kerültek megfogalmazásra, amelyek között szerepel a közlekedés és a szállítás minél fönntarthatóbb formában történő megvalósítása, az egyszer használatos műanyagok kiiktatása, a keletkező hulladék minél nagyobb hányadának újrahasznosítása, illetve a szemét mennyiségének csökkentése többször használatos eszközök alkalmazásával. Az élelmezésnél törekedni kell a helyi, vagy regionális forrásokból történő beszerzésre, a jégpályák üzemeltetéséhez szükséges víz fölhasználásánál pedig olyan megoldást kell találni, ami takarékos és hatékony fogyasztást tesz lehetővé.
Itt át is lehet csatolni a harmadik prioritásra, a természetre, hiszen a lábnyom csökkentésére irányuló intézkedések egyben a természetvédelmet is szolgálják. A kevesebb hulladék kisebb terhelést jelent a környezetre nézve, a zöld meghajtású járművek használata csökkenti a légszennyezettséget, a vízhasználat optimalizálása pedig a legfontosabb természeti erőforrásunk megőrzését célozza. Végül ami a közösséget, mint negyedik, de nem kevésbé fontos prioritást illeti, itt az oktatás, a népszerűsítés, a bemutatás a legfőbb cél. Meg kell mutatni a nagyközönségnek, hogyan tehetünk a fönntartható és zöldebb jövő érdekében. Az NKU által szervezett versenyekhez kapcsolódva, de azokon kívül is több kampány kerül megvalósításra ennek céljából – erre jó példa a föntebb hivatkozott, a Gleccserek Világnapjához kötődő sorozat.
Bőven van teendő, hiszen az elmúlt évek számai nem kicsik. A 2018-2019-es szezonban összesen 42, az NKU által szervezett versenyre került sor világszerte. Amennyiben csak a sportolók, az edzők, a bírák és egyéb meghívott személyek utazását vesszük alapul, akkor önmagában ez 19 491 tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezte. Sokkal nagyobb terhelést eredményezett a versenyekre elutazott mintegy 250 000 néző közlekedése, aminek legnagyobb részét a repülés tette ki. Ez 67 956 tonna kibocsátást jelentett, vagyis összességében 87 447 tonna szén-dioxid keletkezett. A 2022-2023-as idényre megközelítőleg 12%-al sikerült csökkenteni a környezeti terhelést az utazások számának optimalizálásával és a fönntartható üzemanyagokkal működő járművek minél nagyobb arányú alkalmazásával.
Arról, hogy a tavalyi és a most futó szezon milyen számokat produkált eddig ezen a téren, még nincsenek hivatalos adatok, de remélhető, hogy a megkezdett csökkenés tovább folytatódik. Amennyiben ez így lesz, azzal jól fog járni a korcsolyasport és a Föld is.
A Zöld Olimpia következő cikkében a curlinggel fogok foglalkozni fönntarthatósági és környezetvédelmi értelemben.
A kiemelt kép forrása: Pexels