Megkezdődött egy újabb év, egy olyan esztendő, amelyben nem fogunk unatkozni, ha sportról van szó. Az elmúlt évek szokását folytatva a Sportudvar idén január elsején is összefoglalja a teljesség igénye nélkül, hogy magyar szempontból melyek lesznek az esztendő legfőbb nemzetközi sporteseményei.
Január 10 – 25. – Férfi vízilabda Európa-bajnokság
Az év első, magyar szempontból fontos sporteseménye a férfi vízilabda Európa-bajnokság lesz, melynek rajtjára már csak kilenc napot kell várnunk. Az urak Belgrádban ugranak medencébe. A mieink számára az új lebonyolítás keretében létrejött első csoportkörből könnyedén tovább kell jutniuk, a java a most debütáló középdöntős (hivatalosan második csoportkörnek nevezett) szakaszban fog jönni, hiszen minden bizonnyal a tavalyi világbajnoki döntőben éppen a magyarokat legyőző Spanyolország és a mindig mindenkire veszélyes Szerbia is ellenfél lesz ott. A második csoportkör végén az első kettőben kell zárni az elődöntőbe kerüléshez, a negyeddöntő megszűnik. Nem lesz könnyű a magyar válogatott dolga, de ebben a mezőnyben nüanszok dönthetnek a csapatok között, így alighanem lesznek körömrágós mérkőzések is.
Január 15 – február 1. – Férfi kézilabda Európa-bajnokság
Általában minden évben az egyik első, hazai szempontból fontos nemzetközi sportesemény a férfi kézilabdázók valamely nagy tornája szokott lenni. Ez nem lesz másként idén sem, s mivel páros esztendőt kezdtünk meg néhány órája, ezért ezúttal Európa-bajnokságra kerül sor. A dán-norvég-svéd közös rendezésű kontinenstornán a magyar válogatott is részt vesz. A mieink egy olyan csoportba kerültek, ahonnan kötelező lenne továbbjutni, hiszen az izlandi-lengyel-olasz hármasnál egyértelműen erősebbek. Várhatóan az igazán nagy kihívások a középdöntőben fognak kezdődni, hiszen a papírforma érvényesülése esetén meg kell küzdeni a társházigazda svédekkel, a tavaly vb-döntőt játszott, s a negyeddöntőben éppen a magyar csapatot legyőzött horvátokkal, s minden bizonnyal a szlovénokkal is. A tavalyi vb-szereplésből kiindulva reális elvárás lehet, hogy a mieink eljussanak legalább az 5. helyért játszandó mérkőzésig, de kis szerencsével akár az elődöntőig is. Amennyiben akár egyik, akár másik forgatókönyv érvényesül, jó esély nyílhat a jövő évi világbajnoki kvalifikáció kiharcolására, de ennyire azért ne szaladjunk előre! A lényeg, hogy szurkoljunk a fiúknak a minél jobb eredmény elérése érdekében.
Január 18 – február 8. – Futsal Európa-bajnokság
Tíz év szünet után ismét ott lesz az Európa-bajnokságon a magyar futsalválogatott (ha már nagy pályán nem megy, legalább kicsin megy…), amely Ljubljanában fog pályára lépni a társházigazda szlovénok, a lengyelek és az olaszok ellen. A sportágat ismerők számára elsőre nem tűnhet megoldhatatlan feladatnak a csoportból való továbbjutás, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a papírforma alapján bravúr lenne, ha bárkit meg tudna előzni a nemzeti együttes, mivel a 16-os mezőnyből csupán két válogatottat: a másik két rendezőt, Lettországot és Litvániát előzi meg a ranglistán. Ettől függetlenül lehet abban bízni, hogy a mieink ugyanazt a harci szellemet fogják megmutatni, amelyet a románok elleni paprikás hangulatú pótselejtezős visszavágón is – ebben az esetben bármi megtörténhet. A korábbi három Eb-szereplés alkalmával nyeretlen maradt a magyar csapat, vagyis már egy győzelem is történelmi tettnek minősülne. Reméljük, összejön.
Január 26 – február 5. – Női vízilabda Európa-bajnokság
Nem csak a lebonyolítás újul meg a vízilabda Európa-bajnokságon, hanem az is, hogy a két nem tornájára nem egyszerre és ugyanott kerül sor. A hölgyek január végén és február elején pattannak a vízbe a portugáliai Funchalban. A magyar válogatottnak is kötelező abszolválnia az első csoportkört, a neheze itt is a második csoportkörben fog elérkezni, hiszen a papírforma alapján a címvédő hollandok is az útba fognak kerülni. Itt is az első kettőben kellene zárni az elődöntős szerepléshez, ebből pedig az következik, hogy az első csoportkörben nem szabad hibázni, minél több pontot el kell vinni a második körbe, s ott győzelemre kell törekedni a hollandok ellen. Persze most könnyen beszélek, de bízhatunk abban, hogy a tavaly ugyancsak vb-döntős lányoknak ezen az Eb-n is összejön egy nagy eredmény.
Február 6 – 22. – Téli olimpia
Bár a gyorskorcsolyázó Liu-fivérek hazaköltözése óta nem igazán reménykedhetünk éremszerzésben, ettől függetlenül több magyar sportoló is ott lesz a Milánó és Cortina d’Ampezzo által rendezendő téli olimpián. Versenyzőink rövid- és nagypályás gyorskorcsolyában, műkorcsolyában, sífutásban és alpesi síben már biztosan érdekeltek lesznek, de van remény arra is, hogy a januárban lezáruló kvótaszerzési időszak végén további sportágakban nyíljon lehetőség magyarok indulására, mint pl. hódeszkában. Azt várhatjuk ettől az olimpiától, hogy sportolóink tisztesen helytállnak, a pontszerző, akár érmes eredmény csak hab lenne a tortán.
Március 20 – 22. – Fedettpályás atlétikai Európa-bajnokság
Március második felében a lengyelországi Torúnban kerül sor a fedettpályás atlétikai szezon csúcseseményére, amelyen várhatóan több magyarnak is szurkolhatunk, hogy minél jobb eredményt érjen el. Minden valószínűség szerint ott lesz a tornán Molnár Attila, aki 400 méteren fedettpályás Európa-bajnok és világbajnoki 4. lett tavaly, vagyis a vb-dobogóért szállhat harcba. Reménykedhetünk egy szép szereplésben Takács Boglárkától, s azt gondolom, az igen fiatal magasugró, Bátori Lilianna is képes lehet arra, hogy döntőbe jusson. Remélhetőleg minél több honfitársunk kijut Lengyelországba, s nem fog szégyent vallani.
Május 15 – 31. – A-csoportos férfi jégkorong-világbajnokság
Történelmi tettet vitt véghez a magyar válogatott azzal, hogy tavaly kiharcolta a bennmaradást az A-csoportban, így idén ismét a világ legjobb nemzeti csapatai között mutathatja meg, mit tud. Idén is a kiesés elkerülése lesz a reális cél, aminek eléréséhez az fog kelleni, hogy ne a nyolcas csoport utolsó helyén zárjanak a fiúk. A csoportban ott lesznek az újonc britek, akik ellen mindenképpen meglesz az esély a győzelemre, ami már bennmaradást érhet, emellett pedig az osztrákok ellen lehet még sansz a pontszerzésre. Komoly erőpróba vár a csapatra, amely nincs a legjobb formában, de május második feléig még sok idő van hátra, így lehet javítani, hogy aztán Svájcban minden klappoljon.
Július 31 – augusztus 16. – Úszó Európa-bajnokság
A Párizsban rendezendő esemény előtt hét hónappal még sok dolog nem világos azzal kapcsolatban, hogy kik fogják alkotni a magyar csapatot, de a legfőbb kérdés nyilvánvalóan az, hogy látjuk-e Milák Kristófot. Az utóbbi hetekben ismét fölkavarodott az állóvíz az olimpiai bajnok versenyző körül, aki a 2024-es olimpia óta nem vett részt semmilyen viadalon. A legfrissebb ígéret az, hogy a 2028-as olimpiáig folytatja, utána visszavonul. De vajon addig nem is fog versenyezni, vagy az idei Eb-t azért megpróbálja? Reméljük, rövidesen választ kapunk erre a kérdésre, mint ahogy arra is, hogy Kós Huberten kívül lesz-e éremesélyes indulónk a francia fővárosban. A rövidpályás Eb-ből kiindulva Sárkány Zalánnak, Szabó Szebasztiánnak és Késely Ajnának lehet még reális sansza a dobogó elérésére. A nyílt vízen már jóval vaskosabb reményeink lehetnek, amennyiben Betlehem Dávid, Fábián Bettina, Mihályvári-Farkas Viktória, Rasovszky Kristóf, vagy esetleg mások hozzák az utóbbi években a magyaroktól látott nagyszerű eredményeket.
Augusztus 10 – 16. – Atlétikai Európa-bajnokság
Birminghamben kerül sor az idei szabadtéri atlétikai Európa-bajnokságra, amelyen várhatóan ugyanazoknak a magyaroknak szurkolhatunk majd, mint a föntebb említett márciusi torúni fedettpályás világbajnokságon. Rajtuk kívül jó eséllyel az aranyéremért szállhat harcba a kalapácsvető Halász Bence, s a gátfutó Kozák Luca is odaérhet, hiszen ne feledjük, Európa-bajnoki ezüstérmes 100 méteren. A férfi kalapácsvetésben Halász mellett lehet, hogy más magyarokat is látunk a döntőben, amennyiben a tavalyi tokiói vb-ből indulunk ki, ahol Rába Dániel és Szabados Ármin is bejutott a 12-es fináléba. Azt hiszem, csalódás lenne, ha a magyarok érem nélkül távoznának az Eb-ről, mert lesznek dobogóra esélyes atlétáink.
Szeptember 4 – 13. – Női kosárlabda-világbajnokság
Ebben a pillanatban még nem lehet tudni, ott lesz-e a magyar válogatott a németországi világversenyen, ám a nemzeti csapatnak március 11. és 17. között lehetősége lesz kiharcolni a kijutást, ugyanis akkor kerül sor a selejtezőtornára, ahonnan utoljára indulási jogot lehet szerezni. Nem lesz könnyű a lányok dolga, hiszen Isztambulban a házigazda törökök mellett az erősnek mondható Kanadával, valamint azzal az Ausztráliával is mérkőzni kell, amely kontinensbajnokként már vb-résztvevő, ám felkészülési célzattal szerepelhet ezen a tornán. A jelek szerint az ausztrálok elleni eredmény is bele fog számítani a végelszámolásnál, úgyhogy mindenképpen győzni kellene az argentinok és a japánok ellen, akik könnyebb ellenfeleknek tűnnek. A kijutáshoz a csoport első három helyén kellene végezni, ami nem néz ki elérhetetlen célnak, de nem is lesz egyszerű eljutni oda.
Szeptember 11 – 13. – Atlétikai Világdöntő
Jelenleg még nem ismert, lesznek-e magyar szereplői a nemzetközi szövetség által 2024-ben életre hívott és idén debütáló új versenynek, de az biztos, hogy az első kiírásra a Nemzeti Atlétikai Központban kerül sor. A viadal célja, hogy az atlétika valóban legjobbjait vonultassa föl – ennek céljából a regnáló olimpiai- és világbajnokok helye már biztos a mezőnyben, a többiek pedig meghívás alapján, de alapvetően az idei elért eredményeik alapján harcolhatják ki a lehetőséget. A legnagyobb eséllyel férfi kalapácsvetésben lehet magyar szereplő Halász Bence személyében, aki évek óta stabilan szállítja a dobogós eredményeket a nagy versenyekről. Ő szerintem még akkor is meghívást kap, amennyiben nem sikerülne olyan jól a 2026-os szezonja, hiszen a magyar közönség érdeklődésének biztosan jót tenne, ha hazai atlétának is lehetne szurkolni a világdöntőn. Kíváncsian várom, mekkora sikere lesz ennek az eseménynek – remélhetőleg nem fog a Grand Slam Track sorsára jutni…
December 3 – 20. – Női kézilabda-világbajnokság
Az év végén női kézilabdázóinknak szurkolhatunk majd, akik a 2024-es bronzérem után (amely indulási jogot biztosít számukra idén) ismét nagyot alkothatnak a kontinensbajnokságon. Az utóbbi évek legjobb generációja kezd összeállni nálunk, s amennyiben ez a csapat teljes egészében, vagy majdnem teljes egészében ott lesz a decemberi Eb-n, akkor ott is simán meglehet a dobogó, de legalább a legjobb hat-nyolc csapat közötti szereplés. Az ellenfelek most még nem ismertek, mivel zajlanak a selejtezők, de valószínűleg a csoportkör itt is könnyűnek ígérkezik, s a középdöntőtől kezdve jönnek majd a kemény harcok. Akármi is lesz, szurkolni fogunk a lányoknak, mert megérdemlik.
Ez volt a teljesség igénye nélkül az idei év néhány fontosabb sporteseményének fölsorolása. Természetesen az említetteken kívül is rengeteg bajnokságban és versenyen lesznek magyarok itthon és a nemzetközi térben egyaránt, akik remélhetőleg öregbíteni fogják sportunk hírnevét.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum