A Sportudvar évvégi összefoglalójának keretében ebben a cikkben a márciusi történéseket elevenítem föl a legolvasottabb cikkeken és a legfontosabb eseményeken keresztül.
Kenderesi Tamást jogerősen eltiltották, de harcolt tovább
Hosszú csúszást követően a Sportdöntőbíróság március elején meghozta másodfokú ítéletét Kenderesi Tamás doppingügyében. Az olimpiai bronzérmes úszó jogerősen négyéves eltiltást kapott, amelyet még első fokon a Magyar Antidopping Csoport (MACS) szabott ki rá. A sportoló változatlanul ártatlannak vallja magát, s ügyvédjének közlése szerint keresik a további jogorvoslati lehetőségeket, mivel nem nyugszanak bele a döntésbe. A MACS részéről helyesnek tartják a bíróság ítéletét, s igyekeznek megcáfolni az úszó védekezését, de még mindig (ma is) vannak homályos részei a történetnek. Az alábbi cikkben a március eleji állapotokról írtam, azóta nem történt semmi érdemleges az ügyben.
Molnár Attila Európa-bajnok lett
Már a versenyt megelőzően mindenki azt remélte, hogy férfi 400 méteres síkfutásban magyar érem, akár aranyérem fog születni a hollandiai Apeldoornban rendezett fedettpályás atlétikai Európa-bajnokságon. A szám legnagyobb favoritjának ugyanis Molnár Attilát lehetett tekinteni, aki a fedettpályás szezonban ahol elindult, ott győzött, s időeredményeivel sem nagyon tudta fölvenni a versenyt senki.
Az Eb-n is lehetett bizakodni a győzelemben, hiszen a magyar sprinter az előfutamból és az elődöntőből is a legjobb idővel jutott tovább, s az elődöntő után adott nyilatkozata is nyugalomra adott okot, hiszen leszögezte, hogy saját kezébe veszi a sorsát, amennyiben 200 méternél bárki megpróbálja megelőzni.
Önbizalomtól duzzadva jött ki a bemutatásnál, majd a rajt után rögtön magához ragadta a kezdeményezést, erősen megfutva az első kanyart. A bevágásnál már nagy előnye volt, jött a csengetés, ezt ebből a helyzetből „haza kell hozni” – gondoltuk! A hátsó egyenesben elkezdett közeledni hozzá az egyéni csúcsot futó lengyel riválisa, Maksymilian Szwed. Azonban Molnár Attila szíve a helyén volt, és még az utolsó kanyarban adott neki egy utolsó nagy lendületet. Erre szüksége is volt, mert az utolsó méterekre Szwed teljesen utolérte, igaz, megelőzni már nem tudta.
Molnár Attila élete második legjobb futásával, 45.25 másodperccel aranyérmes! Az FTC sprintere a magyar atlétika történetének 13. Európa-bajnoki címét nyerte meg, ami az 1966 és 1969 közötti Európa-kupák sikereivel tizenhétre egészül ki. 1982 után első magyarként jutott döntőbe futószámban a fedettpályás kontinensviadalon és annak 1970 óta íródó történetében első honfitársunkként tudott aranyérmet szerezni síkfutásban.
A norvég síugrók ruhaügye
Az év egyik, ha nem a legnagyobb feltűnést keltő sporthíre volt, hogy a Norvégiában rendezett északisí-világbajnokság férfi síugróversenyét követően a hazaiak két, top ötben végzett versenyzőjét kizárták, mivel kiderült, hogy ruházatuk nem felelt meg az előírásoknak. Az alábbi cikkben a márciusi példával együtt összefoglaltam, milyen furfangos csalások történtek az utóbbi évtizedekben a sport világában.
Flúgos futammal kezdődött a Forma-1
Lando Norris rajt-cél győzelmet aratott a Forma-1-es Ausztrál Nagydíjon, vagyis a McLaren ott folytatta, ahol a tavalyi év végén abbahagyta. Ettől függetlenül nem lehettek maradéktalanul elégedettek a papayák a szezonnyitón elért eredményekkel, hiszen Oscar Piastri a verseny utolsó harmadában kicsúszott a 2. helyről, s végül csak 9. lett. Max Verstappen örökölte meg a 2. helyet, aki az utolsó körökre nagyon utolérte Norrist, de megelőzni már nem tudta. A dobogóra még George Russell állhatott föl. A javarészt esőben rendezett futam sok eseményt hozott, ezáltal a végeredmény is eléggé fölkavarodott, hiszen az 5. helyen Alexander Albon végzett, miközben a Ferrari annak is örülhetett, hogy mindkét pilótája pontszerző helyen futott be. Finoman szólva nehéz versenyük volt az újoncoknak, mint ahogy Liam Lawsonnak is. Az alábbiakban összefoglaltam a futam pozitív és negatív tanulságait.
Megválasztották a NOB első női elnökét
Március közepén zajlott le a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökválasztása, melynek végén Kirsty Coventryt választották a szervezet első emberévé. A június végén hivatalba lépett zimbabwei sportvezető kampányában nagy hangsúlyt helyezett a női versenyzők védelmére és arra, hogy az olimpiai család minden ország előtt nyitva álljon. Az új elnöknek azonban nem csak ezeken a területeken kell komoly kihívásokkal szembe néznie, hanem többek között pénzügyi téren és a doppingellenes harc tekintetében is. Az a többség vélekedése, hogy jó döntést hozott a NOB tagsága, de a bizonyítás ideje még csak most jön el.
Bevezették a nemi tesztet az atlétikában
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) március végén bejelentette, hogy még idén bevezetik a sportágban a nemi vizsgálatokat a női versenyeken. Teszik ezt azért, hogy megóvják a valóban női atlétákat a transzneműektől. A július 1-jétől életbe lépett szabályozás eddig gördülékenyen működött, nem úgy, mint az ökölvívásban, ahol legelőször döntöttek alkalmazásáról. Az alábbi cikkben arról írtam, milyen szempontok alapján hozta meg döntését az NASZ.
Ez volt a márciusi események összefoglalója. A sorozat következő cikkében az áprilisi történéseket vesszük górcső alá.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum