Jelentős elismeréssel gazdagodott a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). A szervezet a közelmúltban kiérdemelte a 2050Ma elnevezésű környezetvédelmi kezdeményezés által alapított Alacsony Karbon Díjat, amiért jelentősen csökkentette karbonlábnyomát az elmúlt években. A NOB célja, hogy 2030-ra megfelezze 2020-as szénlábnyomát, s úgy tűnik, a meghozott intézkedések eddig célra vezettek.
A 2050Ma egy olyan kezdeményezés, mely a klímaakció céljaira jött létre Genfben. A csoportosulásnak számos olyan nemzetközi szervezet a tagja, melynek a svájci nagyvárosban van a székhelye, vagy képviselettel rendelkezik ott. Ezek a szervezetek összefogtak károsanyagkibocsátásuk és karbonlábnyomuk csökkentése érdekében, hogy 2050-re élhetőbb körülményeket teremtsenek a Földön.
December 3-án derült ki, hogy a 2050Ma által alapított Alacsony Karbon Díjat idén a NOB kapta meg. A szintén Svájcban, mégpedig Lausanne-ban működő ötkarikás szervezet azzal érdemelte ki az elismerést, hogy 2021 és 2024 között 30%-kal tudta csökkenteni karbonlábnyomát. A díjazás alkalmából Genf egyik látványossága, a Jet d’Eau névre hallgató óriási szökőkút az olimpiai ötkarika színeiben volt látható a múlt héten.
A NOB célként tűzte ki, hogy 2030-ra megfelezi 2020-as karbonlábnyomának méretét, azaz jelentősen csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. A bizottság elsősorban mindennapi működésével, a 2021-2024 közötti időszakban rendezett olimpiák fönntartható szemléletű megszervezésével, és az utazások számának újragondolásával érte el a 30%-os csökkenést.
A díjat odaítélő zsűri, melynek többek között Genf kanton, Genf város és a 2050Ma képviselői voltak a tagjai, indoklásában kiemelte, hogy a NOB a 2020-as évek elején észszerűsítette az üzleti utazások számát és gyakoriságát, s a személyes egyeztetések mellett teret engedett a videókonferencián keresztül megvalósuló értekezleteknek. Ezáltal jelentősen csökkent a NOB részéről előidézett károsanyagkibocsátás, amely a repülőjáratok által elégetett kerozinból és a szárazföldi járművek által kipuffogtatott benzin- és/vagy gázolajgőzből származott. A NOB emellett folyamatosan monitorozza szén-dioxid-emisszióját annak érdekében, hogy pontosan látni lehessen, mekkora az a mennyiség, amelyet valahogyan kompenzálni kell.
Christophe De Kepper, a NOB vezérigazgatója a díj odaítélését kommentálva kijelentette: a NOB számára igazán nagy büszkeséget jelent, hogy elismerték környezetvédelmi és fönntarthatósági kezdeményezéseit. „A klímaváltozás mindenre és mindenkire hatással van, így globális szervezetként felelősségünk van abban, hogy csökkentsük saját lábnyomunk, hogy példát mutassunk és megosszuk tudásunkat másokkal” – tette hozzá.
Rövidesen az is kiderül, hogy a NOB saját Klímaakció-díját kinek ítéli oda, ugyanis a jövő februárban rendezendő milánó-cortinai téli olimpia idején derül ki, melyik kezdeményezés kapja meg a 2025-ös évben elért eredményeiért ezt az elismerést. A jelöltek listája már nyilvános. Többek között szerepel rajta Gabrielle Smith kanadai evezős, aki az ország folyóinak megtisztítására és a vízminőség javítására létrehozta Rising Tides elnevezésű akcióját, valamint a Zöld-foki Szigetek Olimpiai Bizottsága is, amely az országot körülvevő vizek tisztasága, a helyi ökoszisztémák megóvása, valamint partmenti erdők telepítése által óhajtja zöldebbé tenni a környezetet az Olimpiai Tenger elnevezésű program keretében.
Jó látni, hogy a sportban vannak sikeres akciók, amelyek a klíma- és környezetvédelem és a fönntarthatóság érdekében történnek, hiszen a sport világának kulcsszerepe van a zöldebb jövő elérése tekintetében.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum