Némileg váratlanul egy olyan hír jelent meg a minap, amely alaposan fölkavarta az állóvizet a magyar uszodák világában. A sajtójelentésekre reagálva Milák Kristóf klubja, a Honvéd megerősítette, hogy az olimpiai bajnok úszó továbbra sem edz, emiatt pedig – meg nem erősített, de nem is cáfolt információk alapján – elfogyott az egyesület türelme: amennyiben a sportoló december 15-ig nem áll ismét munkába, bukhatja azt a nem kevés pénzt, amelyet a tavalyi olimpia óta semmittevése ellenére havonta megkapott. A szakmai berkek megosztottak abban a tekintetben, hogy Milák Kristófnak folytatnia kellene-e pályafutását, vagy egyszerűbb lenne, ha visszavonulna.
Ahogy a témát földobó Index cikke fogalmaz: Milák Kristóf 2024. augusztus 3-a, a 100 méteres pillangóúszás megnyert olimpiai döntője óta nem vett részt semmilyen versenyen, s ami ennél is megdöbbentőbb, hogy edzeni sem nagyon volt kedve. Önmagában nem példátlan, hogy hónapokra eltűnik az uszodákból, hiszen az elmúlt jó három évben szinte állandóan ezt csinálta. A mostani, immár 16 hónapja tartó kihagyás azonban talán minden eddiginél durvább, s nem feltétlenül azért, mert lassan másfél éve nincs edzésben, hanem sokkal inkább amiatt, mert mint most kiderült, Milák Kristóf lényegében ingyen él: inaktivitása dacára havonta többmilliós fizetést vett föl eddig klubjától, a Honvédtól. A pontos összeg nem ismert, az viszont kiderült, hogy fogytán van a kispesti egyesület türelme az olimpiai-, világ- és Európa-bajnok versenyzővel szemben.
Gergely István, a Honvéd elnöke, aki Milák Kristófhoz hasonlóan kétszeres olimpiai bajnok (csak éppen vízilabdában) az Indexnek megerősítette, hogy az úszó nem végez medencés edzéseket, kizárólag erőnléti edzőjével, Zala Györggyel „kondizik”. Arról nem kívánt nyilatkozni, hogy valóban ultimátumot adtak-e a sportolónak december 15-éig, s amennyiben nem kezd el ismét úszni, akkor felbontják szerződését, de szavaiból világosan kitűnik, hogy fogytán van a klub türelme.
„És az is igaz, hogy az óra ketyeg, fogy az idő és a türelmünk, a végtelenségig nem lehet folytatni ezt a húzd meg, ereszd meg nevű játékot. Arra azonban nem akarok konkrét választ adni, hogy elzárjuk-e a pénzcsapot, és ha igen, akkor mikor. Még mindig hiszek abban, hogy Kristóf visszatér a medencébe, de a hit nem elég, munka is kellene” – mondta Gergely István.
Gergely felhívta a figyelmet: örökké nem lehet megélni abból, hogy az ember olimpiai bajnok.
„Illetve, meg lehet Magyarországon, és Kristóf a négy olimpiai érmére meg a váltóban elért ötödik helyére szép apanázst kap. Majd, ha betöltötte a 35. életévét, de addig még bő kilenc év hátra van. De az nem lehet életcél, hogy az ember kibekkelje azt a kilenc évet, amíg elkezdik folyósítani az olimpiai járadékát. Olimpiai bajnoknak lenni nem csak azt a pillanatot jelenti, amikor feláll a sportoló a dobogó tetejére, azt az élet minden területén, folyamatosan sugároznia kell magából az embernek. És Kristóf ezt nem teszi” – tette hozzá.
Az Athénban és Pekingben olimpiai bajnoki címet szerző vízilabdázó felidézte nagy elődje és egyik példaképe, Szivós István bon mot-ját: „ha bemész a vízbe, annak is tudnia kell rólad, hogy olimpiai bajnok vagy, aki akkor lát téged először”.
„Ahogy annak idején mondták: a nemesség kötelez. A puszta jelenlétednek, a habitusodnak, a mozdulataidnak, a gesztusaidnak sugároznia kell azt, hogy te más ember vagy, mint a többi. Sajnos mindez Kristófról mostanság nem sugárzik” – fogalmazott szomorúan a sportvezető.
Többmilliós fizetés, többtízmilliós bevételű cég, semmi versenyzés – mi kellhet még?
A múlt héten rendezték meg Lublinban a rövidpályás úszó Európa-bajnokságot, amelyen Milák természetesen nem indult el, ahogy nem volt ott a résztvevők között a 2024-es, budapesti rövidpályás világbajnokságon, valamint az elmúlt három: 2023-as, 2024-es és 2025-ös nagymedencés vb-n sem – mindegyik eseménytől különösebb indoklás nélkül maradt távol. A 2026-os év fő versenye a párizsi Európa-bajnokság, július végén, augusztus elején lesz. Jelenleg nincs ember, aki meg tudná jósolni, vajon Milák rajtkőre áll-e a francia fővárosban, egyáltalán valaga fog-e még versenyezni.
A fentiek a Honvéd és alkalmazottja, Milák Kristóf munkaviszonyára vonatkozó részletek. Csakhogy az úszó a klubjától kapott fizetésén felül az állam által folyósított Gerevich Aladár-sportösztöndíjra is jogosult (volt), ami a kétszeres olimpiai bajnok esetében durván havi ötszázezer forint.
Informátora arról tájékoztatta az Indexet, hogy a Magyar Úszószövetség sportolói bizottságának vezéralakjai – Rasovszky Kristóf olimpiai és kétszeres világbajnok bizottsági elnök és Illés Fanni paralimpiai, világ- és Európa-bajnok – maguk kezdeményezték a Miláknak eddig folyósított ösztöndíj megvonását, tekintve, hogy az úszó nem edz és nem versenyez, magyarul inaktív.
A szövetség arra az álláspontra helyezkedett, hogyha a Honvéd felfüggeszti, illetve leállítja Milák fizetésének folyósítását, abban az esetben a MÚSZ is javasolni fogja a sportállamtitkárságnak, hogy törölje Milák Kristófot a Gerevich Aladár-sportösztöndíjra jogosult sportolók köréből.
Milák Kristóf anyagi helyzetével kapcsolatban még július 1-jén cikk jelent meg a penzcentrum.hu-n, amelyből kiderül, hogy a világsztár úszó alighanem simán éldegélhetne az államtól kapott apanázs nélkül is. A gazdasági szakportál szerint az úszó cége, a 2019 óta működő Athlete & Marketing Kft. nettó árbevétele 2023-ban 31,7 millió, 2024-ben 78,1 millió forint volt. Ebben minden bizonnyal a Honvédtól húzott fizetésén felül benne vannak a MOL-tól és a Visától kapott szponzori bevételek is. Ezen felül a tavalyi olimpián elért egy-egy arany- és ezüstérmével összesen 55 millió, utóbbiért pedig 39,27 millió forint adómentes jutalmat kapott. Érdekesség, hogy Milák tulajdonosként egy forint osztalékot sem vett ki – ebből arra lehet következtetni, hogy anyagi helyzete a cég bevételei nélkül sem állna rosszul.
Az Index még tegnap este egy másik cikket is megjelentetett a Milák-üggyel kapcsolatban, melyben a magyar sport néhány prominens személyiségének véleményét idézték a nem megerősített, de eléggé valószínűsíthető ultimátummal és az úszó jövőjével kapcsolatban. Dénes Ferenc sportközgazdász úgy látja: „…a magyar állam olyan hálót feszített ki az élsportolók alá, ami lehetővé teszi, hogy vastagon megéljenek, és ha Milák esetét nézzük, akkor is, ha nem teljesítenek, még sarkosabban fogalmazva, ha nem dolgoznak”. Dénes hozzátette: amennyiben ő nem megy az egyetemre órát tartani, akkor minden bizonnyal fölbontják a szerződését, s ha Milák Kristóf munkaszerződése hasonló elveken nyugszik, akkor vele szemben is ugyanilyen szankciót kellene alkalmazni, amiért nem jár úszni, azaz dolgozni.
Hargitay András korábbi szövetségi kapitány lényegében osztja Dénes Ferenc vélekedését. Az Indexnek nyilatkozva ő is arra mutatott rá, hogy aki nem dolgozik, nem teljesíti a szerződésében foglaltakat, az ne várjon érte pénzt.
Schmitt Pál volt MOB-elnök szerint Milák Kristófnak nem volna szabad elvesztegetnie az idejét, mivel az élet egy soha vissza nem térő alkalom. Ő is kitért az olimpiai életjáradék kérdésére, melyet 35 éves korától kezdve fog kapni – Schmitt szerint nem csak Milák adott sokat a hazának és az úszósportnak, hanem azok is neki, s ezt a tényt nem volna szabad elfelejtenie.
Selmeci Attila, a Magyar Úszó Szövetség szakmai alelnöke, az edzőbizottság elnöke volt az, aki Milákot hozzásegítette első, tokiói olimpiai bajnoki címéhez. Ő így vélekedik a kialakult helyzetről:
„Az egészhez csak annyit akarok hozzátenni, hogy maximálisan egyetértek Gergely Istvánnal, a Honvéd elnökével. Egy olimpiai bajnoknak a hétköznapokon is olimpiai bajnokként kell viselkednie. És most nem viselkedik úgy. Azt hosszú éveken keresztül magam is a saját bőrömön tapasztaltam, hogy Kristóf nem könnyű eset. És az is biztos, hogy a türelem egy idő után elfogy. Éppen ezért még mindig bízom abban, hogy Kristóf újrakezdi az edzéseket, és csatasorba áll„.
A cikk végül idézi két kívülálló: a vízilabdában nagy sikereket elért és korábban a hazai szövetséget irányító Kemény Dénes és a Magyar Ökölvívó Szakszövetség tiszteletbeli elnöke, Csötönyi Sándor véleményét is. Kemény nehezen tudja elképzelni, hogy bárkinek a munkaszerződésében másfél éves szabadság lenne rögzítve, s hozzátette, hogy az általa vezetett szervezeteknél sosem fordulhatott elő, hogy valaki úgy kapjon bért, hogy nem végzi el a feladatát, amit kiadott neki. Csötönyi szerint Milák értékzavarban van, s arra törekedhet, hogy ingyenpénzt kapjon, holott ennek nem volna szabad megtörténnie. A korábbi bokszvezető nem tartja kizártnak, hogy az úszó többé nem fog versenyezni, de bízik benne, hogy felülkerekedik nála a józan ész, és újrakezdi az edzéseket.
Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke az Index szerzőjével, Ch. Gáll Andrással folytatott tegnap délelőtti magánbeszélgetésében reményét fejezte ki, hogy Milák Kristóf visszatér.
Megmondom őszintén, nagyon tudom osztani azokat a véleményeket, melyek szerint ingyenpénz nincs, és amit Milák Kristóf most csinál, annak következményei kell, hogy legyenek. Egyszerűen nem helyes, hogy valaki lassan másfél éve a semmiért kap sokmilliós fizetést havonta. Tudjuk Milák Kristófról, hogy nem a legerősebbek a mentális és főleg a kommunikációs képességei, éppen emiatt megértem a Honvéd hozzáállását, hogy ennyire hosszú időn keresztül kivárt. Normál esetben aligha tartanánk ott még 2025 végén is, hogy Milák megkapja a fizetését, mintha mi sem történt volna (Igazából tényleg nem történt semmi!), hiszen ez nem kicsi teher a klub költségvetése számára.
Erkölcsileg még akkor is erősen problémás ez a helyzet, ha közben egyébként halvány lila gőze nincs senkinek sem arról, mi történik Milák Kristóffal, mit csinál, egyáltalán hol van. Őszintén nem tudom, mit várjak a közeljövőtől. Amennyiben lehet hinni a híreknek, a jövő héten újabb fejlemény várható az ügyben. Hogy a mostani híresztelések hatására esetleg újra feltűnik az úszó, ahogy tette azt az év elején is, amikor egy podcastinterjúban beszélt az utóbbi időszakáról, nem tudni. Csak reménykedni lehet abban, hogy 26 évesen nem fejezi be pályafutását, ugyanakkor, amennyiben visszatérne, nem biztos, hogy ugyanazzal a nagy lelkesedéssel fog neki szurkolni mindenki, mint a múltban, mert véleményem szerint nagyon nincs rendben az, hogy a semmiért kap több millió forintot havonta, miközben sok sporttársának, de nem sportolóknak is keményen kell dolgozni azért, hogy havonta legalább néhány százezer forintot hazavihessenek.
A kiemelt kép forrása: blikk.hu