Kevesebb mint kettő hónap van hátra a milánó-cortinai téli olimpia rajtjáig, azonban Milánóban még mindig akad olyan helyszín, amely nincs kész. Ez a Santa Giulia Jégkorong Aréna, amellyel kapcsolatban nagy port kavart az a múlt heti hír, miszerint elszabták a jégpálya méretét, ezért át kell alakítani. Nagy kérdés, hogy készen lesz-e időben az aréna, s hogy tudnak-e benne tesztmérkőzéseket játszani. Az ügy azért is irtó kellemetlen, mert az NHL sztárjai ezen az olimpián térnének vissza tizenkét év szünet után, de a nagy nehezen tető alá hozott megállapodást ellehetetlenítheti a kialakult helyzet.
Pontosan 60 nap múlva veszi kezdetét a 2026-os téli olimpia Észak-Olaszországban. Az utóbbi hónapokban úgy tűnt, hogy minden időre elkészülhet valamennyi helyszínen, ám az elmúlt hetekben kiderült, hogy ez nem így lesz. A Milánóban megépített Santa Giulia Jégkorong Aréna ugyan szerkezet szempontjából elkészült, s a 16 000 férőhelyes nézőtér is kialakításra került, azonban a múlt héten fény derült arra, hogy a jégpálya méretei nem stimmelnek az olimpián alkalmazható méretekkel.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (NJSZ) és az észak-amerikai profi liga (NHL) között született megállapodás alapján ugyanis az olimpián 60 méter hosszú és 26 méter széles pályán kellene rendezni a mérkőzéseket, ám kiderült, hogy az olaszoknak nem sikerült eltalálniuk ezeket a számokat, így most újra kell tervezni az egész játékteret…
A finoman szólva arcpirító hiba miatt nem tudták az arénában megrendezni a divízió I/B-s U20-as világbajnokságot – a teszteseménynek tervezett tornát egy kisebb jégcsarnokban bonyolítják le. A legújabb tervek szerint leghamarabb 2026. január 9. és 11. között játszhatnak tesztmérkőzéseket a Santa Giulia Arénában, azaz kevesebb mint egy hónappal a játékok kezdete előtt. Igen szűk lesz tehát az az időablak, amely rendelkezésre fog állni a tesztmeccsek során esetleg fölmerülő hibák kiküszöbölésére. Ilyenkor ráadásul nem elég magát a küzdőteret, azaz a jeget kipróbálni, hanem ugyanúgy tesztelni kell a lelátókat, az öltözőket, a nézőket kiszolgáló helyiségeket (vizesblokkok, büfék stb.), s nem mellesleg a menekülési útvonalakat is, amelyek egy vészhelyzet, pl. tűz esetén azt a célt szolgálják, hogy mindenki minél rendezettebben és a leggyorsabban kijusson a létesítményből. Az aréna csak azután kaphatja meg a végleges működési engedélyt, amennyiben minden próbán átment.
A szervezők szokás szerint igyekeznek bizakodóknak mutatkozni és nyugtatják a közvéleményt – biztosra veszik, hogy minden időben elkészül. Muszáj is lesz elkészülnie mindennek, mivel Andrea Francisi, az olimpia operatív vezetője kijelentette, hogy nincs B-terv a Santa Giulia Aréna pótlására. Andrea Varnier, a szervezőbizottság vezérigazgatója szintén leszögezte, hogy nincsen alternatívája a csarnoknak, így azt kell minél előbb befejezni.
Azt, hogy legkésőbb mikorra végezhetnek az elrontott jégpálya megfelelő méretre szabásával, nem lehet tudni, de a szervezőknek és az építkezésen dolgozóknak tudniuk kell, hogy nem elég, ha február 4-ére, az első olimpiai hokimeccseket megelőző napra készen áll minden, ugyanis a csapatok már napokkal a torna kezdete előtt birtokukba vennék a pályát éppen a vele való ismerkedés miatt. Amennyiben ez kimarad, az minden együttes számára hátrányos helyzet lesz, hiszen rögvest éles meccseken kellene alkalmazkodni a hely klímájához.
Jönnek az NHL-esek?
Az olimpiai jégkorongtornával kapcsolatban nem a mostani az első bizonytalansági tényező. Az év első felében arról lehetett olvasni, hogy közel egy év után sem írták alá a felek azt a megállapodást, amely rögzíti, hogy az észak-amerikai profi liga, az NHL játékosai tizenkét év szünet után ismét ott lehetnek az ötkarikás játékokon hazájuk válogatottjában. Végül a nyár folyamán sikerült megszületniük a szignóknak, így elvben minden akadály elhárult az NHL-esek visszatérése elől.
A legújabb negatív információk alapján viszont ismét föllángolt a vita a közvéleményben, hogy vajon tényleg elmennek az NHL sztárjai az olimpiára? Bár bennfentesek egybehangzó állítása szerint a liga egyelőre nem vette fontolóra a megállapodás fölbontását, de Gary Bettmannek, az NHL komisszárjának múlt heti szavaiból világosan kiderül, hogy aggódva figyelik a milánói helyzetet. Bettman világossá tette, hogy csak a legmagasabb színvonalú pályán engedik játszani a ligában pallérozódó hokisokat, éppen ezért nem nézik jó szemmel, hogy az olaszoknak sikerült elszabniuk a pályát. Ugyanakkor újfent leszögezte, nem tervezik az olimpiától való távolmaradást. Ennek ellenére vannak olyan hangok, amelyek szerint az NHL vezetőségében többen is kezdenek kételkedni a milánói szereplés megvalósulásában.
Az adhat reményt nekik, ahogy mindenki másnak is, hogy az olasz szervezőknek nem ez az első komoly kihívásuk a téli olimpiára való felkészülésben. Éveken át függőben volt, hogy hol kerülhet sor a három csúszó sportág, azaz a bob, a szánkó és a szkeleton versenyeire, mivel Olaszországban a 2006-os torinói olimpiát követően elbontásra került az ország egyetlen ilyen pályája. Olyan javaslatok is fölvetődtek, hogy Svájcban, esetleg Franciaországban rendezzék ezeket az eseményeket, ám végül kevesebb mint egy év leforgása alatt fölhúztak egy csúszóközpontot Cortina d’Ampezzóban, ahol a közelmúltban meg is kezdődtek a hivatalos versenyek, miután a teszteken sikeresen átment a helyszín. Sokan csodaként értékelik, hogy a 2023-ban megtervezett Eugenio Monti Csúszóközpont idén tavaszra teljesen elkészült, miután évekig ment a vita ebben a témában.
Az olaszok most abban bízhatnak, hogy a Santa Giulia Aréna esetében is sikerül gyorsan megoldani a pálya méretével kapcsolatos problémát, mert különben akár komoly égés is lehet a vége. A jégkorong a téli olimpiák egyik, ha nem a legnézettebb sportága, így komoly blama lenne, ha egy 16 000 férőhelyes aréna helyett egy jóval kisebb csarnokban kellene megrendezni a férfi és a női mérkőzéseket.
A kiemelt kép forrása: milano.repubblica.it