Mint ismert, Németországban több város és régió is komolyan fontolgatja, hogy pályázna a 2036-os, 2040-es vagy 2044-es olimpia és paralimpia megrendezésére. Köztük van a szövetségi főváros, Berlin is, ám egy hétfőn megjelent közvélemény-kutatás eredménye arra utal, hogy a helyiek jelentős többsége nem kér a játékokból. A döntéshozók azon része, amely eddig is kiállt a kandidálás mellett, még bizakodónak mutatja magát, mondván: van még idő eldönteni ezt a kérdést. Az ellenzők viszont véleményük igazolását látják ebben a felmérésben. Az biztos, hogy a két sportesemény megrendezését referendumon nagy többséggel támogató Münchennel szemben lépéshátrányba került Berlin.
Németország nagyon szeretne olimpiát rendezni a közeljövőben. Erre utal, hogy Berlin, Hamburg, München és a Rajna-Ruhr régió is kifejezte szándékát arra vonatkozólag, hogy megpályázza a világ legnagyobb sporteseményének rendezési jogát. Jelenleg a konzultációs időszak zajlik, amikor a jelentkezők igyekeznek meggyőzni a lakosságot arról, miért lenne előnyös az olimpia, egyben a paralimpia megrendezése. A tervek szerint jövő szeptemberben születhet végső döntés arról, hogy melyik jelentkező és melyik olimpiára pályázhat.
Egyelőre három évszám is a kalapban van: 2036, 2040 és 2044. Jelenleg még nem tisztázott, hogy melyik kontinensek mely olimpiára pályázhatnak. Európában utoljára tavaly voltak nyári ötkarikás játékok. 2028-ban Észak-Amerikában, 2032-ben Ausztráliában lesz a seregszemle. A pletykák alapján esélyes, hogy 2036-ra Ázsia pályázhat, amely utoljára 2020-ban rendezett játékokat, Európa pedig leghamarabb 2040-ben lehet ismét nyári olimpia helyszíne. Arról, hogy melyik olimpiára mely földrész(ek) pályázhat(nak), a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB) kell kimondania a végső szót – erre valószínűleg 2026 folyamán sor kerül, hiszen a 2036-os helyszínről a mostani tervek szerint 2027-ben születik döntés.
Münchenben a közelmúltban referendumot tartottak az olimpiai tervekről, s a bajor főváros lakossága nagy többséggel támogatta az elképzeléseket, így esély nyílt rá, hogy az 1972-ben olimpiát rendező város ismét ringbe szálljon a rendezési jog elnyeréséért. Berlinben a tartományi szabályok alapján nem kötelező referendumot tartani, ám a főváros vezetése a lakosság bevonásával kívánja eldönteni a kérdést. Erre jövőre kerülhet sor, azonban a Tagesspiegel című napilap már hétfőn megjelentetett egy felmérést, amely alapján a berliniek hozzáállása nem éppen pozitív az olimpia ötletéhez. A Civey közvélemény-kutató cég által készített kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek 67%-a elutasítja az olimpiarendezés gondolatát, csupán 27%-a támogatja azt, 6%-a pedig nem tudott, vagy nem akart válaszolni a kérdésre. Összesen 1000 embert kerestek meg ezzel kapcsolatban.
Berlint jelenleg egy kereszténydemokrata-szociáldemokrata koalíció vezeti, s a két párt támogatja az olimpiarendezését, legalábbis felső szinten mindenképpen. A helyi ellenzéki pártok, elsősorban a Zöldek és a Die Linke nevű szélsőbaloldali csoport azonban a kezdetektől fogva elutasítja az olimpiát. Berlinben NOlympia néven civil mozgalom indult, amely a tervek szerint 2026. január 1-jén aláírásgyűjtésbe kezd az olimpiai pályázat ellen. A mozgalom szóvivője, Gabriele Hiller a DPA hírügynökségnek úgy fogalmazott, hogy a közvélemény-kutatási eredmény ismeretében is megtartják a gyűjtést, mivel szeretnének minél nagyobb nyomást gyakorolni a város és a tartomány vezetésére annak érdekében, hogy vonja vissza a pályázati szándékot. Hiller azt mondta, ha nem most cselekednek, eljöhet az idő, amikor már túl késő lesz kimondania a lakosságnak, hogy nem támogatja a pályázatot. A szóvivő a Német Olimpiai Sportszövetség (DOSB) felé azt az üzenetet címezte, hogy gondolja át, bevállal-e egy túlzottan nagy kockázatot azzal, hogy Berlint jelöli rendezővárosnak.
Ahogy föntebb említettem, Berlinben nem kötelező referendumot tartani, pedig ez egy igen hatékony eszköze lehet a lakosság véleménynyilvánításának. Münchenben sokan támogatták a pályázatot, míg Észak-Rajna-Vesztfália tartományban 2026. április 19-én tartanak szavazást arról, hogy a Rajna-Ruhr régió pályázzon-e az ötkarikás játékokra. Hamburgban a jövő év elején, egyelőre még nem ismert időpontban lesz referendum a témában. Ahogy azt sok más nagyváros esetében láthattuk már a közelmúltban, jelentős, legalább 70-75%-os társadalmi támogatottság nélkül nehéz elnyerni a NOB tagjainak bizalmát, vagyis Berlin helyzete nem tűnik könnyűnek.
A szövetségi főváros sporthatóságai és vezetői egyelőre bizakodónak mutatkoznak. Kaweh Niroomand olimpiai tanácsnok a DPA-nak azt nyilatkozta, hogy helyén kell kezelni a közvélemény-kutatás eredményeit, mivel viszonylag kisszámú berlini lakos megkérdezésén alapulnak. „Berlinben mindig mindent jobbra-balra ráncigálva vitatnak meg, ám végül dinamikus és nagy lelkesedés alakul ki” – mondta. Osztja véleményét Thomas Härtel, az állami sportszövetség elnöke is, aki szerint már csak azért sincs ok aggodalomra, mert más felmérések lényegesen nagyobb támogatottságot mutattak ki a pályázati szándék mellett, ugyanakkor elismerte, hogy a legújabb adatok alapján még mindig kihívást jelent, hogy meggyőzzék az ellenzőket.
Niroomand és Härtel egyetértett abban, hogy fokozni és javítani kell a kommunikációt az olimpiai és paralimpiai pályázat mellett, mert az eddigi kampány sok kritikára adott okot, amelyeket föl kell számolni a siker érdekében. Mindketten hangsúlyozták, hogy ki kell hangsúlyozni a játékoknak a társadalomra gyakorolt pozitív hatásait. Ez szép és jó, csak eközben az ellenzők anyagi szempontokkal jönnek, konkrétan azzal, hogy túl sok pénzbe kerülne a két esemény megrendezése.
Berlin ráadásul nem csak olimpiában és paralimpiában gondolkodik a következő tizenöt évet tekintve. A Tagesspiegel annak a felmérésnek az eredményét is ismertette hétfői számában, amelyet a Civey annak kapcsán készített, hogy miként vélekednek a berliniek a 2035-ös Világkiállítás megrendezéséről, merthogy a város erre is ácsingózik. Itt igen nagy a megosztottság, ugyanis 43% támogatja, 44% azonban ellenzi a rendezést, 13% pedig nem tudott, vagy nem kívánt válaszolni a kérdésre.
A berlini tartományi szenátusban komoly vita dúl arról, hogy a főváros képes volna-e rövid időn belül három globális rendezvényt lebonyolítani, mint amilyen az olimpia, a paralimpia és a világkiállítás lenne. Még a fővárost irányító koalícióhoz tartozó szociáldemokrata párt egyik szenátora is úgy vélekedett, hogy Berlinnek erőn felül kellene teljesítenie pénzügyi téren ahhoz, hogy ennyi nagy eseményt tíz év leforgása alatt megrendezzen. A szenátus szóvivője jelezte, hogy egyelőre nincs a testület napirendjén a Világkiállítás kérdése.
Kai Wegner kereszténydemokrata polgármester viszont úgy látja, Berlin igenis képes lenne a 2030-as években olimpiát, paralimpiát és expót is rendezni, s amennyiben ez sikerülne, akkor az megváltoztatná a várost, természetesen pozitív irányban. Berlin egyébként már elnyerte a Nemzetközi Építőipari Kiállítás rendezési jogát, amely szinten egy nagyszabású rendezvénynek ígérkezik. Wegner azért leszögezte, hogy az olimpia a fő prioritása.
A szociáldemokraták részéről többen is támadják a városvezetőt, amiért nem fogalmaz meg határozott véleményt azzal kapcsolatban, hogy mi az igazán fontos számára. Steffen Krach korábbi polgármesterjelölt szerint Wegner kétszeresen is árt Berlinnek tétovázásával, ezért minél előbb döntenie kellene, különben a város mind a játékok, mind a világkiállítás kapcsán hoppon maradhat. Az olimpiarendezést mindig is ellenző zöldek helyi frakcióvezetője, Bettina Jarasch ennél is egyértelműbben fogalmazott: „Legyünk őszinték, az olimpiára vezető vonat már rég elment, és Berlinnek kizárólag a Világkiállításra kellene összpontosítania”.
Az elvárások, a közvélemény kiábrándulása és a politikai rivalizálás közötti huzavona bizonytalan képet fest a német fővárosról. Berlin egy olyan város, amely a globális ambíciók és a helyi kétségek, a megújult kép megteremtésének vágya és a sikertelen pályázatok emléke között őrlődik. A fogyó idő és az egyre szkeptikusabb választópolgárok miatt a metropolisznak nemcsak azt kell eldöntenie, hogy megengedheti-e magának, hogy álmodozzon a játékok megrendezéséről, hanem azt is, hogy rendelkezik-e a próbálkozáshoz szükséges belső kohézióval.
A kiemelt kép forrása: Getty Images