Már negyedév sincs hátra a Milánóban és Cortina d’Ampezzóban rendezendő téli olimpiáig és paralimpiáig, így nem meglepő módon az utolsó simításoknál tartanak a szervezők. Igaz ez a versenyhelyszínekre és igaz az olimpiai falvakra is. Nem véletlenül fogalmazok többes számban, ugyanis a játékok történetében először hat faluban lesznek elszállásolva a sportolók. Ez a megoldás az észak-olaszországi földrajzi adottságokból fakad, de nagyban elősegíti a téli olimpia fönntartható megrendezését is, miközben előre mutat a jövőbe.
Mindössze 78 nap van hátra a 2026-os téli olimpiáig, melyet Milánó és Cortina d’Ampezzo, illetve a körülöttük elterülő hegyvidéki kistelepülések fognak megrendezni. A téli ötkarikás játékokon akadt már példa rá, hogy a sportolókat nem egy nagy olimpiai faluban szállásolták el, hanem több városban, mivel az egyes sportágak helyszínei között akár száz kilométeres távolságok is lehettek. Ez történt 2022-ben Kínában is, amikor az olimpiát rendező Peking mellett a fővárostól messze elhelyezkedő településeken, a havas sportágak helyszínein is kialakítottak falvakat az olimpikonok és kísérőik számára. Akkor összesen három olimpiai falu volt. Ezúttal számuk megduplázódik – összesen hat település fogadja a világ legjobb téli sportolóit.
Manapság nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy az olimpiai falu ne legyen feltétlenül egy teljesen új épületegyüttes, hanem meglévő ingatlanok modernizálásával, újrahasznosításával biztosítsanak férőhelyet. Amennyiben mégis egy teljesen új lakóparkot alakítanak ki, akkor az lehetőleg egykori ipari terület újrahasznosításával történjen, és/vagy olyan szándékkal, hogy az olimpia után a városi lakosság veheti birtokába ezeket az ingatlanokat.
Milánóban egy olyan projekt valósult meg, amelyről egyes, a kommunikáció szintjén olimpiáról álmodozó magyar városok is példát vehetnének. A lombard nagyváros vezetése ugyanis a délkeleti városrészben, a Porta Romana nevű egykori vasúti rendezőpályaudvar területén húzott föl egy teljesen új lakónegyedet. Ennek épületeibe először a téli olimpia, majd a paralimpia résztvevői költözhetnek be, ám a játékok után értékesíteni fogják otthonteremtési céllal a helyiek, vagy a városba költözni óhajtók részére. A területen egykoron iparvágányok és raktárok tömkelege sorakozott – ezek közül csak két, ipari műemlékké nyilvánított téglaraktárt hagytak meg, amelyek felújított állapotban őrzik a régmúlt idők emlékét.
Összesen hat társasház került megépítésre ezen a rozsdaövezeti területen. A játékok idején mintegy 1500-an laknak majd itt, később pedig – a tervek szerint – amolyan diákvárosként fog funkcionálni, vagyis egyetemisták és főiskolások lakhatására jelenthet megoldást, de hosszú távon a fiatal családok otthonteremtésének is kiváló helyszíne lehet. Az olimpiai falu magában foglal majd kávézót, boltokat és zöldfelületeket, melyek természetesen a játékok után is hasonló funkciót láthatnak el.
Napjainkban már alapvető elvárás az olimpiák rendezőivel szemben, hogy az előkészületek során ügyeljenek a fönntarthatóságra, a környezetvédelemre. Milánóban is odafigyeltek ezekre a szempontokra, hiszen az olimpiai falu épületeinek tetején napelemek kerültek elhelyezésre. Emellett a csapadékvizet összegyűjtik és hasznosítják, a lakások fűtését és hűtését hőszivattyúkkal oldják meg, az épületek anyaga pedig kevés szén-dioxidot tartalmaz. A falu területén egy nagy központi tér is kialakításra került, amely a későbbiekben az új városrész nyüzsgő központja lehet.
Milánón kívül további öt hegyvidéki településen lesznek olimpiai falvak kialakítva. Cortina d’Ampezzóban, ahol 1956-ban már rendeztek téli olimpiát, ezúttal a város északi határában hoznak létre egy falut, mégpedig előregyártott elemekből összeállított mobilházakból. Összesen 377 ilyen épület kerül elhelyezésre a területen. Az épületek energiafogyasztása klímatudatos lesz, bútorzata pedig ergonomikus. Itt is lesznek különböző szolgáltató egységek, valamint sportpályák és edzőtermek, hiszen közel 1400-an fognak itt megszállni a játékok ideje alatt.
A svájci határ közelében fekvő Livignóban, amely elsősorban az extrém sportokról ismert és az olimpián is főleg ezeknek lesz a helyszíne, három tradicionális alpesi szállodát bérelnek ki a játékok idejére. Az itt lakó sportolók faerkélyes lakásokban élvezhetik a ferde tetejű épületek kényelmét. A szállodák a játékok után természetesen ismét eredeti funkciójukat fogják betölteni, vagyis újból a világ minden tájáról odalátogató téli sportkedvelőket fogják fogadni.
Bormio, az alpesisí-versenyek helyszíne is szállodák kibérlésével oldja meg az olimpikonok és paralimpikonok elhelyezését. A versenyzőknek gyakorlatilag csak pár lépést kell megtenniük szobájukból a pályára. A biatlonnak otthont adó Anterselvában hasonló lesz a helyzet, míg a Val di Fiemme mellett fekvő Predazzóban meglévő épületek felújításával és átalakításával hoztak létre egy mini olimpiai falut. Végül Teseróban a város örökségét és karakterét tiszteletben tartó épületeket húztak föl.
Összességében véve mindegyik helyszínről elmondható, hogy igyekeztek a szervezők a földrajzi korlátok szabta kereteket és az észak-olasz térség kulturális, ezen belül építészeti örökségét és stílusát figyelembe véve kialakítani azokat a lakónegyedeket, amelyek az olimpia és a paralimpia idején a sportolók otthonaként fognak szolgálni. A több falunak nem csupán annyi lesz a funkciója, hogy a versenyzőknek ne kelljen akár többtíz kilométert utazniuk küzdelmeik helyszínére, majd onnan vissza, hanem az is, hogy még jobban összehozza őket.
Az olimpiai falu évtizedek óta a kapcsolatteremtés és a közös élmények egyik kiváló terepe. Ez vezetett ahhoz az innovációhoz, aminek keretében a téli olimpia és a téli paralimpiai nyitóünnepségét is több helyszínen rendezik meg. A milánói központi ceremóniával párhuzamosan a vidéki olimpiai falvakban is tartani fognak kisebb ünnepségeket, hogy a lehető legtöbb sportoló lehessen részese ezeknek az élményeknek. A korábbi téli és nyári olimpiákon is sokszor előfordult, hogy sportolók sokasága maradt távol a nyitóünnepségtől, mert a központi helyszíntől jóval távolabb fekvő városban került sor versenyeikre, ezért a felkészülés zavartalansága miatt nem utaztak el az olimpiai stadionba. Most lehet abban bízni, hogy igen kevesen fognak távol maradni és fölvonulnak nemzetüket képviselve a nyitóünnepségen. Alighanem ez is hozzá fog járulni ahhoz, hogy kapcsolatok, barátságok, akár szerelmek alakuljanak ki a Föld különböző tájairól összesereglett versenyzők között.
Ami pedig a fönntarthatóságot illeti, a több olimpiai falu hozzájárul a közlekedés által generált károsanyagkibocsátás csökkentéséhez, hiszen kevesebbet kell utazniuk a sportolóknak a szálláshely és a versenyhelyszín között, sőt, akadhatnak majd olyanok is, akik gyalogszerrel teszik meg a szerencsés esetben párperces sétájukat oda-vissza. A falvakban ügyeltek arra, hogy az energiafogyasztás minél inkább megújuló forrásokból történjék és maguk az épületek is olyan anyagokból készültek, vagy pedig olyan anyagokkal lettek felújítva, melyek kevés szén-dioxidot tartalmaznak, ezáltal az építőipar karbonlábnyoma sem bővült számottevően a téli olimpia és a téli paralimpia miatt.
A kiemelt kép forrása: Getty Images