Nagy feltűnést keltett az a néhány héttel ezelőtti nyilatkozat, amelyben Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) elnöke azt vetette fel, hogy 2030-tól olyan sportágak is szerepelhetnének a téli olimpia programjában, melyekhez nem kell hó és jég sem. Coe a mezei futás és a terepkerékpár lehetséges bekerüléséről beszélt. Tény és való, hogy mindkét sportban jellemzően a téli hónapokban rendeznek versenyeket, azonban a téli olimpiai sportágak nemzetközi szövetségei a napokban állásfoglalást adtak ki, amelyben ellenzik a műsor ilyen irányú megváltoztatását.
Amióta Kirsty Coventry lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, többször elhangzott a részéről, hogy újításokat kellene eszközölni a téli ötkarikás játékok programjában, hogy minél több és fiatalabb nézőt tudjanak megszólítani. Sok konkrétumról eddig nem lehetett olvasni, viszont októberben kiderült, hogy olyan sportágak kerülhetnek be a programba, melyekhez nem kell hó és jég sem. Sebastian Coe a Guardian című brit újságnak adott interjúban arról beszélt, hogy szívesen látná a téli játékok műsorán a mezei futást, s azon értesüléséről is szólt, miszerint a Nemzetközi Kerékpár Unió (UCI) a terepkerékpár fölvételét tartja megvalósíthatónak.
Coe már akkor azt állította, hogy elképzeléséről Coventryvel is beszélt. Ezt megerősítette november 2-án, a New York Maraton során adott nyilatkozatában is, s hozzátette, hogy a NOB első embere nem vetette el ezeket a gondolatokat, mivel nyitott minden innovációra. A brit sportvezető szerint azért is lenne létjogosultsága a mezei futás téli olimpiai szereplésének, mert sok kiváló afrikai versenyző van, márpedig a fekete kontinensnek nincsen érme téli játékokról, hiszen a havas és jeges sportágakat nem sok országban lehet űzni. Amennyiben bekerülne a terepfutás, nőne az afrikai részvétel, ezáltal jó eséllyel az afrikai nézettség is, vagyis teljesülne a NOB azon célkitűzése, hogy több régióban és többen nézzék a téli olimpiát.
Más kérdés, hogy a jelenlegi téli olimpiai sportágak nem igazán repesnek az örömtől, hogy ilyen ötletek merültek fel. Szerdán került sor a Téli Olimpiai Sportágak Szövetségének értekezletére, melyen a résztvevő szervezetek többsége amellett foglalt állást, hogy fontos a téli olimpián újításokat alkalmazni, de nem tartják helyes iránynak, hogy olyan sportágak kerüljenek be a programba, melyeket nem havon és/vagy jégen űznek.
A szövetségek által kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy teljes mértékben kiállnak a téli olimpia megújítása, valamint egyediségének és különlegességének megőrzése mellett. Azt is támogatják, hogy a NOB növelni óhajtja a téli játékok által elérendő célközönséget és mindezt fönntartható módon igyekszik megvalósítani. Ugyanakkor nem tartják az innováció legjobb módjának azokat a javaslatokat, melyeket Sebastian Coe megfogalmazott, mivel a mezei futás és a terepkerékpár is egy-egy nyári olimpiai sportág szövetségének felügyelete alatt működik. Jogi szempontból mindenképpen problémás lehetne egy ilyen helyzet, de emellett azt is érdemes tudni, hogy az Olimpiai Charta, mely lényegében a játékok alapszabályának tekinthető, kimondja, hogy a téli olimpián csak olyan versenyszámok és sportágak szerepelhetnek, melyeket havon és/vagy jégen bonyolítanak le. A mezei futást és a terepkerékpárt is földutakon, gyakran sárban teljesítik a versenyzők – ahhoz tehát, hogy ezek téli olimpiai sportágakká válhassanak, módosítani kell a chartát.
A föntebb említett nyilatkozatot a biatlon, a bob, a szkeleton, a szánkó, az alpesi sí, az északi sí, a hódeszka, a síakrobatika, a korcsolya, a jégkorong és a curling nemzetközi szövetségei írták alá, vagyis az összes téli olimpiai sportág részéről kifejezésre jutott a Coe javaslatával szembeni ellenérzés.
Azt érdemes tudni, hogy a mezei futás volt már olimpiai sportág: 1912-ben, 1920-ban és 1924-ben a nyári játékok keretében rendeztek mezeifutóversenyeket, azonban azt követően, hogy az 1924-es párizsi olimpián nagy hőségben és kőkemény terepen rendezték a viadalt, s több versenyző rosszul lett, lekerült a műsorról, s egyszer sem tért vissza. Manapság már egyértelműen a hűvösebb őszi, téli, esetleg kora tavaszi időszakban kerül sor a sportág eseményeire, de jellemzően nem hóban és jeges terepen szokták teljesíteni. A terepkerékpár csak az utóbbi öt-hat évben lett igazán ismert és népszerű szakága a kerékpársportnak. A szezonra novembertől februárig szokott sor kerülni, s gyakran látni olyan képeket, amelyeken teljesen saras állapotban érnek célba versenyzők. Vas Blankáról is lehet ilyen fotókat, videókat találni az interneten, hiszen a magyar lány is rendszeres résztvevője a terepversenyeknek, s több kiváló eredményt tudott már elérni. Ahhoz, hogy ezek valóban téli olimpiai sportágak lehessenek, az kell, hogy lehetővé váljon „saras” versenyszámok szerepeltetése is a játékokon.
A téli olimpiai szövetségek azonban úgy látják, inkább a meglévő sportágak modernizálásával lehetne az ötkarikás eseményt megújítani, de ahhoz ragaszkodnak, hogy mindezt havon és jégen tegyék meg. Pozitív példaként említi a nyilatkozat a soron következő, kevesebb mint három hónap múlva kezdődő milánó-cortinai játékokon debütáló síhegymászást, amely teljes mértékben téli sport és bekerülése mutatja, hogy igenis lehet ezeket a sportágakat fejleszteni.
Egyelőre a NOB munkacsoportja, melynek Coe is tagja, s az a feladata, hogy javaslatokat tegyen az olimpiai program módosítására, megújítására, még nem hozott végleges döntést ebben a kérdésben. A Telegraph című brit napilap úgy értesült, hogy a nyári olimpiával kapcsolatban is körvonalazódnak elképzelések ebben a munkacsoportban. Az atlétika itt is erősen érintett, ugyanis fölvetődött az a gondolat, hogy a mezei futás a 2028-as Los Angeles-i olimpia műsorába kerüljön be, a rúdugrást pedig ne az atlétikai stadionban, hanem egy városi helyszínen rendezzék meg. A cél ezzel az lenne, hogy közelebb kerüljön a közönség a versenyhez. Volt már példa arra, hogy városi helyszínen rendeztek rúdugrást, hiszen 1986 és 2010 között került sor a salgótarjáni, majd később somoskői ugrógálára, melyen a rúdugrás mellett magasugrásban rendeztek versenyt. Ezeken az eseményeken a világ legjobbjai tették tiszteletüket az évek során, úgy, mint Szerhij Bubka vagy Blanka Vlasic. A rendezvény anyagi okok miatt meghiúsult másfél évtizede, de a városi atlétikai versenyek iránt ma is van érdeklődés, elég csak a Gyémánt Liga zürichi állomására gondolni, ahol az ugrószámokat a város legnagyobb terén rendezik meg.
Érdekes lesz figyelemmel kísérni, hogy megvalósul-e a mezei futás és a terepkerékpár téli olimpiai részvétele. A legújabb fejlemények alapján erre kevés esélyt látok, de 2030 még messze van, így addig még változhatnak az álláspontok. Nagyon fontos azonban, hogy a sportolók véleményét is figyelembe kell venni, amikor az olimpiára kerülésről van szó. Biztos sokan vannak közöttük, akik szívesen szerepelnének a világ legnagyobb sporteseményén, de jó kérdés, mennyire férne meg a havas és jeges sportágak között két saras sport? Hamarosan alighanem választ kapunk erre.
A kiemelt kép forrása: Getty Images