Egy több mint tíz éve zajló folyamat végére került pont a múlt héten: lezárult az utolsó olyan eljárás, amely az államilag szervezett orosz doppingrendszerben érintett sportolók ellen folyt. Összesen 12 atlétát sújtottak többéves eltiltással különböző doppingvétségek címén. A sport világát megrázó szisztematikus doppingolás ügye nyugovóra térhet, de csak remélni lehet, hogy soha többé nem fog előfordulni hasonló méretű és szervezettségű csalássorozat.
Az Atlétikai Integritási Egység (AIE), a nemzetközi szövetség mellett működő, de attól független testület, melynek feladata a sportág tisztaságának biztosítása és az ez ellen vétők szankcionálása, pénteken jelentette be, hogy lezárta az utolsó, a 2010-es évek derekán leleplezett államilag szervezett orosz doppingrendszerrel kapcsolatos eljárást. Ennek keretében 12 atlétát vontak felelősségre, akik kivétel nélkül súlyos eltiltásban részesültek. Megállapítást nyert, hogy az érintettek vér- és vizeletmintáit is manipulálták a moszkvai doppinglaborban annak idején, hogy ezzel eltitkolják doppingolásukat, s nagy eredményeket érhessenek el a különböző versenyeken.
Az AP hírügynökség megfogalmazása szerint szimbolikus lezárása minden idők legnagyobb doppingbotrányának a mostani döntés, melyet digitális adatbázisok évekig tartó átvizsgálása, a doppingellenőrzések során levett minták újraelemzése és az azóta bezárt moszkvai laboratórium archívumában elérhető dokumentumok kikérése és értékelése előzött meg.
Mint ismert, az orosz doppingrendszerrel kapcsolatos ügyre 2015-ben derült fény, amikor Grigorij Rodcsenkov, a moszkvai labor korábbi vezetője nyilvánosságra hozta, hogy az orosz állami vezetés által szervezett és finanszírozott doppingrendszer működött az általa irányított intézményben, mely a Doppingellenes Világügynökség (WADA) akkreditációjával rendelkezett. Rodcsenkov részletesen beszélt arról, hogyan manipulálták a mintákat, hogyan tussolták el az ellenőrzések valódi eredményeit, és milyen módon sodorták veszélybe az élsportolók egészségét különböző módszerek alkalmazásával.
A manapság az Egyesült Államokban élő orosz sportorvos kiszivárogtatásai után a WADA felkérte Richard McLaren kanadai jogászprofesszort, hogy készítsen részletes jelentést a moszkvai laboratóriumban folyt visszaélésekről. A McLaren-jelentés 2016-ban került nyilvánosságra és mélységeiben föltárta az államilag irányított doppingrendszer működését. A jelentésből kiderült, hogy a szisztéma elsődleges célja a 2014-es szocsi téli olimpián szerepelt orosz sportolók „védelme” volt, magyarra fordítva: a doppingszerrel élő versenyzők mintáinak manipulálása, hogy átmenjenek a WADA által végzett ellenőrzéseken. Az oroszok 33 érmet szereztek a hazai olimpián, ám ebből mostanáig 11-et vesztettek el a kiderült doppingesetek miatt.
A McLaren-jelentés szerint több mint 1000 mintát manipuláltak a moszkvai laborban. A doppingrendszerben nyakig benne voltak minisztériumok, edzők, sportorvosok, mérnökök és több más oroszországi laboratórium is – céljuk az orosz sportolók sikerességének növelése volt minden erkölcsi alapelv mellőzése mellett. Mindennek súlyos következményei lettek: Oroszországot 2016-ban eltiltották a nemzetközi atlétikai versenyeken való indulástól, s ez a tilalom mind a mai napig érvényben van. Az ország hírneve a sportban erősen romlott, különösen azután, hogy a 2018-as téli olimpiától kezdve csak szigorú korlátozások mellett indíthatja sportolóit az ötkarikás seregszemléken, és ez lesz a helyzet a negyedév múlva kezdődő téli olimpián is.
Az AIE, melyet 2017-ben, tehát a botrány kirobbanása után hoztak létre, az eltelt közel kilenc év során a moszkvai doppinglabor többezer digitálisan rögzített adatát vette górcső alá és ezek alapján számos doppingvétséget állapított meg olyan minták vonatkozásában, amelyeket az orosz ellenőrök negatívnak ítéltek meg. Ez egy kolosszális feladat volt, amely évekig tartó ún. keresztellenőrzést, más ellenőrzéseket és mintarekonstrukciót igényelt, arra összpontosítva, hogy a felelősök ne meneküljenek meg a büntetéstől, még akkor sem, ha már visszavonultak. Legutóbbi nyilatkozatában az AIE hangsúlyozta, hogy a most bejelentett szankciók lezárják ezt a folyamatot.
A 12, utolsóként megbüntetett atléta különböző versenyszámokban szerepelt: van közöttük sprinter, középtávfutó, gátfutó, gyalogló, többpróbázó és ugróatléta is. Legtöbbjük már korábban befejezte pályafutását, az orosz atlétikát alapjaiban megrázó doppingbotrány következményei őket sem kerülték el. Az eltiltottak között van Jelena Kotulszkaja középtávfutó, aki 2013-ban fedettpályás Európa-bajnoki ezüstérmes volt. Négy évre meszelték el, mert egy esztendőn belül leadott három mintája is pozitív eredményt hozott az újraelemzés során. Sajtóértesülés szerint Kotulszkaja nem válaszolt az AIE kérdéseire az eljárás során, vagyis lényegében elismerte, hogy doppingolt. Eredményeit 2013. június 14-étől számítva törlik, így fedettpályás Eb-ezüstérmét megtarthatja, mivel az év első felében szerezte azt.
A most eltiltással sújtott orosz atléták között van Marina Novikova Pandakova gyalogló, Marat Abjazov 100 és 200 méteres sprinter és Pavel Ivasko, aki 2015-ben U23-as Európa-bajnoki ezüstérmes volt 400 méteres síkfutásban. Mindhárman négyéves eltiltást kaptak és 2013-ban, illetve 2014-ben szolgáltatott mintáikról derült ki utólag, hogy manipulálták azokat, mivel doppingoltak. Ivasko elvesztette föntebb említett Eb-érmét.
Kétéves eltiltásban részesült Inessza Guszarova, aki 2023-ban orosz bajnok lett 800 méteren. Szvetlana Rogozinya személyében egy másik középtávfutó is hasonló sorsra jutott, mint ahogy Veronika Cservinszkaja gátfutó, Margarita Szmimova Kornejcsuk hétpróbázó és Natalja Kologyilina gyalogló is, aki 2014-ben már volt eltiltott. Az öt versenyző esetében a 2014 és 2016 között elért eredményeket törölték, így Guszarova elvileg megtarthatja két évvel ezelőtti orosz bajnoki címét.
A 12 eltiltott között találjuk még Valerija Fjodorova U20-as világbajnoki döntős hármasugró és Tatjana Gyektyarjova Gyementyeva háromszoros orosz bajnok 100 méteres gátfutó is, akiknek eltiltását beleszámították az eljárás alatti felfüggesztésük idejébe, ezért nem kaptak letöltendő szankciót.
A legsúlyosabb eset Szvetlana Karamaseváé: a középtávfutó, aki 1500 méteren minden idők 12 legjobb orosz idejének egyikét futotta, a doppingolás világrekorderei közé tartozhat, ugyanis immár harmadszor tiltották el tiltott szerek használata miatt. Korábban 2.5 és 8 évre szóló eltiltást kapott, most pedig újabb másfél évre meszelték el – ezen büntetésének letöltését csak 2029-ben fogja megkezdeni, miután korábbi büntetései lejárnak…
A doppingellenes hatóságok magyarázata szerint ezek az utolsó esetek lezárnak egy ciklust, amelyet a moszkvai laboratóriumból kiszivárgott adatok indítottak el, és amelyet a későbbi nemzetközi vizsgálatok vezéreltek. A folyamat kezdetben az aktív és sikeres sportolókra összpontosított, de végül minden érintettet elért, bármilyen csekélyek is voltak az eredményeik vagy a nyilvános ismertségük. Az elemzések szteroidok és más tiltott szerek szisztematikus használatát, valamint az intézményes titkolózás politikáját tárták fel. Az AIE úgy véli, hogy ez az utolsó szankciósorozat az orosz doppingfejezet végét szimbolizálja a digitális feljegyzések alapján, bár a sport- és politikai következmények továbbra is kézzelfoghatók.
Oroszország lassan egy évtizede van kizárva a nemzetközi atlétikai életből. Mind az AIE, mind a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) többször is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogyan lehet garantálni a valóban egyenlő versenyfeltételeket, amikor az országot visszaveszik. Végső soron a kérdés túlmutat az atlétikán: a verseny tisztaságába vetett globális bizalomról van szó, és arról, hogy ez egy ilyen csalás után újjáépíthető-e.
A kiemelt kép forrása: Getty Images