Nagy port kavart a közelmúltban az a döntés, hogy Indonézia nem adott vízumot a Jakartában rendezett tornavilágbajnokságra utazni szándékozó izraeli csapat tagjainak. Az elutasítás indoka amellett, hogy a muszlim többségű délkelet-ázsiai ország sosem ismerte el a zsidó államot, az is, hogy elítéli a Gázai övezetben történt eseményeket. A súlyos döntés akkor született, amikor az ország komolyan fontolgatja a 2036-os olimpia megrendezésére pályázat benyújtását, márpedig az izraeli tornászok kitiltása az Olimpiai Charta megsértésének minősül, ami ronthatja az indonéz esélyeket. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a héten fogadta az indonéz sportvezetőket, hogy számon kérje rajtuk a történteket.
Az Indonéz Olimpiai Bizottság küldöttsége kedden érkezett Lausanne-ba, a NOB székhelyére, hogy megbeszélést folytasson több témában. A találkozó eredetileg is mostanra volt tervezve, ám a Jakartában rendezett tornavilágbajnokságon kirobbant botrány, az izraeli sportolók kitiltása, pontosabban: be nem engedése miatt különös jelentőséggel bírt.
Raja Sapta Oktohari, az Indonéz Olimpiai Bizottság elnöke a Svájcba történő elutazás előtt úgy nyilatkozott, hogy szeretnék tisztázni a NOB-bal a döntés belpolitikai és társadalmi hátterét, egyben leszögezni, hogy Indonézia magáénak vallja a sport legfőbb értékeit, s nem szándékozik ezekkel szembe menni.
Ennek jócskán ellentmond az indonéz kormánynak az a döntése, mellyel megtagadta a vízum kiadását a világbajnokságon indulni szándékozó izraeli tornászok számára, így nem lehetett ott az eseményen Artem Dolgopyat olimpiai- és világbajnok versenyző sem.
Erick Thohir indonéz ifjúsági és sportminiszter megvédte a döntést, kijelentve, hogy az ország politikája a biztonság fenntartásán alapul, és határozott álláspontja szerint nem ismeri el Izraelt, amíg az el nem ismeri a palesztin államiságot. Thohir kifejtette, hogy a döntés összhangban van a hazai törvényekkel és az 1945-ös alkotmánnyal, amely tiszteletben tartja a biztonságot és a közrendet, és teljesíti Indonézia kötelezettségeit a nemzetközi rend fenntartására. „Az intézkedés célja a biztonság, a közrend és Indonézia nemzetközi kötelezettségeinek védelme” – mondta.
Thohir a viták ellenére is kijelentette, hogy Indonézia elkötelezett a globális sporteseményeken való részvétel iránt, hozzá téve: „Továbbra is erősíteni fogjuk a kulcsfontosságú sportágakat, és edzőközpontokat építünk, hogy Indonéziát erős és elismert sportnemzetté tegyük.”
Az izraeliek kitiltására válaszul a NOB Végrehajtó Bizottsága felfüggesztett minden párbeszédet az Indonéz Nemzeti Olimpiai Bizottsággal a jövőbeli olimpiai vagy nemzetközi sportesemények megrendezésére vonatkozó lehetséges pályázatokról, miközben Jakarta komolyan fontolgatja, hogy megpályázza a 2036-os nyári ötkarikás játékok rendezési jogát. A NOB hangsúlyozta, hogy a sportolók politikai okokból történő kizárása sérti az Olimpiai Chartát, amely a sporton keresztül az egyenlőséget és a békét hirdeti, és hogy az ilyen intézkedések megakadályozzák a sportolók szabad versenyzését, miközben aláássák az Olimpiai Mozgalom egyesítő küldetését.
„Ezek a lépések megfosztják a sportolók jogát a békés versenyzéshez, és megakadályozzák az Olimpiai Mozgalmat abban, hogy megmutassa a sport erejét” – közölte a NOB október 23-án. Emiatt az eheti lausanne-i találkozó kulcsfontosságú volt Indonézia és a NOB közötti jövőbeli kapcsolat alakításában, mivel mindkét fél a vízumkérelem elutasításának következményeivel küzd, és igyekszik egyensúlyt teremteni a belföldi szempontok és a nemzetközi sportkötelezettségek között.
Az Indonéz Olimpiai Bizottság elnöke a szerdai megbeszélések után úgy nyilatkozott, hogy a NOB képviselői pozitívan fogadták az általuk adott magyarázatokat, ezáltal újraindult a felek közötti párbeszéd, melyet a NOB egy hete felfüggesztett.
Raja Sapta Oktohari hangsúlyozta, hogy a kommunikáció és az átláthatóság kulcsfontosságú volt a találkozó sikeréhez, ami fontos első lépést jelentett egy együttműködésen alapuló megoldás felé. „Lényegében sikerült javítanunk a kommunikációs csatornákat a NOB-bal. Megértik Indonézia álláspontját, és mi is megértjük a NOB felelősségét a megkülönböztetésmentesség elvének fenntartásában. Most már nem a tegnap felmerült problémákon van a hangsúly, hanem azon, hogyan haladunk előre ma és holnap, hogy közös megoldást találjunk” – folytatta Oktohari.
Megjegyezte azt is, hogy az indonéz kormány álláspontja tükrözi a nemzet értékeit, a sportszerűséget, a diplomáciát és a békét. „Azt is hangsúlyozni kell, hogy az indonéz kormány álláspontja tükrözi az indonéz nemzet álláspontját. Továbbra is fenntartjuk a sportszerűség értékeit, támogatjuk és betartjuk az Olimpiai Chartát, de a világbékét is akarjuk és mindig kiállunk mellette. A kommunikáció és az átláthatóság mindig is a siker kulcsa lesz. Mivel ez még nem fejeződött be, ez még mindig egy folyamat a siker felé” – hangsúlyozta Oktohari.
Az Indonéz Olimpiai Bizottság megerősítette, hogy Indonézia továbbra is elkötelezett az olimpiai mozgalom iránt, és kiemelt prioritásként kezeli minden résztvevő biztonságát és részvételét. „Azt is elmagyaráztuk, hogy az indonéz kormány álláspontja nemcsak a sportról szól, hanem az összes érintett fél biztonságának fenntartásáról és biztosításáról is. Ez az álláspont az Olimpiai Chartát is fenntartja és támogatja, és alapul szolgál a világbéke melletti kiálláshoz” – magyarázta Oktohari elnök.
Egy NOB-szóvivő eközben megerősítette a bizottság álláspontját a megkülönböztetésmentesség elvének fenntartásáról. „Minden jogosult sportolónak, csapatnak és sporttisztviselőnek képesnek kell lennie részt venni a nemzetközi sportversenyeken és -eseményeken a rendező ország részéről történő bármilyen diszkrimináció nélkül” – jelentette ki.
A NOB hozzátette, hogy az ilyen korlátozások „megfosztják a sportolókat a békés versenyzés jogától, és megakadályozzák, hogy az olimpiai mozgalom megmutassa a sport erejét”.
Ez a találkozó jelentős mérföldkövet jelentett az Indonéz Nemzeti Olimpiai Bizottság és a NOB közötti kapcsolatok javításában. Mindkét fél megállapodott abban, hogy folytatják a nyílt megbeszéléseket és átfogó értékeléseket végeznek annak biztosítása érdekében, hogy Indonézia továbbra is aktív és megbízható tagja maradjon a globális sportközösségnek, miközben tiszteletben tartja az Olimpiai Charta alapelveit.
„Azt akarjuk, hogy ez a lendület új kezdetet jelentsen az Indonéziába vetett globális bizalom erősítésében. A jó kommunikáció, a nyitott hozzáállás és a konstruktív diplomácia a fenntartható megoldásokhoz vezető utunk” – zárta Oktohari.
Bár a jelek szerint a lausanne-i találkozó jól sikerült, ettől függetlenül, amennyiben Indonézia valóban pályázni fog a 2036-os olimpiára, a döntéshozatalnál aligha felejtik el a NOB tagjai, hogy mi történt a 2025-ös tornavilágbajnokság kapcsán. Izrael az olimpián is ott lesz, márpedig egy onnan történő kitiltásnak még nagyobb visszahangja lenne a világon, s ezt még Indonézia, mint a világ legnagyobb muszlim lakosságú országa sem kockáztathatná meg.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum