Annak idején Bradley Wiggins volt a kerékpársport nagy királya: ugyanabban az évben megnyerte a Tour de France-t és az olimpiát. A 2016-os visszavonulását követő időszak azonban többször is kis híján tragédiába torkollt. Bár próbált nem eltávolodni a sporttól, de alkohol- és drogfüggőség alakult ki nála, ami anyagi csődbe juttatta. Ma már jobban van és mer beszélni a közelmúlt történéseiről.
Annak ellenére, hogy valamikor 15 millió fontnál is nagyobb vagyona volt, egy nap a padon találta magát. Ott aludt. Bradley Wiggins ennyire lecsúszott pár év leforgása alatt. Pedig a brit kerékpársport egyik úttörőjeként tekintenek rá sokan mind a mai napig, hiszen első szigetországi versenyzőként tudta megnyerni a Tour de France-t, emellett a 2012-es londoni olimpián hazai közönség előtt diadalmaskodott az időfutamon. Élete azonban az elmúlt közel egy évtizedben óriási fordulatot vett, ami kis híján végzetesnek bizonyult.
„A fiam sokáig attól félt, hogy egy reggel holtan talál rám az ágyban. Hosszú időn keresztül szinte minden nap ittam” – többek között erről mesélt őszintén a Times brit napilapnak a hétvégén adott interjúban Wiggins, aki néhány hónappal ezelőtt az Observer magazinnak már részletesen beszélt elmúlt tíz évének nehézségeiről. Abban az interjúban „működő függőként” írta le magát.
Ez különösen annak fényében megdöbbentő, hogy elmondása szerint fiatal korában minden körülötte dolgozó edző, sportorvos és adatelemző egybehangzóan állította, hogy egy nap meg fogja nyerni a Tour de France-t. Ebben nem is tévedtek, hiszen 2012-ben nem akadt nála jobb a francia körversenyen. Ugyanabban az esztendőben nem volt messze a spanyol háromhetes, a Vuelta megnyerésétől sem, öt napon keresztül viselhette is az összetett éllovasának járó piros trikót, végül azonban be kellett érnie a 2. hellyel. Igen erős volt pályakerékpározásban is, hiszen négy olimpián nem kevesebb mint hét érmet szerzett egyéniben és csapatban.
Wiggins 2016-ban akasztotta szögre kerékpárját, miután a riói olimpián aranyérmes lett a brit csapattal az üldözéses pályaversenyben. A Sportudvaron 2017-ben írtam arról, hogy a biciklizés után egy másik sportágban próbálta ki magát, s elég komoly álmokat dédelgetett: szeretett volna kijutni a 2020-as olimpiára evezésben.
Ez végül nem jött össze, mivel visszavonulását követően csakhamar 360°-os fordulatot vett az élete. Pár év leforgása alatt lenullázta magát anyagilag, otthontalanná vált és több millió font adósságot halmozott fel. Eladta márkajogait, ám az ezekből befolyt pénzből sem maradt semmi – alkoholra és drogra költötte. Tavaly csődöt jelentett – cégének a hírek szerint mai árfolyamon több mint 450 millió forintnak megfelelő adósságállománya volt, de állítása alapján ezt mára rendezte. Fejébe vette, hogy eladja érmeit, hogy az ebből befolyt pénzből rendezze anyagi problémáinak legalább egy részét, de erre végül nem került sor. Családjának ugyanakkor nem egyszer végig kellett néznie, ahogy otthon szétveri különböző díjait, trófeáit, köztük a 2012-es Az Év Sportszemélyisége-díjat is.
Több interjújában vallott már arról, mennyire nagy hangulatingadozások kapták el – hol a csúcson érezte magát, hol nagyon mélyen. A BBC Imposztor-szindróma címen dokumentumfilmet készített Wiggo hányattatott sorsáról, amelyből kiderült, hogy lecsúszásának legfőbb oka nagyapja halálában keresendő. Ez a veszteség mély depresszióba és szomorúságba döntötte, s innen sikerült eljutni a drog- és alkoholfüggőséghez, az eladósodáshoz és az indulatkezelés csődjéhez.
„Körülbelül 120 gramm kokaint szívtam magamba. Nem tudom, hogyan maradtam életben. Igazán gyűlölöm életemnek ezt a periódusát. Két hétre bezárkóztam egy szállodaszobába. Nem akartam kimenni, senkit sem akartam látni. Romokban hevert az életem” – mondta kendőzetlen őszinteséggel Wiggins.
A brit hozzátette, ha csak picivel is nagyobb dózisban fogyaszt kokaint, abba belehalt volna. Arról is beszélt, hogy volt olyan, amikor egyik olimpiai aranyérméről szippantotta be a kokaint.
Mostani interjújában beszélt róla először, hogy nem akárki sietett a segítségére. Amellett, hogy családja is igyekezett kihúzni a csávából, Lance Armstrong tett sokat érte, hogy Wiggins ne tegyen végzetes kárt magában. Az amerikai hétszer nyerte meg a Tour de France-t, de doppingolás miatt minden címét elvették tőle. Wiggins most azt mondta: Armstrong támogatása nélkül aligha mászott volna ki a gödörből. Az amerikai gyakran meglátogatta őt, orvosi segítséget szervezett neki, fizette kezeléseinek költségeit, otthont talált számára és adósságainak rendezéséből is alaposan kivette a részét.
„Lance nagyon jót tett velem. Az emberek csak rossz dolgokat hallanak róla, pedig igazán nem olyan személyiség. Lance inspirációs forrás volt nekem és folyamatosan támogatott” – mondta Bradley Wiggins, aki hozzátette: örökké adósa lesz Armstrongnak, annyira nagy segítségére volt.
Ma már látja a fényt az alagút végén. Pénzügyileg stabil helyzetbe került, saját otthonában él, szigorú diétát követ és sokat edz, közel annyit, mint profi kerékpárosként. Ezzel párhuzamosan orvosi kezelése is folytatódik, de szavaiból arra lehet következtetni, hogy életének legsötétebb fejezetén már túl van. Hamarosan önéletrajzi könyvet tervez kiadatni, melyben részletesen fog írni az utóbbi évek kihívásairól.
A kiemelt kép forrása: Getty Images