Fontos bejelentést tett Adam Silver, az észak-amerikai profi kosárlabdaliga (NBA) vezetője még szeptemberben. A bajnokság főnöke arról beszélt, hogy a liga tervei között szerepel egy európai klubsorozat elindítása, amely 2027-ben vagy 2028-ban történhet meg. A cél nyilvánvalóan az, hogy a bajnokság európai terjeszkedésével útjába álljanak a több mint két évtizedes múltra visszatekintő Euroligának, amely azonban kész megküzdeni a pozíciójának megőrzéséért. Nem az NBA az első amerikai major liga, amely Európában tervez erősebben megjelenni, hiszen az NHL is álmodozik egy olyan kupáról, melynek az öreg kontinens lenne a központja.
Adam Silver szeptember 17-én egy New York-ban sportvezetők részvételével tartott sajtóbeszélgetésen nyilatkozott az NBA nagy tervéről. Elmondása szerint az európai klubsorozat, amelynek megvalósításáról már hosszabb ideje lehet olvasni, kettő-három éven belül valósággá válhat. Silver „kétségtelenül ambiciózusnak” minősítette azt, hogy 2027-ben elindulhat az új liga, ugyanakkor hozzátette, hogy 2028-ra is tolódhat a kezdés annak függvényében, hogy még a Los Angeles-i olimpia előtt vagy után szeretnék útnak indítani a bajnokságot. Elmondása szerint vita tárgyát képezi az NBA döntéshozóinak körében, hogy szerencsés volna-e még az ötkarikás játékok előtt életre hívni a sorozatot, vagy nagyobb figyelmet tudnának elérni, ha az olimpia utáni időszakra tennék a startot.
Silver hozzátette, hogy több európai város nagy arénájában rendezhetnék meg a torna mérkőzéseit, ugyanakkor hosszú távon az is a célok között szerepel, hogy még modernebb infrastruktúrát valósítsanak meg, ami alatt elsősorban új, kifejezetten kosárlabdára szabott csarnokok megépítésére lehet gondolni.
Még márciusban megállapodás született az NBA és a Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) között, ami vízválasztó lehet az európai kosárlabdázás jövője szempontjából, hiszen az egyezség lehetővé teszi a felek számára, hogy közösen szervezzenek tornákat. A még csak álmok szintjén létező európai klubsorozatnak már most megvan az anyagi háttere, ugyanis a JPMorgan Chase és a Raine-csoport a közelmúltban az NBA pénzügyi és stratégiai tanácsadója lett. Silver és Mark Tatum, a liga helyettes vezetője már több európai klubbal, médiacéggel, befektetővel és politikai vezetővel tárgyalt az európai torna lehetőségeiről, s a kontinens minden szegletében érdeklődnek a leendő bajnokság fogadtatása iránt – mindez mutatja, mennyire komolyan gondolja az NBA az európai terjeszkedést.
Az is táplálja az új bajnokság ötletét, hogy az idei szezon végén lejár az Euroligának a FIBA-val kötött licencszerződése. Még 2000-ben jött létre az Euroliga, mely a nemzetközi szövetség versenyrendszerén kívül működik, ugyanakkor Európa legjobb férfi csapatainak zömét foglalja magában. A licencszerződés lényege, hogy a FIBA „megtűri” a teljes mértékben magáncégek és befektetési alapok által fönntartott ligát, így a résztvevő csapatok játékosai szerepelhetnek hazájuk válogatottjában a nemzetközi szövetség által szervezett versenyeken, mint pl. a világbajnokságon. Az Euroligában 20 csapat szerepel úgynevezett félopen lebonyolításban – ennek lényege, hogy 12 klub állandó résztvevője a sorozatnak, négy helyre évenkénti rotáció alapján kerülnek csapatok, további négy együttes pedig az Eurokupa előző szezonjának eredményei alapján kap meghívást.
A mostani szezon végén tehát lejár az Euroliga licencszerződése, s az NBA törekvéseit látva erősen kérdőjelesnek tűnik, hogy a FIBA hosszabbít a sorozattal. Egyelőre homályos, hogyan fog kinézni a 2026-2027-es idény azon csapatok számára, melyek most az Euroligában szerepelnek. Mind Adam Silver, mind Andreas Zagklis, a FIBA elnöke úgy nyilatkozott, hogy a felek nyitottak a tárgyalásokra bármilyen kérdésben és bíznak az eredményes párbeszédben.
Amióta nyilvánosságra került az NBA által tervezett európai bajnokság terve, az Euroliga részéről erélyes hangon utasítják vissza az elképzeléseket. „Nincs szükségünk másik ligára. Nem kell megmenteni minket. Pontosan tudjuk, hogy a miénk a legjobb liga Európában” – ezt mondta Paulius Motiejünas, az Euroliga vezérigazgatója még áprilisban. Mindazonáltal még a litván vezető is elismerte, hogy az NBA globális marketingbefolyását lehetetlen figyelmen kívül hagyni, és ha jól kezelik, egy partnerség erőteljes szinergiákat szabadíthat fel.
Az észak-amerikai liga a közelmúltban kötött kolosszális, 77 milliárd dollár (25.6 billió forint) értékű televíziós szerződést a következő 11 szezonra, ezzel megszilárdítva egyfelől a médiában elfoglalt vezető szerepét (már ami a kosárlabdát illeti), másfelől anyagi alapjait. Motiejūnas szerint a liga „sztárerőt és hibátlan márkaimázst” hoz magával, bár óva intett az európai kosárlabda egyedi identitásának felhígulásától, amelyet évtizedek alatt a saját kulturális, stilisztikai és szenvedélyes DNS-e formált. „Az európai kosárlabda lelke, stílusa, szurkolói, kultúrája nem veszhet el” – ragaszkodott hozzá.
Mark Tatum, az NBA helyettes vezetője is megszólalt a témában, aki kiváló példaként hozta föl a liga afrikai terjeszkedését. Az NBA még 2021-ben hívta életre az Afrikai Kosárlabda Ligát, s az a sorozat is a FIBA-val való együttműködés keretében valósult meg. Tatum szerint Európa egy „hihetetlen növekedés” terepe lehet a kosárlabda számára, s az NBA ezt a potenciált szeretné kiaknázni.
A növekedésnek nem csak pénzügyi, hanem sportszakmai alapja is van, hiszen az NBA sztárjai között számos európai kosárlabdázót találunk. Elég csak Nikola Jokicsot, a Denver Nuggets szerb klasszisát, a Milwaukee Bucks-ot erősítő görög Jannisz Antetokunmpót, a Los Angeles Lakers-ben pallérozódó szlovén Luka Doncicot, vagy a San Antonio Spurs francia kiválóságát, Victor Wembanyamát említeni. Sokat árulkodó statisztika, hogy a liga legutóbbi hét MVP-címéből ötöt a Doncic-Antetokunmpo páros érdemelt ki. Már ezek az eredmények is növelik az NBA európai népszerűségét és a bajnokság most erre alapozva szeretne terjeszkedni földrészünkön.
Adam Silver szavai alapján többek között olyan, jelenleg az Euroligában szereplő klubok lehetnek részei az új bajnokságnak, mint a Real Madrid, a Barcelona vagy a Fenerbahce. Korábban megjelent pletykák alapján a Panathinaikosz is érdeklődik a sorozat iránt. Ami ennél sokkal érdekesebb, hogy olyan egyesületek is csatlakozhatnak a leendő ligához, amelyeknek ma még nincsen kosárlabda-szakosztályuk. A Paris Saint-Germain a labdarúgás mellett a kézilabdában is jelen van, ugyanakkor kosárlabdacsapata még nincs, de ami ennél sokkal meghökkentőbb, hogy állítólag a Manchester City tulajdonosi köre is tervbe vette kosárlabdaegyüttes létesítését, amely ebben az új sorozatban szerepelhetne.
A PSG beszállása a sportágba annyira nem volna meglepő, hiszen Franciaország a legjobbak közé tartozik, s az Euroligában most is három francia klub (Paris Basketball, ASVEL és Monaco) szerepel. A Manchester City megjelenése már meglepőbb lenne abból a szempontból is, hogy Nagy-Britannia nem tartozik az erős országok közé ebben a sportágban. Amerikában sokan nem értik, hogy a briteknél miért nem vetett mélyebb gyökereket a kosárlabda. A Jayse NBA nevű YouTube-csatornán elérhető egyik videóban a pénzügyi támogatás hiányát jelölték meg a britek elmaradásának legfőbb okaként. Elhangzott, hogy a kormány is nyújthatna segítséget a kluboknak a fejlődéshez.
Ezt a londoni kabinet is meghallhatta, mert szeptember közepén kötött megállapodást az NBA-vel, amelynek keretében az amerikai bajnoksággal közösen 10 millió fontot (4.5 milliárd forintot) befektetnek a brit kosárlabdába. Ebből a pénzből a helyi közösségeket szeretnék ösztönözni arra, hogy ezt a sportágat válasszák. Keir Starmer brit miniszterelnök nagy büszkeségének adott kifejezést, hogy kormánya a világ egyik legnagyobb sportmárkájával kötött szerződést, amitől remélik, hogy pár éven belül a britek is meghatározó szereplői lehetnek a különböző klub- és válogatott sorozatoknak.
Nem az NBA az első amerikai liga, mely jobban megjelenne Európában
Néhány hónappal ezelőtt írtam róla itt, a Sportudvaron, hogy az NHL, vagyis az észak-amerikai profi jégkorongliga is Európa felé kacsintgat. A bajnokság vezetőinek tervei között azonban nem egy klubcsapatok, hanem egy válogatottak számára szervezendő új sorozat szerepel. Az elképzelések szerint Világkupa néven 2028-tól egy négyévente sorra kerülő tornát rendezne a liga, amelyre kizárólag európai városokban kerülhetne sor, mégpedig februárban.
A nemzetközi szövetség attól tart, hogy ez a Világkupa bevételt és nézettséget vonna el a májusban esedékes A-csoportos világbajnokságtól, s a legjobb játékosok inkább az új viadalt részesítenék előnyben az évente sorra kerülő vb-vel szemben. Emiatt sokáig a szövetség és az NHL között még tavaly év elején létrejött megállapodás aláírása is függőben volt – az egyezség arról szólt, hogy a liga 2014 után ismét elengedi játékosait a téli olimpiára. Már csak az aláírások hiányoztak a dokumentumról, de július elején mindkét fél úgy nyilatkozott, hogy minden akadály elhárult az NHL-hokisok szereplése elől a jövő februári ötkarikás játékokon.
Ettől függetlenül a jégkorongban is komoly feszültségek forrása lehet még az amerikaiak európai terjeszkedése, amely egyben jelentős változásokat is hozhat a sportág számára mind szakmai, mind anyagi értelemben.
Érdemes lesz figyelni a következő hetek, hónapok eseményeit ezzel kapcsolatban, mert könnyen lehet, hogy régóta jól működő bajnokságok, sorozatok szűnhetnek meg, vagy alakulhatnak át teljesen. Hogy aztán ennek pozitív vagy negatív hatása lesz a kosárlabdára és a jégkorongra, alighanem a távoli jövő zenéje.
A kiemelt kép forrása: Pexels