Az utóbbi hetekben megerősödtek a sport világában azok a hangok, amelyek Izrael kiközösítésére szólítanak fel a gázai konfliktus miatt. Többen kettős mércét emlegetnek, mert az oroszok ellen azonnal fölléptek az ukrajnai invázió kitörésekor, Izraellel szemben azonban mindmáig nem léptek életbe szigorú intézkedések. A különböző sportszervezetek eddig kiálltak amellett, hogy nem kell szankcionálni az izraeli versenyzőket azért, mert hazájuk háborúban áll. A legfrissebb hírek szerint viszont változás történhet ebben a tekintetben, mert egyre nagyobb nyomást fejtenek ki a palesztin ügy mellett kiállók a megtorló lépések megtétele mellett.
Az elmúlt hetek egyik legnagyobb sportbotránya volt, hogy a spanyol kerékpáros körverseny, a Vuelta több szakaszát is le kellett rövidíteni, mert a független palesztin állam mellett és a viadalon résztvevő izraeli csapat ellen demonstrálók közül sokan elállták a mezőny útját és a rendfenntartó erők képtelenek voltak megfékezni őket. Arról már írtam annak idején, hogy Spanyolországban kormányzati szinten milyen mértékű Izrael-ellenesség nyilvánul meg, s ennek az őrületnek a keretében már az is komolyan fölvetődött, hogy az ország labdarúgó-válogatottja távol marad a jövő évi világbajnokságtól, amennyiben Izrael csapata kijut oda.
Jelen pillanatban az izraeli válogatottnak van esélye a világbajnoki kvalifikáció kiharcolására, hiszen selejtezőcsoportjában a 3. helyen áll, de ugyanúgy 9 pontja van, mint a 2. Olaszországnak. Az éllovas Norvégiával szemben hat egység a lemaradás. A csoportból az első jut ki automatikusan az észak-amerikai tornára, míg a 2. helyezett pótselejtezőben vesz részt.
Lehet, hogy a spanyolok problémái hamarosan megoldódnak. Tegnap érkezett a hír, hogy a Török Labdarúgó Szövetség elnöke kezdeményezte az európai szövetségnél (UEFA), hogy hívjanak össze egy rendkívüli végrehajtó bizottsági ülést, és döntsenek az izraeli csapatoknak az UEFA által szervezett sorozatokból történő kizárásáról. Amennyiben a testület jóváhagyná ezt a javaslatot, akkor kizárásra kerülne az Európa Liga alapszakaszából a Maccabi Tel-Aviv, az izraeli válogatott pedig nem folytathatná vb-selejtezős szereplését.
A javaslat azután került benyújtásra, hogy az ENSZ egyik bizottsága a múlt héten azt az álláspontot foglalta el, hogy ki kell zárni Izraelt a nemzetközi sportéletből, mert Gázában népirtás folyik, aminek számos sportoló is áldozatául esett.
A 20 tagú végrehajtó bizottságban egyszerű többség, vagyis 11 egybehangzó szavazat elegendő egy javaslat elfogadásához. A testület várhatóan a jövő héten ül össze.
Izrael vezetése természetesen nem ért egyet a kizárásra vonatkozó javaslattal, s a kormány igyekszik lobbizni amellett, hogy a sportszervezetek ragaszkodjanak eddigi álláspontjukhoz, miszerint nem foglalnak állást egy olyan témában, amelyben a sport aligha fog megoldást nyújtani a probléma rendezésére. Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök az UEFA és a nemzetközi szövetség, a FIFA több vezetőjével is kapcsolatba lépett, hogy lebeszélje őket bármilyen esetleges szankcióról. Miki Zohár izraeli sport- és kulturális miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidó állam labdarúgó-válogatottjának 1970 után nyílhat ismét lehetősége kijutni a világbajnokságra, s nem szeretnék, ha ez a lehetőség egy politikailag motivált döntéssel elveszne.
Ettől függetlenül a labdarúgásban is sokasodnak azok a hangok, melyek valamilyen föllépést sürgetnek Izraellel szemben a gázai „népirtás” és a súlyos humanitárius helyzet miatt. A közelmúltban többek között Eric Cantona is nyíltan arról beszélt egy londoni gyűlésen, hogy szankcionálni kell Izraelt. Létrejött egy nemzetközi sportolói közösség Sportolók a Békéért néven, melyben számos sportág képviselői foglalnak helyet, köztük olyan korábbi vagy jelenlegi labdarúgók, mint Paul Pogba, Cheick Doucuré és Hakim Zijes, valamint krikettjátékosok, rögbisek és ökölvívók is. Ez a csoportosulás szintén lépéseket vár a sportot irányító szervezetektől, miután az izraeli-gázai háború csaknem kettő éve alatt számos sportoló esett áldozatául a hadi cselekményeknek és a humanitárius válságnak. Emlékezetes Mohamed Szalah nyilatkozata, aki még tavasszal kérte számon az UEFA-án, hogy miért nem lép föl a gázai helyzettel kapcsolatban, miközben közösségi oldalain megemlékezett a bombázásokban elhunyt, helyi szinten nagy kiválóságnak számított Szulejmán al-Obejdről, akit palesztin Pelének becéztek remek technikája miatt. A Palesztin Labdarúgó Szövetség adatai szerint a háború 2023. október 7-ei kitörése óta 421 labdarúgó, köztük 103 utánpótláskorú játékos vesztette életét a harcokban és az éhínségben.
Az, hogy az UEFA végrehajtó bizottsága helyt ad-e a török kérésnek és kizárja Izraelt az általa szervezett sorozatokból, kétséges. Ismert tény, hogy a FIFA és az amerikai kormány között szoros kapcsolatok alakultak ki, hiszen idén az Egyesült Államokban rendezték a klubvilágbajnokságot, jövőre pedig Kanadával és Mexikóval közösen a válogatottak világbajnokságának is otthont ad. Mint köztudott, Washington szorosan kiáll Izrael mellett és a Fehér Ház legutóbbi kommunikációja is az volt, hogy nem támogatnak semmilyen szankciót Izrael ellen a sportban. Arra tehát kevés esély mutatkozik, hogyha az UEFA esetleg elfogadja az izraeliek kizárására vonatkozó javaslatot, hogy akkor a FIFA is hasonlóan jár el. Az is fontos szempont, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a napokban foglalt állást a kérdésben, s leszögezte, hogy nem támogatja az Izrael elleni büntetőintézkedéseket, mert a sportnak nem falakat kell emelnie, hanem falakat kell ledöntenie, márpedig egy ilyen döntés súlyosan hátráltatná az izraeli sportolók helyzetét.
A Nemzetközi Kerékpár Unió (UCI) frissen újraválasztott elnöke, David Lappartient is úgy nyilatkozott a Kigaliban a múlt héten rendezett országúti világbajnokság alatt, hogy ahogy az orosz versenyzőket is szívesen látják a mezőnyben, úgy az izraelieket is. Ennek némileg ellentmond, hogy a szombaton sorra kerülő Giro dell’Emilia verseny szervezői a múlt hétvégén közölték, hogy az Izrael-Premier Tech csapattal folytatott hosszas egyeztetések után úgy döntöttek, nem tartják kívánatosnak az izraeli gárda indulását a viadalon, mert félő, hogy annak bolognai befutójánál a Vueltán látottakhoz hasonló jelenetek játszódhatnak le. Olaszországban több, palesztin menekülteket befogadó központ is arra figyelmeztetett, hogy az utóbbi hetekben kezdődött tiltakozó hullám könnyen megbéníthatja ezt a versenyt is.
Többen vannak, akik kettős mércét emlegetnek a helyzettel kapcsolatban, mondván, hogy 2022 elején csak napok kellettek ahhoz, hogy Oroszországgal szemben szankciókat hozzanak az ukrajnai invázió miatt, most viszont lassan kettő esztendő telik el anélkül, hogy Izraelt is hasonló módon sújtották volna a gázai események miatt. Nagyon fontos leszögezni, hogy van néhány eltérés a két ügy között. Az egyik, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, ráadásul mindezt a pekingi téli játékok idejére elrendelt olimpiai tűzszünet alatt tette, amelyről az ENSZ Közgyűlése pár hónappal korábban egyhangúlag hozott döntést.
Az izraeli-gázai háború azzal kezdődött, hogy 2023. október 7-én a Hamász palesztin terrorszervezet összehangolt támadást indított a zsidó állam ellen, melynek keretében rengeteg embert megöltek, másokat túszul ejtettek és több merényletet követtek el izraeli területen. Izrael teljesen jogosan alkalmazta önvédelemhez fűződő jogát, amikor ellentámadásba lépett. Az utóbbi hónapokban azonban az egyre súlyosabb gázai humanitárius helyzetet látva növekszik azoknak a száma, akik szerint Izrael átlépte a jogos és észszerű önvédelem határát. Bár független forrásokból nagyon nehéz megerősített információkhoz jutni a pillanatnyi helyzettel kapcsolatban, de az látható, hogy egyre nehezebbé vált a Gázai övezetben maradt lakosság élelmezése, egészségügyi ellátása, arról nem is beszélve, hogy napi szinten érik egymást a bombázások, lövöldözések, robbantásos merényletek.
A legjobb nyilván az lenne, hogy a háború véget érjen, s vannak is erre irányuló erőfeszítések, de sajnos ezek eddig nem vezettek eredményre, s kétséges, hogy rövid időn belül lesz-e bármilyen, legalább fegyverszüneti megállapodás, amelyet minden fél betartana.
Az is biztos, hogy nem szabad szankcionálni az izraeli sportolókat csak azért, mert egy háborúban álló ország polgárai. Annak idején az oroszok és a fehéroroszok ellen az ukrajnai helyzet miatt hozott tiltásokat, korlátozásokat sem tartottam elfogadhatónak, mert egyfelől a sportnak nem a büntetésről és a politikáról kellene szólnia, másfelől nem lett vége az ukrajnai konfliktusnak mind a mai napig ettől. Nyilvánvalóan a gázai háború sem szűnne meg azért, mert kitiltják az izraeli sportolókat mindenhonnan. Bízom abban, hogy továbbra is a józan ész fog felülkerekedni, ha már anno az oroszok és a fehéroroszok esetében nem ez volt a helyzet.
A kiemelt kép forrása: Getty Images