A hét elején nagy port kavart, hogy a Liverpoolban zajló ökölvívó-világbajnokságon több ország női sportolói sem tudtak indulni, mivel nem sikerült időben megállapítani nemi tesztjük eredményét. A szombaton kezdődő tokiói atlétikai világbajnokságot megelőzően is hasonló procedúrán kell átesniük a szebbik nem versenyeiben rajtolni szándékozóknak, ám itt a hírek szerint lassan mindenki átesik a szűrésen.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) kedden jelentette be, hogy addig a női versenyzők 95%-a sikeresen átesett a világbajnokságot megelőző egyszeri, kötelező nemi teszten. A szövetség márciusban döntött arról, hogy júliustól előírja a nemi vizsgálatokat a női mezőnyben indulni szándékozók számára életükben egyetlen alkalommal. Ezzel az intézkedéssel az a cél, hogy megelőzzék olyan versenyzők szereplését a női kategóriában, akik biológiai értelemben nem 100%-ban minősülnek nőnek. Emlékezetes a dél-afrikai kiváló futó, Caster Semenya esete, akinek nőiességét már első sikereinek idején többen megkérdőjelezték. Semenya 2019 óta nem tud szerepelni legerősebb távján, 800 méteren, mivel az NASZ szabályozása értelmében a 200 méternél nagyobb futótávokon nem indulhatnak ún. hiperandrogén versenyzők, vagyis olyanok, akiknek szervezetében a normálisnál magasabb a férfi nemi hormon, a tesztoszteron szintje. Semenyára is áll mindez, így legfeljebb 200 méteren indulhatna, amibe viszont nem nyugodott bele. Évek óta pereskedik az NASZ-szel, ám eddig egyetlen bíróság sem mondta ki azt, hogy ez a szabály sértené Semenya jogait. A szövetség már annak idején is a női mezőny védelmével érvelt az előírás mellett.
Most ehhez jön pluszban a nemi vizsgálat, amelynek első éles alkalmazása történik meg a szombaton startoló világbajnokság előtt. Az NASZ közlése szerint a keddig elért 95%-os tesztelési ráta magyarázata az, hogy bizonyos országokban tilos nemi vizsgálatokat végezni, ezért ezeknek atlétái esetében más helyszínen kell elvégezni a teszteket. Pontosan ebből lett komoly botrány a Liverpoolban vasárnapig tartó amatőr ökölvívó-világbajnokságon. Ahogy arról kedden beszámoltam, a francia csapat egyetlen női öklözője sem léphetett a ringbe, mivel a francia törvények tiltják a nemi vizsgálatok elvégzését. A francia szövetség a nemzetközi szövetség által fölkínált leedsi laboratóriumban végeztette el a vizsgálatokat, ám azok eredményeit nem sikerült időben kiértékelni, így a francia hölgyek lecsúsztak a nevezési határidőről. Rajtuk kívül a Fülöp-szigetek, Fidzsi és Nigéria járt hasonlóképpen, s most a négy ország közös fellépést fontolgat a nemzetközi szövetséggel szemben.
Természetesen az atlétikai vb kapcsán is a francia csapat az egyik, amelynél keddig még nem sikerült elvégezni az összes női versenyző tesztelését, hiszen nekik is külföldön kell megoldaniuk ezt a feladatot, de az NASZ szerint szombatra végezni fognak vele. A norvég és a kanadai csapatnál is folyamatban vannak még a vizsgálatok, de a hírek szerint itt sem lesz késedelem.
„Ez (a nemi teszt bevezetése – a szerk.) egy teljes sportági válasz volt egy olyan alapelvre, amelyben mindannyian alapvetően hiszünk, nevezetesen a női kategória védelmére” – mondta Tokióban Sebastian Coe, az NASZ elnöke, aki megköszönte a tagszövetségeknek az együttműködést a rendszer bevezetésében. A brit tisztviselő számára ez egy kollektív és szükséges lépés a női kategória integritásának garantálása érdekében.
A teszt elvégzéséhez szájnyálkahártya-váladékra vagy szárított vérmintára van szükség az SRY gén (nem meghatározó Y régió) jelenlétének vagy hiányának kimutatására, amely a férfiak szexuális fejlődését váltja ki. A szövetség a genetikai eljárásról így nyilatkozott: „Az SRY teszt rendkívül pontos, és a tévesen negatív vagy pozitív eredmény kockázata rendkívül valószínűtlen.”
Az NASZ arra is emlékeztetett, hogy az eredmények ellen fellebbezni lehet a Sportdöntőbíróságnál. A szabályzat büntetéseket is előír, nevezetesen, hogy minden sportolót, aki megtagadja a teszt elvégzését, kizárnak a világranglistába beleszámító nemzetközi versenyekről, bár lehetőségük lesz részt venni alternatív, nem hivatalos versenyeken.
A sportolók oldaláról egyesek azzal érvelnek, hogy még mindig vannak megoldatlan kérdések az új szabályozások végrehajtásával kapcsolatban. Malaika Mihambo olimpiai bajnok távolugró kedden azt nyilatkozta, hogy a női kategóriában való induláshoz kötelező genetikai tesztet hatékonyabban is el lehetett volna végezni. A DPA német hírügynökség szerint azt mondta, hogy elvégezte a tesztet és megvan az eredménye, de hozzátette, hogy „sok kérdés még nyitott”.
A német sportoló azt állítja, hogy a témában több kérdőjel is van, de a tudósok és az orvosok jobban el tudnák magyarázni, miközben kritizálja az időnyomást is. „Mindent rövid időn belül kellett megszervezni, ami nehéz a szövetségeknek, és valószínűleg azoknak a sportolóknak is, akik nem olyan országokból származnak, ahol a szövetségeknek megvan a kapacitásuk arra, hogy ezt rövid időn belül megtegyék” – mondta Mihambo. A sportoló úgy véli, hogy hatékonyabb lett volna a dobogósokat, a világbajnokság legjobb nyolc vagy legjobb 12 helyezettjét tesztelni.
A genetikai intézkedés az NASZ szélesebb körű stratégiájának részét képezi, amelynek célja a női kategóriában a jogosultsági kritériumok megerősítése. 2023-ban a szövetség megtiltotta a transznemű sportolók számára a nemzetközi versenyeken való részvételt. Ezzel párhuzamosan létrehozta a Nemek Közötti Sokszínűség Sportolói Munkacsoportot, amely egy éven át elemezte a nemek közötti sokszínű sportolókkal kapcsolatos jogszabályok, valamint a tudományos és társadalmi vita fejleményeit.
Ez a munkacsoport javasolta idén márciusban a genetikai teszt bevezetését, arra a következtetésre jutva, hogy a tesztoszteron elnyomása „csak részben mérsékelheti a férfiak általános előnyét az atlétikában”. Ennek alapján a szövetség úgy döntött, hogy egységesíti a transznemű sportolókra és a szexuális fejlődésbeli különbségekkel (DSD) rendelkezőkre vonatkozó szabályozásokat.
A DSD-vel élő sportolókra már korábban is vonatkoztak a speciális szabályozások: a női kategóriában való versenyzés előtt legalább hat hónapig csökkenteniük és egy meghatározott küszöbérték alatt kellett tartaniuk a tesztoszteronszintjüket. A genetikai teszt bevezetése ezt a keretrendszert egy olyan előzetes lépéssel erősíti meg, amely a szövetség véleménye szerint minden kétséget eloszlat a résztvevők jogosultságával kapcsolatban.
Az SRY-teszt bevezetése nem teljesen új keletű a sport történetében. Ugyanezt a tesztet használták az 1992-es és az 1996-os olimpiai játékokon is, bár a Nemzetközi Olimpiai Bizottság később visszavonta, mivel úgy ítélte meg, hogy diszkriminatív lehet az interszexuális nőkkel szemben. Ennek ellenére az NASZ júliusban megvédte a teszt újbóli bevezetését, a versenyegyenlőség garantálásának szükségességére hivatkozva. „Egy olyan sportágban, amely folyamatosan igyekszik több nőt vonzani, nagyon fontos, hogy abban a hitben induljanak el, hogy nincs biológiai üvegplafon” – mondta Coe akkoriban az Agence France-Presse-nek, az intézkedést a nők egyenlő feltételek melletti versenyzéshez való jogával összefüggésben.
A sportban a nemek ellenőrzéséről szóló vita továbbra is vitatott. A szabályozás kritikusai rámutatnak, hogy az ilyen ellenőrzések a múltban diszkriminációhoz és megbélyegzéshez vezettek. A szövetség ezzel szemben ragaszkodik ahhoz, hogy a jelenlegi protokoll a hibák minimalizálására szolgál, rendkívül pontos, és egyetlen célt szolgál: a női kategória védelmét.
Reméljük, hogy az atlétikai világbajnokság minden gond nélkül fog lemenni, s a magyar sportolók szereplésére sem lesz panasz.
A kiemelt kép forrása: Pexels