Európa-szerte tombol az augusztusi kánikula. Az egészségügyi szakemberek azt tanácsolják, hogy napközben lehetőleg mellőzzük a fizikai munkát és a nagy testi megterhelést okozó tevékenységeket, mint amilyen a sportolás is. Ugyanakkor vannak olyan praktikák, amelyek elsajátításával a legmelegebb órákban is biztonságosan sportolhatnak a szabadban az élversenyzők. Az alábbiakban erről lehet néhány példát elolvasni.
Rengeteg ajánlás van
Mielőtt rátérnénk arra, hogy milyen módokon lehet a nagy melegben bevállalni a szabadtéri sportolást, érdemes egy kis kitekintéssel kezdeni, hogy hol, hogyan próbálnak válaszolni a kánikula jelentette kihívásokra. A német kormány júniusban jelentette be arra vonatkozó terveit, hogy a jövőben jobban reagálnak a hőhullámok egészségügyi hatásaira, beleértve a szervezett sportok védelmét is. Az átfogó program részletes ajánlásokat tartalmaz, amelyek a létesítményekre, az eseményekre, valamint a sportolókra és a személyzetre vonatkoznak. Egyes klubok azonban azt mondják, hogy egyes intézkedések végrehajtása túl nagy feladatot jelent.
„Ez hihetetlen mennyiségű ajánlás” – jelentette ki Michaela Schott, a TSV Penzberg elnöke a Merkur című újságnak. Hozzátette, hogy a klub az ajánlások egy részét nem tudja teljesíteni, így pl. a létesítmények energiahatékonysági szempontok alapján történő felújítását, vagy a hőszigetelő festékek és padlóburkolatok alkalmazását. „Klubként nincs saját csarnokunk, így nem tudunk gondoskodni a szerkezeti óvintézkedésekről” – hangoztatta Schott.
Björn Bartnik, a TSV Weilheim elnöke egyetértett penzbergi kolléganőjével. „Szívesen szigetelnénk a csarnokokat, de ezek nem a mi kezünkben vannak” – mondta. Hozzátette, hogy a szövetségi kormány intézkedéscsomagját önmagában észszerűnek és átgondoltnak tartja, de egyértelmű, hogy ez egy erősen elméleti síkon mozgó csomag, amelynek összeállításánál nem igazán vették figyelembe a gyakorlati szempontokat, tapasztalatokat. Elmondása szerint vannak olyan ajánlások, melyeket klubja egyszerűen nem tud teljesíteni – itt példaként hozta föl azt a pontot, amely kimondja, hogy amennyiben egy sportcsarnokban túl magas a hőmérséklet, akkor az ott készülő sportolókat másik csarnokba kell átküldeni. Mint Bartnik jelezte, már most is létesítményhiánnyal küzd számos kisebb klub, emellett pedig nem minden településen van egynél több sportcsarnok, vagyis előfordulhatna, hogy másik városba kell átmenniük a sportolni vágyóknak, amennyiben a helyi létesítmény nem felel meg a hőmérsékleti kritériumoknak.
A klubvezetők kiemelik, hogy az intézkedések közül sok már bevett gyakorlat a szövetségeikben, a „józan ész” és az edzőképzés része. „De szerintem teljesen ésszerű, hogy valami ilyesmi létezik. A hővédelem mindannyiunk számára komoly kihívást jelent majd” – mondta Peter Mahl, a TSV Schongau edzője.
Veszélyben van a nyári sportolás?
Nem csak Németországban foglalkoztat sokakat az, hogy a nyári hőhullámok mellett mennyire biztonságos a szabadban sportolni, s ha nem az, akkor hogyan fognak sokezer sportolni szándékozót beterelni a termekbe, csarnokokba. Japánban is komoly fejtörést okoznak az egyre hosszabb ideig tartó és rekordokat döntögető kánikulák. Az ázsiai országban egy tanulmány azt állapította meg, hogy amennyiben a felmelegedés tovább folytatódik a mostani mértékben, akkor a 2060-as években, vagy kicsivel később a diákok Japán nagy részén nem fognak tudni az iskolai foglalkozásokon kívül a szabadban sportolni.
A Guardian szerint az iskolai sportversenyek szervezői már most intézkedéseket tesznek az ifjú sportolók védelme érdekében. Ezek közé tartozik, hogy túl magas hőmérséklet esetén fel lehet függeszteni, vagy le lehet állítani a mérkőzéseket, versenyeket. Emellett mód van arra is, hogy a sporteseményeket a hűvösebb, északi régiókba helyezzék át. Volt már példa hasonlóra a tokiói olimpia kapcsán is, amikor a maratonfutást a fővárosból átvitték a nyáron kellemesebb éghajlatú Szapporóba. Annak idején egyébként fölmerült az ötkarikás játékok nyárról őszre történő áthelyezése is, mivel a felkelő Nap országában július-augusztusban a nagy meleg és a nagy párásság is jellemző, ami az olimpián okozott is rosszulléteket úgy a sportolók, mint a nézők körében. Nem véletlen, hogy szeptemberben rendezik Tokióban az atlétikai világbajnokságot, mivel akkor elviselhető körülményekre van kilátás.
További intézkedések közé tartozik a rövidebb játékidő, a rendszeres ivószünetek, az árnyékos pihenőhelyek és a jégfürdők biztosítása is.
Mijake Jaszufumi, a Teikjó Egyetemi Kórház sürgősségi osztályának volt vezetője nem túl bizakodó a fölsorolt óvintézkedések hatékonyságát illetően.
„Könnyű lemondani a nyári szabadtéri sporteseményeket, az uszodában tartott tevékenységeket és a testnevelés órákat a légkondicionált termekben történő sportolás javára. Így azonban nem lehet erős testet építeni, amely képes alkalmazkodni a hőséghez, és ez valahogy ellentmond a sport céljának” – jelentette ki.
Mijake nagy szakértője a hőgutának, s ezzel kapcsolatban javasolta egy bizottság fölállítását, amelynek feladata lenne egy biztonsági útmutató összeállítása, ami a hőguta megelőzését szolgáló intézkedéseket mutatná be. Ezen kívül képzéseket szervezne a sportolók, az edzők és az egészségügyi személyzet számára is a hőséggel kapcsolatos betegségek diagnosztizálásáról, kezeléséről és megelőzéséről, valamint együttműködne a helyi kórházakkal és a tűzoltósággal.
A felkészülés a kulcs
Azután, hogy a tokiói olimpián okozott gondokat a hőség, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) ún. hőségprotokollt dolgozott ki a tavalyi ötkarikás játékokra. A szövetség elsősorban az orvosi személyzet még komplexebb kiképzésére törekedett, hogy azonnal kezelni tudják a nagy meleg miatt bekövetkezett rosszulléteket.
Minden 5000 méternél nagyobb futótáv résztvevői számára ún. hőterepeket létesítettek, ahol az atléták 30 percig jeges vízbe merülhetnek, de legalábbis addig, amíg testhőmérsékletük nem csökken egy megfelelő szintre. A szövetség emellett olyan intézkedéseket is hozott, amelyek segítik a sportolókat a hőséghez való alkalmazkodásban, és folytatja a hatásokkal és azok megelőzésével kapcsolatos tanulmányait.
A kerékpáros csapatok is foglalkoznak az egyre nagyobb és hosszabb kánikulákkal. „Az aktív hőtréning volt az egyik fő dolog, amit kissé megváltoztattunk a felkészülés során” – magyarázta Kristof de Kegel sporttudós, az Alpecin Deceuninck csapatának teljesítményért felelős vezetője a Deutsche Welle német televíziónak az idei Tour de France alatt.
A többszörös TdF-győztes Tadej Pogacar edzői is esküsznek a hőstimuláció által nyújtott extra lendületre. „A magaslati edzést hőedzéssel egészítjük ki” – mondta Jeroen Swart, az Emirátusok csapatának sporttudósa. Elárulta, hogy ennek az edzésformának keretében a testhőmérsékletet 38.5 Celsius-fokra emelik, ami enyhén lázas állapotnak felel meg. Felix Gall osztrák versenyző elmondta, hogy ezt a hőmérsékletet passzív módon is el lehet érni.
„Edzés után elmegyünk a szaunába, vagy veszünk egy forró fürdőt. Az aktív hőedzés során sok ruhát veszünk fel az utolsó mászás során a magaslati edzőtáborban, vagy elővesszük a szobakerékpárt”.
A kiemelt kép forrása: Pexels