Egy páratlan, de igen hasznos tréning működik néhány hónapja az Egyesült Államokban. Korábbi sportolók, jogászok és szociális munkások egy olyan tananyag-csomagot állítottak össze, amelynek célja a konfliktusos helyzetek megfelelő kezelésének kialakítása. A tréning kis részben tartalmaz önvédelmi praktikákat is, ezekhez azonban a cselgáncsból merítik az ötleteket. Az alábbiakban bemutatom, milyen élethelyzetekben és kik számára lehet előnyös, ha elsajátítják a tananyagban foglaltakat.
Bertram (Bert) Griggs, a nyolcvanas és kilencvenes évek egyik legjobb amerikai cselgáncsozója az idei év első felében létrehozott egy olyan tréninget, melynek célja, hogy a dzsúdóból vett példák alapján kínáljon hatékony konfliktuskezelési módszereket mindazok számára, akiknek szükségük van erre. Griggs a tananyagok összeállításához felkérte Ron Mosley edző és Benita Fitzgerald Mosley olimpiai bajnok egykori sportoló segítségét is annak érdekében, hogy a cselgáncs által vallott legfőbb értékeket ötvözzék a mindennapi életben alkalmazható konfliktuskezelési technikákkal.
A tréninget kifejezetten olyan munkakörökben dolgozóknak ajánlják, akiken nagy a nyomás, így pl. naponta emberek sokaságával érintkezőknek (ügyintézők, pénztárosok stb.), tanároknak, akiknek kezelniük kell a nem megfelelő magatartást tanúsító diákokat, vagy éppenséggel szociális munkásoknak, akik az otthonlátogatások során kerülhetnek feszült helyzetbe.
A tananyagok 99%-ban a szóbeli kommunikációra építenek és mindössze 1% szól a fizikai fellépésről, az önvédelem jogszerű és arányos formáiról – ez utóbbi keretében a cselgáncsban alkalmazható támadási módszereket vették alapul, amelyekkel súlyos sérülést nem lehet okozni, de amennyiben az embernek egy fizikai atrocitással szemben kell megvédenie magát, akkor ezek kitűnően működhetnek.
Griggs, a tréning ötletgazdája visszavonulását követően szerhasználati tanácsadóként és krízisprevenciós trénerként dolgozott, vagyis elég nagy tapasztalata van a konfliktuskezelés területén is, tehát sportját és szakmáját tudta ötvözni egymással ezekben a tananyagokban.
„A cselgáncsban keményen edzettem és követtem az edzők és a mentorok iránymutatásait. Ezért lettem sikeres” – mondta Bert Griggs, aki régi barátjával, Ron Mosley-val és annak feleségével, az 1984-es Los Angeles-i olimpián 100 méteres gátfutásban aranyérmet szerzett Benita Fitzgerald Mosley-val közösen dolgozta ki a programot – utóbbi manapság az üzleti életben ténykedik.
A tréning összeállításában különböző szakmákból érkezett személyek működtek közre, így korábbi rendvédelmi dolgozók, jogászok, szociális munkások, akik több mint 25 év szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A tananyagok között találunk olyat, amely arról szól, hogyan kell viselkedni rendvédelmi dolgozók intézkedése során, de arról is lehet tanulni, hogy pl. egy boltban hogyan kell kezelni egy dühös vásárlót. Valamennyi leckében közös vonás, hogy a tiszteleten alapuló kommunikációra épít, tehát arra, hogy lehetőleg ne kerüljön sor fizikai erőszakra egy-egy konfliktushelyzetben. Egyetlen lecke a kivétel, amely arról szól, milyen, súlyos sérülést nem okozó, de a megtámadott személyt megóvó önvédelmi technikák vannak, amelyeket azonban kizárólag akkor érdemes használni, amikor már minden gát szakad, s elkerülhetetlennek néz ki, hogy a támadó fizikai értelemben is atrocitást követ el, vagy legalább kísérletet tesz rá.
A tréninget már többen elvégezték Amerikában, s a visszajelzések pozitívnak mondhatók. Az egyik résztvevő így fogalmazott: „Időt szántak a valós helyzetekhez való igazodásra, így a képzés releváns, hatásos és lebilincselő volt”.
A tréning megálmodói által létrehozott GentleWay Intézet megközelítése a fenntartható készségfejlesztésre irányul, és a résztvevőknek a kezdeti képzéseken túl is folyamatos támogatást nyújt. Ez magában foglalja a nyomon követő tréninget, az öngondoskodási komponenseket és a virtuális bejelentkezéseket. A program hatékonysága a résztvevők visszajelzéseiben is tükröződik, az egyének arról számoltak be, hogy felkészültebbnek, magabiztosabbnak és helyzettudatosabbnak érzik magukat.
Az intézet és a tréning hatása már most is látszik a helyi közösségben. Egy májusi képzést követően Denver város túladagolás-megelőzési programja helyi dzsúdóklubokba irányította a kábítószer-problémákkal küzdőket, hogy minél sikeresebben leszokjanak a szerről. Júliusban a Summit Megyei Parkok természetvédelmi munkatársainak szóló képzési program arra ösztönözte őket, hogy a dzsúdót életkészségként űzzék.
Az alapító Griggs szerint a végső cél az, hogy képessé tegyük az embereket arra, hogy tisztelettel, magabiztosan és gondoskodással kezeljék a konfliktusokat. „A dzsúdó megmentette az életemet” – mondja –, „és hiszem, hogy számtalan másnak segíthet a konfliktusok tisztelettel, magabiztosan és gondoskodással történő kezelésében.”
Sok példát láttunk már arra, hogy küzdősportokon keresztül lehet nagyobb önfegyelmet és tiszteletet elsajátítani, de a mostani program egyedülálló abban a tekintetben, hogy a cselgáncsot veszi alapul, amely önmagában nem egy túlzottan agresszív sportág, de azok a fogások, amelyeket egy mérkőzésen láthatunk, a mindennapi életben komoly segítséget jelenthetnek, amennyiben bajba kerülünk.
A kiemelt kép forrása: Pexels