Véget ért a szingapúri vizes világbajnokság vízilabdatornája. A magyar válogatott mindkét nemnél döntős volt és az is maradt: tegnap a nők nagyon simán kaptak ki, míg a férfiak a mai napon egy pocsék utolsó negyednek köszönhették vereségüket. Előzetesen nem sokan számítottak arra, hogy mindkét együttes bejut a világbajnoki döntőbe, így valahol sikerült túlszárnyalni a várakozásokat, de azért fájó, hogy mindkét finálé vereséggel zárult.
A tornát megelőzően nem igazán tudhattuk, mit várhatunk el a két csapattól a világbajnokságon, mivel a tavalyi olimpia után mindkét együttes kerete alaposan föl lett forgatva. A nőknél „tetézte” a helyzetet, hogy Cseh Sándor most már egyedül, Mihók Attila nélkül vezeti a szakmai stábot szövetségi kapitányként.
A női csapat szereplésével kezdek, mivel hamarabb zajlott le a torna. A magyar válogatott egy olyan csoportba került, ahonnan kötelező volt a továbbjutás, hiszen a bivalyerős görögökön kívül a japán és a horvát csapat volt az ellenfél, amelyek ellen sima győzelemre lehetett számítani. Ettől függetlenül nagyon nem volt mindegy, hogy a Görögország elleni mérkőzésen milyen eredmény születik, mivel a csoportgyőztesek automatikusan a negyeddöntőben találták magukat, míg a 2. és a 3. helyen végző csapatok a rájátszásban küzdöttek meg egymással a nyolc közé jutásért. Tehát a csoportelsők plusz pihenőnapot kaptak.
Hogy ez a csapat a görög vagy a magyar válogatott lesz-e, rögtön a torna első napján kiderült, hiszen az első fordulóban egymással játszott a két együttes.
Eleinte a görögök vezettek, volt, hogy 5:2-re is, ám a második félidőben a magyar csapat összekapta magát és szenzációs utolsó negyedének köszönhetően 10:9-re legyőzte Görögországot. Ezt követően a másik két mérkőzés a papírformának megfelelően könnyed győzelmeket hozott, így a mieink egyből a negyeddöntőbe jutottak.
Ott az az Olaszország volt az ellenfél, amely egy megfiatalított csapattal utazott Szingapúrba, így némileg fekete lónak is lehetett volna titulálni. A mérkőzés nagy részében szoros volt az eredmény, ám az utolsó negyedre már elfáradtak a talján lányok, így a magyar válogatott 12:9-es sikerrel már a legjobb négy között volt.
Megmondom őszintén, a vb előtt nem számítottam rá, hogy a női csapat ilyen messze jut, bár azt is el kell ismernem, hogy az utóbbi hónapokban nem igazán tudtam figyelemmel kísérni a vízilabda történéseit.
Mindenesetre következett az elődöntőben Spanyolország, amely olimpiai címvédőként érkezett a világbajnokságra. Előzetesen mindenki kőkemény csatára számított, azonban végül nem maga a mérkőzés bizonyult keménynek, hanem a magyar válogatott játéka. Már nyolc perc után 6:2 állt az eredményjelzőn, a félidőben pedig 11:4-re vezettek a mieink, így a második kétszer nyolc minutum már csak puszta formalitásnak számított. 15:9 lett a vége, ezzel a magyar válogatott bejutott a világbajnoki döntőbe, ahol mit ad a sors, újfent Görögország került a lányok útjába.
A csoportmeccshez hasonlóan a fináléban is a hellének kezdtek jobban. Náluk szinte az összes lövésből gól született, miközben a mieink sorra puskázták el lehetőségeiket. Látszott a görcsösség és a nagy akarás a lányokon, s ez megfojtotta a játékot.
Sajnos a folytatás sem alakult másképp, hiszen a görögök igen jó százalékkal használták ki helyzeteiket, míg a magyar dobóknak változatlanul nem ment, igaz, egyre inkább az extázisban védő görög kapus és a jól helyezkedő védők okoztak fejtörést a mieinknek.
Egyre inkább nőtt a különbség, így a 3. negyedben már végleg el lehetett könyvelni a vereséget. Az utolsó nyolc percben sikerült a már hat gólt is elérő különbségből lefaragni, de ez legfeljebb szépségtapasznak felelt meg. 12:9 lett a végeredmény oda, ezzel a magyar női csapat egymás után a második világbajnoki döntőt bukta el.
Fájó vereség ez, mert a lányok a torna nagy részében ellenállhatatlanul játszottak, s ahogy haladtunk előre az időben, úgy lett egyre jobb a játék. Az lehetett az érzésünk, s nekem az is volt, hogy ezt a csapatot nem lehet megállítani, mert egyszerűen minden klappol. Tegnap azonban szinte semmi sem működött, talán csak a kapust, Neszmély Boglárkát lehet pozitív színben feltüntetni teljesítményéért, mert rajta nem múlt semmi. Sokszor került kiszolgáltatott helyzetbe a védelem miatt, több életerős és jól helyezett görög lövést pedig egyszerűen nem lehetett kivédeni.
Cseh Sándor szövetségi kapitány a mérkőzés után úgy nyilatkozott, hogy az elmúlt fél évet tekintve előre aláírták volna a vb-döntős szereplést. Nem erre készültek most, hogy döntőt fognak vívni. Ettől függetlenül a tegnap látottak csalódást keltőek az előző öt mérkőzéssel szemben.
Annak lehet még örülni, hogy Keszthelyi Rita egymás után a második világbajnokságon lett a torna legjobbja. Nem érdemtelenül.
Másnap, vagyis ma került sor a Magyarország – Spanyolország férfi döntőre. Ez is egy olyan párosítás volt, melynek második felvonását láthattuk ezen a vébén, hiszen a csoportkörben is találkozott egymással ez a két együttes. Akkor a mieink sokáig közel voltak a győzelemhez, ám a spanyolok 5:1-re nyerték az utolsó negyedet, így 10:9-es győzelmet arattak.
A magyar válogatott a másik két csoportmeccsén simán győzött: Ausztráliát, melytől a tavalyi olimpián még vereséget szenvedett, most 18:6-os zakóval látta el, míg Japán ellen 23:18-as diadalt aratott. Bár az utóbbi meccs eredménye viszonylag szoros volt és főleg az első két negyedben nagyon meg kellett küzdeni az ázsiaiakkal, de a második félidőben már kijött a két válogatott közötti tudásbeli különbség.
A magyarok a 2. helyen jutottak tovább, így rájátszás-mérkőzést kellett játszaniuk. Ott Románia volt az ellenfél, mellyel szemben megint csak kötelező volt a győzelem. Keleti szomszédaink a csoportkör során csak a nagyon gyenge Dél-Afrikát tudta legyőzni 24:5-re, ellenben Szerbiától 10, Olaszországtól 12 góllal kapott ki. Ezt és a magyar csapat eredményeit nézve a románok szempontjából hízelgőnek mondható a 15:11-es vereség. A mieink a két középső negyedben szenvedtek egy kicsit, de az első nyolc perc során elért háromgólos előnyt sikerült jól menedzselni, aztán az utolsó játékrészben még rátenni egy találatot, így összejött a minimum cél: a negyeddöntő.
Ott aztán már nem lehetett lazsálni, mivel a világbajnoki címvédő Horvátország volt az ellenfél. Az első negyed végén még nem úgy nézett ki, hogy aztán a magyar válogatott hatgólos győzelmet arat, hiszen mindkét együttes féltucat gólnál járt. A 2. negyedben látott 5:1-es magyar roham azonban eldöntötte a meccset, melynek végül 18:12 lett a végeredménye. Az elődöntőben jöhetett az olimpiai bajnok Szerbia, mely ellen sokkal jobban sikerült az első negyed és sokkal rosszabbul a második, mint a horvát meccsen. Nyolc perc után 6:3 volt ide, majd a nagyszünetben 8:8. A fordulás után a 3. negyedet 8:4-re sikerült megnyernie a magyar együttesnek, amely talán picit már elhitte a 4. negyed elején, hogy megvan a vb-döntő, ám a déli szomszédokat sosem szabad leírni. A szerbek feljöttek egy gólra, az utolsó szó azonban a mieinké volt és egészen elképesztő, 19:18-as győzelemmel 2023 után ismét ott volt a világbajnokság fináléjában a magyar válogatott.
A mai döntőben Spanyolország volt az ellenfél, az a csapat, amelytől a csoportfázis során fájó vereséget szenvedtek Manhercz Krisztiánék. A finálé spanyol gólokkal indult, majd szépen lassan a mieink is megérkeztek a meccsbe. Az első félidőben egyszer sem vezetett a magyar csapat, a nagyszünetben 7:6 volt a spanyolok vezetése. A fordulás után azonban nálunk szinte mindenből gól lett, a túloldalon pedig szinte semmiből, így már kétgólos magyar előnyt jegyezhettünk föl. A csoportmeccsen négy góllal is mentek a mieink, mégis vereség lett a vége egy 5:1-es spanyol rohanást követően. Sajnos egyik sem maradt el ma, hiszen megint volt 5:1-es sorozatuk a spanyoloknak, s az utolsó nyolc perc folyamán magyar oldalon rengeteg lehetőség maradt kihasználatlanul, ez pedig eldöntötte a vb-trófea sorsát. 13:11-es vereség lett a vége, így a nők után a férfiaknál is ezüstérmes lett a magyar válogatott.
Korábban mindössze kétszer fordult elő, hogy ugyanazon a világbajnokságon mindkét nemnél ugyanaz az ország végzett a 2. helyen: 2003-ban Olaszország, 2019-ben pedig Spanyolország járt ennyire pórul.
Példa tehát volt már hasonlóra, de ettől függetlenül azért igen fájó, hogy volt két vb-döntő, de egyiknek a végén sem örülhettünk magyar győzelemnek. Az tény és való, hogy előzetesen nem sokan reménykedtek ennyire jó szereplésben, viszont úgy gondolom, hogy főleg a nőknél van mit kielemezni, hiszen a szárnyalás után, amelyet a torna nagy részében bemutattak, a finálé egészen borzalmasra sikeredett. A férfiaknál nem látunk ennyire nagy hullámzást, ott ki kell mondani, hogy ebben az évben a spanyol csapat volt a legjobb.
A következő világbajnokságot 2027-ben a Margitszigeten rendezik, úgyhogy lehet, hogy jobb is, ha nem most nyerik meg a mieink mind a két vébét, hanem majd akkor, hazai pályán.
A kiemelt kép forrása: hvg.hu
