Már kevesebb mint egy év van hátra a 2026-os labdarúgó-világbajnokságig. Mint ismert, a torna új lebonyolításban kerül megrendezésre: 48 csapat fog szerepelni, amely 104 mérkőzésen lép pályára. A három országban rendezendő világbajnokság sportszakmai szempontból is számos kérdést fölvet, ebben a cikkben azonban elsősorban környezetvédelmi szemüvegen keresztül vizsgáljuk meg a helyzetet, ugyanis tudósok egy csoportja a közelmúltban tanulmányt adott ki, amelyben súlyos előrejelzést fogalmaztak meg a torna várható környezeti terhelésével kapcsolatban.
Miközben a sportesemények egyre nagyobb százaléka veszi komolyan a fönntarthatóságot és a környezetvédelmet, éppen a földgolyó legnépszerűbb sportága, a labdarúgás nem akar nagyon tudomást venni arról, hogy tenni kellene valamit ebben az irányban. Éppen ellenkezőleg, csak romlani fog a helyzet a jövőben.
Mint köztudott, 2026-tól az eddigi 32-vel szemben 48 ország válogatottja vehet részt a világbajnokságon. A sportszakmailag igen káros változtatásnak környezetvédelmi szempontból is komoly aggályai vannak. A 2022-es katari világbajnokságon, amelyen még 32 válogatott indult, 64 mérkőzést rendeztek. Tizenegy hónap múlva összesen 104 találkozóra kerül sor az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban.
Ez a hatalmas növekedés természetesen és sajnos magával hozza a nagyobb üvegházhatásúgáz-kibocsátást is, amely nem segít a klímaváltozás féken tartásáért folytatott küzdelemnek.
A Tudósok a Globális Felelősségvállalásért elnevezésű csoport a napokban közzétett egy tanulmányt, amelyben arra következtet, hogy a jövő évi világbajnokság minden idők legszennyezőbb sporteseményévé válhat. Az ENSZ Környezetvédelmi Alapjával és a Sport a Klímaakcióért programmal együttműködésben elkészített tanulmány azt próbálta előrejelezni, mekkora károsanyag-kibocsátással fog járni a 2026-os vb-n lejátszani tervezett 104 mérkőzés. Nem meglepő módon arra a megállapításra jutottak a szakemberek, hogy jelentősen emelkedni fog az emisszió. Ami ennél is durvább, hogy akár megduplázódhat a legutóbbi, környezetvédelmi szempontból szintén súlyos kritikák tárgyává vált katari világbajnokság adataihoz képest az ÜHG-kibocsátás.
A helyzet alakulásában mint mindig, most is a repülőutak játsszák a legfőbb szerepet, hiszen a legnagyobb kibocsátást a repülőgépek által elégetett kerozin eredményezi. Mivel három országban rendezik a mérkőzéseket és a csapatoknak esetenként igen nagy utakat kell rövid időn belül megtenniük, ezért borítékolható, hogy nagyon nagy légszennyezést fog eredményezni a torna. A kutatók előrejelzése szerint a légi közlekedés 7,72 millió tonna szén-dioxid kibocsátását fogja generálni – ez a vb összes emissziójának 86%-a lesz és négyszer magasabbnak fog bizonyulni, mint a 2010 és 2022 között rendezett négy világbajnokság átlagos kibocsátása.
A tudósok azt várják, hogy a 2026-os torna akkora mennyiségű szén-dioxidot fog termelni, amennyi 6,5 millió darab brit gépjármű egész éves kibocsátásának felel meg. Végeredményben arra jut a tanulmány, hogy a világbajnokság 9,02 millió tonna szén-dioxidot fog előállítani, ami jócskán magasabb lesz a 2022-es katari torna 5,25 millió tonnás adatánál.
„Amennyiben figyelembe vesszük a FIFA által a közelmúltban kötött szponzori szerződések által generált kibocsátást, akkor azt láthatjuk, hogy a jövőben rendezendő világbajnokságok teljes klímahatása igen nagy mértékben fog emelkedni. A FIFA nemrég az Aramcóval, Szaúd-Arábia állami kőolajipari cégével kötött kereskedelmi partnerséget. Ez a cég a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátással rendelkező olajkitermelő vállalata mind a történelmi, mind az aktuális emisszió terén. A szerződés által előidézendő összes szén-dioxid-kibocsátás mértékét 29,95 millió tonnára lehet becsülni” – áll a tanulmányban.
A szerzők figyelmeztetnek a várható nagy hőségre, annak a játékosokra és a szurkolókra irányuló veszélyeire. A közelmúltban véget ért egyesült államokbeli klubvilágbajnokságon szinte nem volt olyan mérkőzés, amelyen ne kellett volna ivószüneteket elrendelni a nagy meleg miatt, miközben nagy teljesítményű ventilátorok szórták a porlasztott jeget és a hűs levegőt a kispadoknál – ezeknek energiafelhasználása is jelentősen terhelhette a környezetet, bár erről megközelítőleges adatok sincsenek jelenleg. Emellett a viharok nem egyszer órákra megakasztottak mérkőzéseket, pl. a későbbi győztes Chelsea Benfica elleni nyolcaddöntője percekkel a rendes játékidő letelte előtt szakadt félbe nagyjából kettő órára egy heves zivatar miatt.
A tanulmány szerzői felszólítják a FIFA-t, hogy ne kössön szerződéseket környezetszennyező cégekkel, a már meglévő kontraktusokat pedig mondja fel, vagy legalább olyan irányban módosítsa, hogy nagyobb környezetvédelmi vállalások kerülnek bele mindkét fél részéről. A szakemberek azt is jónak látnák, ha visszatérnének a 32 csapatos vb-hez, mert a 48 válogatott önmagában is nagyobb környezeti terhelést fog jelenteni. Azt is fontosnak tartják, hogy a nemzetközi szövetség a mostani ajánlások helyett kötelező érvényű környezetvédelmi szabályokat hozzon, s új előírások vonatkozzanak a labdarúgóknak és egyáltalán a sportág minden résztvevőjének a klímaváltozás hatásaival szembeni fokozottabb védelmére.
„A FIFA-nak észre kell vennie, hogy egyre nagyobb felelőssége van a klímakrízis fokozódásában. A 2026-os világbajnokság minden idők legszennyezőbb sporteseményévé válhat, s a jövőben tervezett tornák várhatóan csak tovább fognak rontani a helyzeten, mivel rengeteg légi utazásra lesz szükség, s ez önmagában is erősen növelni fogja az esemény karbonlábnyomát. Miközben a klímaválság gyorsan romlik, az egyetlen megoldás, ami a FIFA előtt áll, az, hogy azonnali intézkedéseket tesz a tornák károsanyag-kibocsátásának nagy mértékű csökkentésére” – jelentette ki Stuart Parkinson, a tanulmány szerzője.
A FIFA saját állítása szerint elkötelezett amellett, hogy 2030-ig felére csökkenti karbonlábnyomát, vagyis olyan szén-dioxid-kibocsátását, amelyet nem tud zöld cselekedetekkel (pl. faültetés vagy energiatakarékos fényforrások alkalmazása) kompenzálni, 2040-re pedig karbonsemlegessé akar válni, ami azt jelentené, hogy minden károsanyag-emisszióját kompenzálni tudja, ezáltal nem növekszik karbonlábnyoma sem. A közelmúlt döntései nagyon nem ebbe az irányba mutatnak.
A Parkinson által említett jövőbeli tornáknál fontos megjegyezni, hogy a 2030-as világbajnokságot Marokkó, Portugália és Spanyolország rendezi, ugyanakkor néhány mérkőzésnek Argentína, Paraguay és Uruguay ad otthont, mivel akkor lesz 100. évfordulója az Uruguayban rendezett első világbajnokságnak. Bár a három fő rendező ország egymáshoz nagyon közel helyezkedik el, így ott az utazások kisebb terhelést fognak eredményezni, ám a Dél-Amerikába történő kiruccanások már rontani fognak az összképen. 2034-ben Szaúd-Arábia lesz a rendező, az az ország, amelynek állami olajcégével a FIFA a közelmúltban partnerséget kötött, mely csaknem 30 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával járhat a következő években.
Azt eddig is tudtuk, hogy a labdarúgás sok tekintetben nem megy jó irányba, de most zöld értelemben is ezt lehet kijelenteni.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com