Június utolsó hétvégéjén is sok magyar sportolóra volt érdemes odafigyelni. Szerencsére most is születtek olyan eredmények, amelyek miatt nincs ok szégyenkezni, sőt! A Hétvégi Összefoglalóban szó lesz az atlétikai csapat Európa-bajnokságról, a női röplabda Arany Európa Liga döntőjéről, a férfi Ezüst Európa Liga elődöntőjéről és a kerékpár országos bajnokságról is. Tarts velem!
Atlétika: Sikeres magyar szereplés a csapat Eb-n
Nem éppen ideális körülmények között, 38-39 Celsius-fokos hőségben rendezték az atlétikai csapat Európa-bajnokság első osztályának küzdelmeit csütörtöktől vasárnapig Madridban. A magyar válogatott hosszú szünet után jutott vissza a kontinens 16 legjobb nemzete közé, vagyis a mieinknek is lehetett szurkolni.
A szombati napot megelőzően a magyar csapat előnye a kieső zónában állókhoz képest 37 pont – vagyis több mint két versenyszámnyi különbség – volt. És nem láttuk az erőt a görög, a finn és a litván együttesekben, amivel a mieinken felül tudtak volna kerekedni. Még akkor sem, ha az első számokban a görög távolugró-legenda Miltiadisz Tentoglu hozta a klasszisát és 846 centiméteres versenycsúccsal maximális pontot szerzett, a finnek kalapácsvetője, Silja Kosonen pedig csak minden idők legjobbjával, a lengyel Anita Wlodarczykkal nem bírt.
Az első olyan szombati atlétánk, aki a mieink közül az élmezőnybe tartozik, Kozák Luca volt. A 100 méteres gátfutás országos csúcstartója a hírnevéhez méltóan már a rajt után a legjobbak közé pozicionálta magát, és ugyan az nem volt reális, hogy a nála sokkal jobb egyéni csúccsal rendelkező Ditaji Kambundjival, Nadine Visserrel és Pia Skrzyszowskával tartsa a lépést, de az üldözői közül Giada Carmassit leszámítva mindenkit vissza tudott verni. 12.80 másodperces futásával az ötödik lett, nagyon fontos 12 pontot gyűjtve Magyarországnak.
Mátó Sára óriásit futott 400 m gáton, a B-futamot megnyerve összesítésben a 6. helyet kaparintotta meg. Ehhez a bravúrhoz 55.37 másodperces teljesítmény kellett, amivel csak két századra volt élete legjobbjától.
Formálódó, fiatal 4×100-as váltóink szintén kitettek magukért. Először állt össze az Illovszky Dominik, Pap Márk, Deák Zalán, Takács Ábel négyesünk, amely 39.26-tal és egy hatodik hellyel mutatkozott be. A jövő az övék, hiszen közülük Illovszky Dominik a legidősebb és ő is csak 2002. január 4-én született. Az utolsó futószám hozta az igazi szenzációt, a Csóti Jusztina, Sulyán Alexa, Takács Boglárka, Kocsis Luca összetételű csapatunk 43.33-as új országos csúccsal varázsolt el bennünket. A lányok a budapesti vb-n elért 43.38-at szárnyalták túl öt századdal, amivel a 10. helyen zártak az erős mezőnyben.
A magyar válogatott ugyan visszaesett a 13. helyre a tizenhatos mezőnyben, de még mindig volt 21 pont előnye a már kiesőként álló ukránok előtt.
Benne volt a pakliban, hogy az utolsó, 37. versenyszámig kérdéses lesz, hogy a már vasárnap előtt biztos kiesőnek tűnő Litvánia mellett melyik lesz a másik két búcsúzó a madridi csapat Európa-bajnokságon. A veszélyzónában reálisan öt ország, így a mieink is ott voltak a záró napot megelőzően. Így állt a 16 csapatos 1. divízió alsóháza: 11. Portugália 190 pont, 12. Görögország 182 pont, 13. Magyarország 181.5 pont, 14. Ukrajna 160 pont, 15. Finnország 158.5 pont.
Köszönhetően az első három nap emlékezetes teljesítményeinek, kedvező helyzetből, 21.5 pontos előnyből várhattuk a befejező nap 12 versenyszámát. A magyar válogatott nagybetűs csapatként is helytállt, elég csak a magát pénteken 5000 méteren a rosszullétig hajtó K. Szabó Gabriella helyére a 800 méterre beugró Klekner Hangára gondolni. Országos csúcstartó rúdugrónk szombaton vastaps közepette teljesítette a két kört az egy pontért. „Minden apró pontocska számíthat” – ezzel a mentalitással versenyzett mindenki atlétáink közül a hétvégén.
Vasárnapra is maradt még egy-két komolyabb „ütőkártyánk” a pakliban, elég csak a spanyol fővárosban korábban 100-on és a 4×100-as váltóval is parádézó Takács Boglárka 200 méteres futására gondolni. A magyar sprinter peches volt a futambeosztásnál, mert a gyengébbik, B-futamba sorolták be, pedig ha a kontinens legerősebb riválisaival futhatott volna…
A 23 éves versenyzőnk azért így is kitett magáért, 22.65-ös új országos csúccsal megnyerte a futamát, vagyis kihozta a körülményekből a maximumot. Egyedül az olasz Dalia Kaddari szorongatta őt, de sokkal jobb formában van nála, amit érett futásával bizonyított is – három század döntött kettejük között. Fantasztikus hétvége áll mögötte, hiszen pénteken 100-on, szombaton a 4×100-as váltóval is nemzeti rekordot futott. A mesterhármasa vasárnap összesítésben 6. helyet ért, a hétvégén 34 ponttal vette ki a részét a mieink szerepléséből.
Hét versenyszámmal a vége előtt nem álltunk rosszul a bennmaradás szempontjából, továbbra is a 13. helyen álltunk, de előnyünk a 40 fokos este közepén 25.5 pont volt a legjobb kieső pozícióban álló ukránokkal szemben. Igaz, világrekorder magasugrójuk, Jaroszlava Mahucsih csak ezután következett, aki a hírnevéhez méltóan ezúttal is kitett magáért, kereken kétméteres ugrásával maximális, 16 pontot hozott Ukrajnának.
Az előnyünk északkeleti szomszédunkhoz képest szinte végig egy versenyszámnyi különbség volt. Ahogyan pörögtek a versenyszámok, az olyan apró részpontok, mint Urbán Zita és Bánhidi Farkas Petra 10. helye 3000 m akadályon, illetve távolugrásban, vagy az 1500-at betegen is vállaló Kovács Ferenc Soma 13. helye jelentett, mind-mind rendkívül értékesnek bizonyultak. Ilona Mononen a női akadályt megnyerte, a finneknek ez az egy fellángolásuk volt, az ukránok sem tudtak már komoly hajrát bemutatni.
Az Eb-t lezáró 4×400-as vegyes váltó előtt 10.5 pont volt az előnyünk, vagyis Ukrajnának legalább a hatodik hely kellett volna a csodához. A mieink egy futamban voltak a riválissal, így szemmel tudták tartani. Enyingi Patrik első helyen adta át a botot Kriszt Saroltának, aki csak pillanatokra engedte ki a kezéből a vezetést, jobban hajrázott, mint a svájci riválisa. Ezután jött Kovács Árpád, aki bevállalósan tovább növelte a mieink előnyét. Utolsó emberként Molnár Jankának a nyakába megérkező ukránt is vissza kellett vernie – ezt sikerrel tette. Vegyes váltónk futamgyőzelemmel, 3:14.97-es idővel biztosította Magyarország bennmaradását az 1. divízióban, a 13. helyen zárt, 244.5 pontot gyűjtve. Olaszország könnyedén megvédte a címét.
Innen is gratulálunk a magyar atlétáknak, akik kitettek magukért az elmúlt négy nap során.
ATLÉTIKA – CSAPAT EURÓPA-BAJNOKSÁG
1. DIVÍZIÓ
VÉGEREDMÉNY (37 versenyszám után)
1. Olaszország 431.5 pont
2. Lengyelország 405.5
3. Németország 397
4. Hollandia 384.5
5. Nagy-Britannia 381
6. Spanyolország 378
7. Franciaország 354.5
8. Portugália 300
9. Svédország 288.5
10. Svájc 286
11. Csehország 283
12. Görögország 253
13. MAGYARORSZÁG 244.5
14. Ukrajna 231
15. Finnország 220.5
16. Litvánia 178.5
Ukrajna, Finnország és Litvánia kiesett a B-divízióba; Belgium, Szlovénia és Norvégia feljutott az A-divízióba.
Női röplabda: Remekül szerepelt a magyar válogatott az Arany EL négyes döntőjében
Ismétli-e magát a történelem? Ez volt a fő kérdés a Románia elleni elődöntő előtt a női röplabda Arany Európa Liga svédországi négyes döntőjében, hiszen a két csapat három hete találkozott már egymással, s akkor a mieink diadalmaskodtak kétszettes hátrányból fordítva, ráadásul idegenben. A kezdőben nem volt meglepetés, a napokban szerződését 2028-ig meghosszabbító Alessandro Chiappini szövetségi kapitány azt a csapatot küldte pályára, amelyet a legutóbbi meccsen, Kaposváron is, a két liberó pedig váltotta egymást: Kertész Petra fogadásnál, a csapatkapitány, Tóth Fruzsina a magyar nyitásoknál szerepelt.
Eleinte ugyan a mieink vezettek egy-egy ponttal, de aztán a románok vették át a játék irányítását, sőt, a szett közepén egy 11 pontos sorozattal meg is léptek. A mieink nem bírtak Adelina Budai-Ungureanu nyitásaival, ráadásul a románok remekül mezőnyöztek, Németh Anettet pedig jól semlegesítették. A végén már azért is izgulni kellett, hogy kijön-e a csapat a tíz pontból. Végül éppen ennyit sikerült összeszedni (10:21 – 0:1).
Szerencsére gyorsan sikerült túllendülni a „szakadékon”, és a második játszmát a mieink kezdték jobban, amit az is jelzett, hogy 8:4-es vezetésünknél először kértek időt keleti szomszédaink. A mieink most jobban szerváltak és az első szettben mindössze egy pontig jutó Németh Anetten enyhült a szorítás, ez pedig mindjárt meglátszott az eredményen. Tíznél egyenlítettek a románok, aztán a vezetést is átvették, de csak egy labdamenet erejéig, aztán gyors fordítást követően megint sikerült öt ponttal meglépni. Ungureanutól megint kaptunk egy ászt, de beállt Szalai Anna és gyorsan sikerült is elforogni. Öt szettlabdához jutottak a mieink, végül a negyediket sikerült bevernie a most kilencig jutó Némethnek (25:22 – 1:1).
Jól kezdték a mieink a harmadik felvonást, már 4:1-nél időt kértek a románok, de ez sem segített: rövidesen hat pont volt már a különbség. Egyszer ugyan még feljöttek három pontra a románok, de aztán megint nyílt az olló, a végjátékhoz érve tíz pont is volt már a különbség. Ezúttal tizenhárom szettlabdája volt csapatunknak, és a másodikat egy jó blokkal – ebben a játékelemben egyébként ugyancsak feljavult a csapat – sikerült kihasználni (25:12 – 2:1).
A románok már a meccsben maradásért küzdöttek, és azt meg is tették. Bár két magyar ponttal kezdődött a játszma, de aztán gyorsan fordított az ellenfél, és hárommal is meg tudott lépni. Ezt sikerült még egyre csökkenteni, de aztán megint megléptek a románok, és tetemesre nőtt a különbség. Ezúttal az ellenfélnek volt nyolc játszmalabdája, s mindjárt az elsőt sikerült is kihasználnia, így aztán következhetett a döntő szett, ahogyan három héttel ezelőtt Balázsfalván (16:25 – 2:2).
Ez Petrenkó Brigitta ászával kezdődött és aztán Németh blokkjával folytatódott, 3:0-nál pedig jött az időkérés, de ez most sem segített. Ötnél már a második idejét kikérte Guillermo Naranjo Hernández, de a hatodik pont is a mieinké lett. Ezután viszont a románok percei következtek, de csak megfelezni tudták a különbséget és a térfélcserénél megint öt volt közte. Az előnyt pedig sikerült őrizni, a végén hat meccslabdánk volt, és a másodikat a végül 28 pontig jutó Németh ütötte ki a blokkról (15:9 – 3:2).
A magyar válogatott ezzel bejutott a sorozat másnapi döntőjébe, ahol a házigazda svédeket legyőző Ukrajna volt az ellenfél.
Kicsit késve kezdődött a finálé (a románok megint öt szettet játszottak, ezúttal azonban győzni tudtak a címvédő svédek ellen), és sajnos nem sok hazai szurkoló maradt megnézni az Ukrajna elleni finálét. A mieinknek az utóbbi időben nem sok sikerélményük volt észak-keleti szomszédunk ellen, s most sem kezdődött túl jól a meccs magyar szempontból: öt ukrán pont után örülhettek először a mieink, s ezt követően sem sikerült igazán felvenni velük a lépést – a nyitásfogadással gyűlt meg a bajunk –, de hát így kezdődött a meccs szombaton a románok ellen is.
Jobban is kezdték a mieink a másodikat, eleinte még vezettek és később is tartani tudták a lépést ellenfelükkel, amelyet a korábbi magyar kapitány, a lengyel Jakub Gluszak irányított, aki a szett közepén kénytelen volt időt kérni. De ez sem segített, a mieink hősiesen küzdve dolgozták le a hátrányt, a csereként beálló Glemboczki Zóra nyitásaival 19-nél egyenlítettek, majd kettővel meg is léptek. Sőt, Kump Alíz ászával már három ponttal vezettek a mieink, Németh Anett bombája után pedig szettlabdái voltak a magyar csapatnak, amelyből a harmadikat Németh ütötte be.
Glemboczki maradt a kezdőben, a harmadik szettre, de sajnos nem kezdték jól a mieink ezt a felvonást. 7:2-es ukrán vezetésnél sikerült újraindítani a pontgyártást, s egy ötpontos sorozattal sikerült egyenlíteni. Sajnos a vezetést már nem sikerült átvenni, sőt, az ukránok is hasonló sorozattal válaszoltak, ezzel gyakorlatilag eldöntötték a játszma sorsát.
Az aranyéremhez több szettet már nem veszthettek a mieink, de sajnos a negyediket is az ukránok kezdték jobban. Küzdöttek a mieink, egy percig sem adták fel, de sajnos csak tisztes távolból tudták követni riválisukat. A szett közepén feladót cserélt Alessandro Chiappini, de sajnos fordulatot Kiss Nóra pályára lépése sem hozott. Az ukránoknak ráadásul volt egy ötös sorozatuk, ezzel gyakorlatilag reménytelenné vált a mieink helyzete. Sajnos a nyitásfogadás és a támadásbefejezés is akadozott. A végén nyolc mérkőzéslabdája volt ellenfelünknek, s a másodikat be is ütötték. Megérdemelten nyertek 3:1-re, de a mieink nyakában is szépen csillog az ezüstérem, hiszen ki gondolta volna egy hónappal ezelőtt, hogy egyáltalán a négyes döntőbe bejutnak.
A csapatra idén még vár egy fontos feladat augusztusban, mégpedig az Európa-bajnokságra való kijutás kiharcolása, de nincsenek kétségeink afelől, hogy ez is sikerülni fog.
Férfi röplabda: EL-döntős a magyar válogatott
A svédek elleni szombati vereséget követően egyszerű volt a magyar férfi röplabda-válogatott helyzete a zárófordulót megelőzően: ha sikerül 3:0-ra legyőznie a házigazda osztrákokat, akkor bejut az Ezüst Európa Liga döntőjébe, ha nem, akkor lemarad a fináléról. A megfiatalított osztrák csapat ellen kötelezőnek számított a győzelem, ami azonban rossz hír, hogy a svédektől és a luxemburgiaktól is sikerült szettet rabolniuk, ami a mieink számára már végzetes lett volna.
A mieink kezdték valamivel jobban a mérkőzést, a hazaiak azonban fordítottak, de nagy előnyt nekik sem sikerült kiharcolniuk. Nagy Péter csapata vissza is vette a vezetést, hogy aztán a szett közepén a frászt hozzák ránk: 18:16-ra is vezettek az osztrákok, azonban ebben a szettben az volt az utolsó pontjuk: a mieink sorozatban kilenc pontot szerezve kiharcolták a vezetést.
A második szett ugyan osztrák ponttal indult, de az ekkor már nagyobb önbizalommal játszó magyar csapat gyorsan fordított és három-négy ponttal meg is lépett. A végjáték felé közeledve aztán megint jött egy ötös magyar sorozat, s ezzel gyakorlatilag izgalommentessé tették a hajrát.
Egy szettre voltak a mieink az álomtól, a fináléba jutástól. Ezúttal az osztrákok sem akarták olcsón adni a bőrüket, így az elején fej fej mellett haladt a két csapat, de aztán jött egy ötös magyar sorozat, ami után egy kicsit megnyugodhattunk. Talán kicsit túlságosan is, mert villámgyorsan visszazárkóztak kettőre nyugati szomszédjaink. Szerencsére nagyobb baj nem történt, ennél közelebb már nem jutottak, sőt kisvártatva a mieink egy újabb négyes sorozatot produkáltak, így téve újra magabiztossá a vezetést. Az osztrákok már nem tudtak újítani, a mieink pedig az előnnyel okosan gazdálkodva révbe értek, ez pedig azt jelenti, hogy a mieink játsszák az Ezüst Európa Liga döntőjét a svédekkel. A finálé első mérkőzésére csütörtökön hazai pályán kerül sor, a visszavágó pedig vasárnap Svédországban lesz.
Kerékpár: Dina Márton és Vas Blanka az országúti magyar bajnokok
A vasárnap délelőtti női mezőnyverseny után délután következett a férfiak mezőnyversenye az országúti kerékpárosok országos bajnokságán. Nagyon sokan pályáztak a bajnoknak járó piros-fehér-zöld trikóra. Arra, amelyet 2022 óta megszakítás nélkül Valter Attila viselt, s amelyért tavaly sprintben verte meg Fetter Eriket. Az akkori ezüstérmes mára új csapatban vágott neki az ob-nek, de nemcsak a Team United Shipping szövögetett komoly terveket, hanem például az MBH Bank csapata is. Legmagasabban jegyzett bringásaink viszont magukra maradtak, sem Valter Attilának, sem az első magyar bajnoki győzelmére hajtó Dina Mártonnak nem volt segítsége.
A mezőnyre 170 kilométer várt, a nagyobb kört kilencszer, a kisebbet három és fél alkalommal tették meg. Rengeteg akciót hozott már a síkabb, nagykörös rész is, szökött Fetter, akihez előbb hárman csatlakoztak, majd úgy nagyjából 60 kilométerrel a cél előtt Dina Márton vezérletével egy kilences csoport indult a szökevények után, faképnél hagyva a mezőnyt benne Valter Attilával.
A kiskörözésre Dina Márton és Takács Zsombor lépett meg a beért szökéstől, majd az Euskaltel bringása hússzal a vége előtt az MBH-s fiatalt is Takács Zsombor lehagyva egyedül fordult a hajrára. Valter Attila üldözőcsoportja 4:23 perces lemaradásban is volt, ugyan próbálkozott csökkenteni a hátrányt, de a pannonhalmai szűk utcákon kezdett egyre biztosabbá válni, hogy a bajnoki trikó lekerül róla….
…amit pályafutása során először vehet fel Dina Márton. Az utolsó métereket már mosolyogva tette meg, nyugodtan nézhetett vissza a macskaköves részen, fölényesen nyerte meg a 2025-ös ob-t. A második helyet a 19 éves Takács Zsombor szerezte meg, a harmadik helyen Filutás Viktor futott be egy kisebb csoport élén, míg Valter Attila a nézőkkel pacsizva tette meg az utolsó métereit, nagy szeretetet kapott a közönségtől.
A 16.8 kilométeres Pannonhalma–Győrság–Halomalja–Pázmándfalu–Nyalka–Pannonhalma kört ötször teljesítették a női bringások, hogy aztán egy pannonhalmi kis kör után a bencés monostor előtt érjenek célba. Nyugodt volt a tempó, az első órában 34.6 kilométeres átlagsebességgel tekertek a versenyzők, az első tempónövelésekre a harmadik kör derekán került sor, ám így is kényelmes volt a sebesség, két óra alatt 68 kilométert hagyott hátra a mezőny.
Nagy érdeklődés nem kísérte a viadalt, a településeken azonban voltak nézők, egy helyen az út mentén ugrálókötelező gyerekek szurkoltak. A bringások néhány sikertelen szökési próbálkozás után együtt érkeztek a hajrához. Az apátsághoz vezető 940 méter hosszú, 15 százalékos meredekségű részeket is tartalmazó, 9.6 százalékos átlagú emelkedőn aztán megtörtént az iramváltás, Vas Blanka egyedül ért fel és kezdte meg a záró kört. Mögötte 12 másodperces hátrányban haladt a szerdán időfutam bajnoki címét magabiztosan megvédő, ugyancsak a világsorozatban tekerő Zsankó Petra, illetve Greman Szonja, míg a megfogyatkozott mezőny ekkor már fél percre volt.
Lejtmenetben a címvédő nagyjából tartotta az előnyét és fölényesen győzött az egymást követő hatodik kiírásban: 2020 óta nem talál legyőzőre a mezőnyverseny ob-n. Az ezüstérmet Zsankó Petra, a bronzot Greman Szonja szerezte meg, így ugyanaz lett a dobogósok sorrendje, mint egy évvel ezelőtt.
A kiemelt kép forrása: Bodnár Boglárka/MTI