A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 2022-ben alapította meg a klímaakcióért kiosztható díjakat, amelyekkel azokat a sportolókat, szövetségeket és nemzeti olimpiai bizottságokat ismeri el évről évre, akik és amik az előző egy esztendőben sokat tettek azért, hogy a sport fönntarthatóbbá és környezettudatosabbá váljon. Idén is lehet jelölni sportembereket és szervezeteket egyaránt a különböző kategóriákban kiosztásra kerülő díjakra. A tavalyi díjazottak példáin keresztül mutatom be, milyen dolgokért lehet ebben az elismerésben részesülni és mi jár a díjjal együtt.
„Amikor a klímaváltozás fokozódik, az olimpiai mozgalom is fokozza ezzel szemben tett erőfeszítéseit” – mindezt Thomas Bach, a NOB jövő héten leköszönő elnöke mondta tavaly, a Klímaakció-díjak átadási ünnepsége során. A bizottság 2022 novemberében hozta létre a díjakat, amelyeket négy kategóriában osztanak ki: ép sportolók, parasportolók, nemzetközi szövetségek és nemzeti olimpiai bizottságok között. A díjak célja, hogy egyfelől elismerjék mindazokat az erőfeszítéseket, amelyekkel a sport világa hathatósan tud tenni a környezeti és fönntarthatósági kihívások kezelése érdekében, másfelől példaként mutassák be ezeket az innovatív és hatékony kezdeményezéseket.
A NOB idén is meghirdette a díjakat, amelyekre még most is várják a jelöléseket. Mint a szervezet közleménye fogalmaz, olyan cselekvések és programok jelölését várják, amelyek jól látható előrelépést jelentenek a környezetvédelem területén. Többek között olyan projektek jöhetnek itt szóba, mint a sportfelszerelések újrahasznosítása, a hulladéktermelés csökkentése vagy a fönntartható élelmiszertermelés – de ezek is csak töredékét jelentik mindazon cselekvéseknek, amelyekkel tenni lehet a zöld jövőért.
Tavaly az ép sportolók kategóriájában ketten is kiérdemelték a Klímaakció-díjat. Imogen Grant brit evezős a folyók tisztaságáért folytatott küzdelméért vehette át az elismerést. Több mint 2400 alkalommal vett részt olyan akciókban, amelyeknek célja a folyókban megtalálható hulladékok összegyűjtése volt. Emellett számos alkalommal népszerűsítette a környezetvédelmet a sportolók körében, akik ezáltal tisztán látják most már, mennyire sokat tehetnek ők is a tisztább és zöldebb környezet érdekében.
A másik díjazott Lina Taylor bolgár strandröplabdázó volt, aki civil szervezetén keresztül tanfolyamokat és más képzéseket szervezett, amelyek segítségével a résztvevők elmélyíthették a klímaváltozással és a környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteiket.
„A NOB Klímaakció-díjait a 2025-ös év legjobb kezdeményezései is megkapják. A cél nem kizárólag az, hogy megünnepeljük és elismerjük a legsikeresebb cselekvéseket, hanem az is, hogy egy mozgalmat hozzunk létre. Ezek a díjak felhívást jelentenek mindazoknak, akik ezt követően fogják fölismerni, hogy tudnak cselekedni a sport és a fönntarthatóság területén. Felhívjuk a világ minden sportolóját, nemzetközi szövetségét és nemzeti olimpiai bizottságát, hogy ossza meg a klímaváltozás elleni küzdelemmel és a sport fönntarthatóbbá tételével kapcsolatos elképzeléseit” – jelentette ki Marie Sallois, a NOB szervezetfejlesztésért és fönntartható fejlődésért felelős igazgatója.
A jelöléseket június 27-éig várják, a díjazottak kilétére pedig a jövő februári milánó-cortinai téli olimpia során derül fény.
A díjat kiérdemlők személyre szabott segítséget fognak kapni, hogy folytassák, egyben magasabb szintre emeljék a fönntarthatóság területén teendő erőfeszítéseiket – ebben a NOB és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (NPB) globális partnere, a Deloitte tanácsadó cég, a díj társalapítója fog közreműködni. A díjazott nemzeti olimpiai bizottságok és a nemzetközi szövetségek bekapcsolódhatnak az Innovációs Labor elnevezésű műhelymunkába, amely az élhetőbb éghajlat érdekében kezdeményezett intézkedéseik tökéletesítésére szolgál. Ami pedig a sportolókat illeti, hathónapos mentorálást kapnak a Deloitte adott régióban működő fönntarthatósági szakértőjétől, aki a projekt(ek) fejlesztésében és az általuk elért hatás növelésében tudnak segíteni.
2024-ben a Svájci Olimpiai Bizottság volt az egyik díjazott. A kis alpesi ország ötkarikás szervezete azzal érdemelte ki az elismerést, hogy 2022 és 2023 között 66%-kal csökkentette üvegházhatásúgáz-kibocsátását – ezt elsősorban azzal érte el, hogy Európán belül a vasutat részesítette előnyben az utazásokhoz a repülővel és a közúttal szemben. Emellett anyagi támogatásban részesítette a Frauenfeld városában lévő, 50 éve épített uszoda elavult fűtési rendszerének cseréjét is, aminek köszönhetően a létesítmény évente akár 500 tonnával kevesebb szén-dioxidot bocsát ki. A bizottság klímaalapjából finanszírozták a Tessin kantonban élő vak és gyengénlátó sportolók szállítását végző elektromos autóbusz beszerzését is. A svájci sportvezetés a helyi klubok, szövetségek és sportszervezők számára oktatást nyújt annak érdekében, hogy ők is csökkenteni tudják karbonlábnyomukat.
A Nemzetközi Gyeplabda Szövetség is a tavalyi díjazottak között van. Annak idején a Zöld Olimpia cikksorozatnak a sportággal foglalkozó írásában már részletesen beszámoltam arról a projektről, melynek keretében jelentősen csökkentették a műfüves pályák locsolásához szükséges víz mennyiségét. A szövetség pontosan ezért érdemelte ki a NOB elismerését.
Tavaly két különdíjat is kiosztottak. A Mauritiusi Olimpiai Bizottság azért kapott különdíjat, mert a károsanyagkibocsátás csökkentésének egy újszerű példáját mutatta be. Amellett, hogy az Indiai-óceánban fekvő apró szigetországban is törekednek a világszerte elterjedt módszereknek, így pl. a műanyaghasználat visszaszorításának népszerűsítésére, 2024-ben egy „bioklimatikus” sportcsarnokot adtak át. Az épület 100%-ban fönntartható forrásból származó építőanyagokból lett fölhúzva, 100%-ban megújuló energiát használ, szellőzése pedig teljesen természetes módon lett megoldva a jelentős karbonlábnyommal járó klasszikus légkondicionálási módszerek helyett.
A másik különdíjat a Nemzetközi Biatlon Unió (NBU) kapta, amely a televíziós közvetítések terén tudott szénlábnyomcsökkenést elérni. Az úttörő program keretében a 2023-2024-es világkupa-sorozat különböző helyszínein az adott ország televíziós stábjának kellett gondoskodnia a közvetítésekről, így ahelyett, hogy a nemzetközi szövetség vitt volna el mindenhová minden eszközt, ami a tv-adás megvalósításához szükséges, azt helyben kellett előteremteni. Ezzel lényegesen csökkent a közvetítésekkel összefüggő üvegházhatásúgáz-kibocsátás, mert korábban akár egy komplett teherrepülőgép rakterét meg tudták tölteni a rengeteg kamerával, állvánnyal, mikrofonnal és egyéb felszereléssel, amely szükséges a közvetítés lebonyolításához.
A tavalyi díjazottak példái is mutatják, hogy mennyi mindent lehet másképp csinálni a zöldebb, tisztább jövő érdekében. A téli olimpia alatt kiderül, kik bizonyultak 2025 legjobbjainak ezen a téren.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com