Az elmúlt hónapok külpolitikai és külgazdasági hírei között vezető helyet foglalt el az új amerikai kormány vámpolitikája, amely a tarifák drasztikus emelését célozza. Ahogy a gazdaság számos ágazatában, úgy a sportszergyártó cégek piacán is súlyos bizonytalanság forrását jelentik az egymásnak ellentmondó amerikai intézkedések, valamint az egyes vámtarifák felfüggesztéséről szóló bírósági végzések, hiszen nem lehet előre tervezni, másrészt az árak már így is emelkedésnek indultak. Az alábbi cikkben a Buffalo Sabres NHL-jégkorongklub példáján keresztül mutatom be a vámháborúnak a sportra gyakorolt hatásait, amelyek természetesen nem csak a hokit érintik.
Dave Williams, a Buffalo Sabres vezető felszerelésmenedzsere minden évben ideje korán hozzálát annak kiszámolásához, hogy klubjának várhatóan mekkora összeget kell fordítania a következő szezonban felszerelések, vagyis mezek, sisakok, kesztyűk, ütők, korcsolyák és egyéb, a sportághoz elengedhetetlenül szükséges eszközök beszerzésére.
Williams, aki az észak-amerikai jégkorongban dolgozó felszerelésmenedzserek társaságának elnöke is, a Sports Business Journal című sportgazdasági folyóiratnak adott interjúban arról beszélt, hogy eddig idényenként átlagosan 3-6%-os áremelések történtek a sportszergyártók részéről, tehát nem kellett jelentős emeléseket végrehajtani a költségvetésen belül emiatt. Idén azonban sokkal bizonytalanabb a helyzet a januárban hivatalba lépett második Trump-adminisztráció finoman szólva radikális és egyre nehezebben követhető vámpolitikája miatt. Williams szerint az amerikai profi sportok akár jelentős áremelésekkel számolhatnak, amennyiben a legrosszabb forgatókönyv valósul meg a vámtarifák emelését illetően.
Akik figyelemmel kísérik a híreket, tudhatják, hogy Washington 50%-os tarifaemelést jelentett be a külföldről behozandó vas- és fémipari termékekre, amelyek márpedig nélkülözhetetlenek többek között a jégkorong számára felszereléseket gyártó cégek működéséhez. Az USA néhány országgal kivételt tett, így pl. Nagy-Britannia „csak” 25%-os tarifaemelést kapott egy, a közelmúltban aláírt kétoldalú kereskedelmi megállapodás értelmében. A Fehér Ház rendre azzal indokolja a vámok jelentős emelését, hogy meg kell védeni az amerikai munkahelyeket, növelni kell a költségvetés bevételeit és ösztönözni kell az amerikai cégeket, hogy hazájukban befektessenek, ne pedig külföldön.
Dave Williams szerint a 2025-26-os NHL-szezon költségvetésének összeállítását a vámháború miatt még most is komoly homály fedi, de abban teljesen biztos, hogy a felszerelések árszabása emelkedő irányzatot fog mutatni az elkövetkező időszakban, akármi is lesz a vámokkal.
„Egy beszállítónk a bejelentett vámok alapján összeállította jövő évi árlistáját, amelyben az ideihez képest lényegesen magasabb árakat jelölt meg. Ezt a listát azonban néhány nappal később visszavonta, miután újabb tarifákat jelentettek be” – ezzel példázta a helyzet súlyosságát Williams. A felszerelésmenedzser arról is beszélt, hogy a CCM kanadai cégről van szó, amely a jégkorongban az egyik legnagyobb sportszergyártó vállalatnak számít. A cég legutóbbi árlistáját a Kanadára, Kínára és Mexikóra kivetett 27%-os importvámok alapján állította össze.
Az NHL-klubok nem kis-, hanem nagykereskedelmi áron vásárolják meg a szükséges felszereléseket. Az alapból igen magas költségeket csak tovább fokozhatja, hogy gyakran hetente kell új korcsolyát vásárolni egy-egy játékos részére, mert annyira elhasználódik néhány mérkőzés és edzés alatt, hogy nincs értelme szervizelni, újat kell venni helyette. Különböző források szerint az NHL franchise-ai szezononként átlagosan 1 millió dollárt, azaz mai árfolyamon több mint 350 millió forintot költenek felszerelésekre, ugyanakkor az egyes klubok között akár 30%-os eltérések is lehetnek, ami függ a különböző eszközök elhasználódásának mértékétől és különösen a lejátszandó mérkőzések számától, hiszen egy Stanley-kupa-döntőt játszó egyesületnek, mint amilyen most az Edmonton Oilers és a Florida Panthers, jóval több meccset kell játszania, mint egy, a rájátszásról lecsúszó csapatnak. A hírek szerint most több franchise-nál is szigorú készletellenőrzést vezetnek be, s az elhasználódott korcsolyákat, ütőket igyekeznek tovább használni, elsősorban edzéseken.
Az újságcikk rávilágít arra is, mennyire globalizált háttere van a sportszergyártásnak. Bizonyára sokan vagyunk, akik egy ruhaboltban megvásárolunk valamilyen ruhadarabot, s azt látjuk a csomagoláson, hogy gyártási hely: Banglades, Pakisztán stb. A legtöbb ruhaipari cég Ázsiába szervezte ki gyártási kapacitását az olcsó és nagy számban elérhető munkaerő miatt, s ez alól nem kivételek a sportszerek gyártására szakosodott vállalatok sem, mint a Nike vagy az Adidas. Ernest Goss, a Creighton Egyetem regionális gazdaság professzora arra mutatott rá az ESPN sporttelevíziónak még márciusban adott interjújában, hogy a sportszergyártó ipar azon iparágak egyike, melyek termelésük legnagyobb részét az Egyesült Államokon kívül végzik, s az országban kapható termékeiket forgalmazókon keresztül, vagy saját maguk értékesítik nyilvánvalóan magasabb áron, mint amennyibe akkor kerülnének, ha ott helyben készülnének.
A Sports Business Journal megkereste kérdéseivel a Nike-t és az Adidast is, de a két óriáscég nem kívánt válaszolni ezekre. Ettől függetlenül teljesen biztos, hogy a vámtarifák emelése jelentősen megnöveli a sportszerek árát mind a klubok, mind a kiskereskedelemben vásárlók számára. Az Amer finn sportszergyártó cég, mely szintén erősen jelen van a jégkorongban, a befektetők számára kiadott üzleti jelentésében azt közölte, hogy 2024-ben Észak-Amerikában elért 5.1 milliárd dolláros bevételének 10-12%-át a Kínából importált áruk tették ki.
Az Ázsiától való függőségnek ára van, s a Trump-kormány ezt felismerve áprilisban négy kelet-ázsiai országra vetett ki különböző mértékű, de igen magas büntetővámokat: Kambodzsa 49, Vietnám 46, Kína 34, Indonézia pedig 32%-kal több vámot fizethet az USA-ba bevinni kívánt termékei után. A South China Morning Post című újság szerint ez az intézkedés olyan márkákat érint, mint az Under Armour, a Lululemon, a Hoka, vagy az On Holdings, de rajtuk kívül cégek sokaságát sújtják ezek a vámtarifák. Ez is mutatja, mennyire eszkalálódik a vámháború, főleg, hogy Európa több országa válaszként az amerikai termékekre vetett ki büntetővámokat.
A globális sportszergyártó ipart egyre jobban sújtja a vámháború, s ez általános, vagyis nem csupán a jégkorongot érinti. A labdarúgásban 2017-ben még 115 dollárba került egy fiatal játékos teljes felszerelésének (mez, nadrág, sportszár, sípcsontvédő, cipő, labda) összköltsége, 2023-ban ez az érték már 167.5 dollárra rúgott, vagyis 46%-kal lett magasabb. Ez a 2017-ben az első Trump-adminisztráció által elrendelt vámemelések miatt következett be. Todd Smith, az amerikai sport- és fitneszipari szövetség elnök-vezérigazgatója úgy látja, hogy a mostani tarifaemelések élesedése esetén akár 25%-os drágulás is bekövetkezhet a sporteszközök piacán, amelyet a kisfogyasztók ugyanúgy meg fognak érezni. A Sportico kutatása szerint a 2017-es vámtarifaemeléseket követően egy év alatt 700 000-el nőtt azon amerikaiak száma, akik nem sportoltak rendszeresen, s a legnagyobb mértékben a havi 25 000 dollár alatt kereső háztartások körében esett vissza a rendszeresen valamilyen sporttevékenységet végző 6 éven felüliek aránya.
2023-ban az ebbe a jövedelmi kategóriába tartozó háztartások gyermekeinek csupán 24%-a sportolt rendszeresen a naptári év egészét tekintve, miközben a 100 000 dollárnál is többet kereső családok esetében 41%-os volt ugyanez az arány. Az elmúlt években azonban pozitív folyamat indult meg az amerikai lakosság sportolása terén, hiszen tavaly rekordalacsonynak számító 20%-os szintre ment le az össznépesség inaktivitási rátája, ami azt jelenti, hogy 61.8 millióra csökkent azok száma, akik nem sportoltak valamilyen rendszerességgel. Szakemberek szerint, amennyiben a mostani vámtarifaemelések megvalósulnak, akkor ismét csökkenés állhat be a sportolás terén, mert a szegényebb családok ismét nem tehetik meg, hogy sporteszközökre költsenek, hiszen az áremelkedések a kiskereskedelemben ugyanúgy meg fognak jelenni. A Nike pl. május végén közölte, hogy növelni kényszerül számos termékének árát a vámok emelkedése miatt.
A BNR Sports sportszereket forgalmazó üzlet, melynek a Buffalo Sabres arénájában is van egy boltja, az utóbbi húsz évben törekedett arra, hogy minél többek számára elérhető áron kínálja portékáit. Jason Messer, a cég értékesítési vezetője egy detroiti tévécsatornának azt mondta, hogy igyekeznek a családok számára megfizethető szinten tartani az árakat, de véleménye szerint elkerülhetetlen lesz az emelés, s ebben az esetben egy hokijátékos teljes felszerelésének ára 400-ról 500 dollárra is emelkedhet, vagyis meghaladhatja a 175 ezer forintot az eddigi 140 ezerrel szemben. Bár a kis cég törekszik a megfizethetőség fönntartására, de Messer elmondása szerint az új vámtarifák igen nagy nyomást helyeznek a hozzájuk hasonló méretű vállalkozásokra, amelyek már így is igen alacsony haszonkulccsal dolgoznak.
A már említett CCM jelen pillanatban 14%-os áremelésre készül a vámháború miatt, ám nincs garancia arra, hogy ez hosszú távú állapot lesz, hiszen az amerikai kormány szinte napról napra módosít a vámok kivetésén, mértékén, s nem egy esetben bizonyos időre elhalasztja egyes tarifák emelését. Iparági források szerint a CCM gyártja az NHL-ben használt botok mintegy 40%-át, egy másik gyártó, a Bauer pedig a játékosok 68%-a számára készít korcsolyákat.
A hatás tehát rendszerszintű. Nem csak egy sisak vagy kesztyű áráról van szó, hanem arról is, hogy a vámok hogyan alakítják át az ellátási láncokat, hogyan befolyásolják a vásárlási döntéseket, és hogyan jutnak el a fogyasztókhoz. A Trump-adminisztráció a közelmúltban fellebbezett az Egyesült Államok Nemzetközi Kereskedelmi Bíróságának azon határozata ellen, amely blokkolt bizonyos javasolt vámokat. Amennyiben ezt a határozatot hatályon kívül helyezik, vagy új jogi utat alakítanak ki bevezetésükre, a bizonytalanság továbbra is fennáll.
Dave Williams elmondta, hogy a Buffalo Sabres jelenleg a CCM által először belengetett, egyelőre visszavont 27%-os emeléssel tervezi 2025-26-os büdzséjét, aminek oka szintén a bizonytalanság. „Jobb a legrosszabb forgatókönyvre készülni, mint alábecsülni a ténylegesen jelentkező kiadásokat” – mondta a buffalóiak felszerelésmenedzsere, aki zárásként megjegyezte: amíg az elmúlt években a megszokott módon tervezhették a költségvetést, addig most rendkívül nehéz előrejelezni, hogy mi lesz pár hét és pár hónap múlva.
Az NHL, de minden bizonnyal a többi amerikai profi liga, vagyis az NBA, a WNBA, az MLB és az NFL is arra készülhet, hogy kutyanehéz lesz összeállítani egy épkézláb költségvetést a felszerelések beszerzésére, mert tényleg bármikor változhat a helyzet.
A kiemelt kép forrása: GETTY IMAGES