Az amatőr ökölvívás új nemzetközi szervezete, a Boksz Világszövetség tegnap bejelentette, hogy július 1-jétől bevezeti a kötelező nemi vizsgálatokat az általa szervezett versenyek vonatkozásában. A sportágban az elmúlt egy évben a sok probléma mellett a legnagyobb botrányt az okozta, hogy a tavalyi olimpián a nők mezőnyében két olyan sportoló is indulhatott, akikről már egy esztendővel korábban lehetett tudni, hogy megbuktak a nemi teszten. A szövetség célja most a női mezőny tagjainak védelme, ugyanakkor az intézkedés bejelentésének időzítése kissé furcsára sikeredett, hiszen nem sokkal azután történt, hogy egy amerikai újságíró nyilvánosságra hozta Iman Helif algériai bokszoló nemi vizsgálatának eredményét, ami igazolta a vele szemben megfogalmazott állításokat.
Az ökölvívásban és általában a sportban a tavalyi olimpia után erősödött föl a vita arról, hogy azon versenyzők, akik nem sorolhatók egyértelműen abba a nembe, amelyhez tartozónak tartják magukat, milyen feltételek mellett indulhatnak, egyáltalán indulhatnak-e bármilyen eseményen. A boksz világát már 2023-ban megrázta, amikor kiderült, hogy két sportolót is kizártak a Delhiben rendezett női amatőr világbajnokságról, mivel a verseny előtt elvégzett nemi teszten megbuktak. Iman Helifről és Lin Jü-tingről van szó, akik ennek ellenére másfél évvel később indulhattak az olimpián, s láss csodát, mindketten aranyérmesek lettek súlycsoportjukban.
Elsősorban az algériai Helif került a figyelem kereszttüzébe, ami részben azzal indokolható, hogy Hámori Luca személyében magyar ellenfele is volt az olimpián, részben pedig azzal, hogy az olasz Angela Carini elleni nyolcaddöntője mindössze 46 másodpercig tartott, mert a talján öklöző egész egyszerűen nem bírta fizikailag elviselni a tőle kapott ütéseket – akkora erőt fejtett ki Helif, ami a női mezőnyben nagyon nem jellemző. Ekkor mindenki tudta már, hogy mi történt vele a 2023-as világbajnokságon, s Carinit jó eséllyel ez is késztette arra, hogy 46 másodperc után föladja a mérkőzést, bár döntését utólag megbánta.
Már az olimpia idején nagy vita dúlt arról, hogyan kaphatott kvótát a két problémás bokszoló, miközben a vb-ről éppen orvosilag megkérdőjelezett nőiességük miatt nem szerepelhettek. Ennek hátterében elsősorban az állt, hogy a 2023-as világbajnokságot szervező IBA, azaz Nemzetközi Boksz Szövetség és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) viszonya 2019 óta annyira megromlott, hogy utóbbi megvonta előbbi nemzetközi szakszövetségi státusát, ami azt jelentette, hogy az IBA nem vehetett részt sem a 2020-as, sem a 2024-es olimpiai ökölvívótorna szervezésében. A konfliktus hátterében az IBA körüli pénzügyi, irányítási és etikai problémák álltak. A NOB márciusban döntött arról, hogy megadja a nemzetközi szakszövetségi státust a 2024-ben fölállt új nemzetközi szövetségnek, a Boksz Világszövetségnek (WB), így most már ez a szervezet felelős az amatőr ökölvívásért, egyben annak olimpiai szerepléséért.
Minden bizonnyal a két szervezet közötti vita eredményezte azt, hogy a NOB engedte indulni Helifet és Lint is az olimpián. A bizottság folyamatosan azt hangoztatta, hogy a sportolókat nem vetik alá nemi vizsgálatoknak, mindenki útlevele alapján indulhat a játékokon. Később Thomas Bach, az e hónapban leköszönő NOB-elnök odáig ment, hogy orosz dezinformációs kampánynak nevezte a két bokszoló elleni nemzetközi támadásokat. Annyi alapja lehetne ennek az állításnak, hogy az IBA-t Umar Kremljov, egy orosz vezeti, s a szövetség szinte kizárólag a Gazprom orosz gázóriás támogatásából tartja fönn magát, de a német sportvezető eléggé homályosan látja a dolgokat, vagy egyszerűen nem akar őszintén megnyilvánulni, mert egyáltalán nem csak Oroszországban érte sok kritika a NOB-ot a történtek miatt, hanem nagyon sok országban kifejezték nemtetszésüket a sportághoz közel állók és nem annyira közel állók is ezzel kapcsolatban.
Kokó már 2022-ben figyelmeztette a NOB-ot Helifékre
A WB, az új szövetség egészen tegnapig nem rendelkezett szabályozással a nemiségre vonatkozóan, azonban a minap bejelentette, hogy július 1-jétől bevezeti a kötelező nemi vizsgálatokat minden, alája tartozó verseny vonatkozásában. A szövetség közleménye szerint a szakemberekkel folytatott belső egyeztetések alapján, minden ökölvívó biztonsága és jóléte érdekében hozták meg a döntést. Ezzel önmagában semmi gond sincs, valószínűleg örülnek neki a sportágban érdekeltek, azonban a bejelentés időzítése kérdéseket vet fel. A tegnapi közleményt ugyanis alig 48 órával azután adták ki, hogy Alan Abrahamson amerikai újságíró 3 Wire Sports nevű honlapján cikket jelentetett meg Iman Helifről, s ebben nyilvánosságra hozta a 2023-as delhi világbajnokság ideje alatt elvégzett nemi vizsgálatának jegyzőkönyvét, amely alapján az indiai orvosok megállapították, hogy az algériai abnormális kromoszómával rendelkezik és a kariotípus nevű vizsgálat, amely során a kromoszómát mikroszkóp alatt kielemzik, azzal az eredménnyel zárult, hogy Helifnek férfi kromoszómája van.
A vizsgálatot elvégző indiai laboratórium nemzetközileg elismert intézménynek számít, hiszen többek között az Amerikai Patológusok Társaságával működik együtt, a svájci székhelyű Nemzetközi Sztenderdizációs Társaság pedig tanúsítvánnyal igazolta, hogy megbízható szakmai munkát folytat.
Az IBA 2022-ben fölállt vezetése egy évvel később, éppen a női világbajnokság előtt módosította úgy szabályait, hogy a férfiaknál az XY, a nőknél az XX kromoszómával rendelkező egyének indulhatnak, mivel az eltérő szexuális fejlődéssel rendelkező versenyzők szereplése veszélyt jelentene a többi sportoló, elsősorban a nők testi épségére, egyben ellehetetlenítené az egyenlő verseny feltételeit. Ezen szabályozás alapján zárták ki Helifet és Lint is a világbajnokságról. A NOB-nál azonban nem volt és ma sincs olyan szabályozás, amely alapján kizárhatták volna őket az olimpiáról. Jogilag tehát nem kifogásolható a bizottság álláspontja, az már sokkal inkább, hogy eddig miért nem lépett semmit ebben az ügyben, miközben néhány hónappal ezelőtt első olimpiai sportágként az atlétika nemzetközi szövetsége hozott szabályokat, amelyek alapján mindenkinek életében egy alkalommal nemi teszten kell átesnie, hogy kiderüljön, jogosult-e abban a kategóriában indulni, ahol akar. Aki nem megy át a rostán, az nem szerepelhet.
Visszatérve Helifhez, Abrahamson cikkében többek között arról is említést tesz, amiről pár hónappal ezelőtt egy francia újságíró is beszámolt, miszerint a NOB eredetileg nem akarta engedélyezni Helif indulását az olimpián, azonban Musztafa Berráf, az Algériai Olimpiai Bizottság elnöke nyomást gyakorolt az ötkarikás csúcsszervezetre annak érdekében, hogy az országnak járó kvótát Helif kapja meg. Berráf idén újraválasztásra került, mint az Afrikai Nemzeti Olimpiai Bizottságok Szövetségének elnöke, annak ellenére, hogy egy 2017-ben kirobbant korrupciós ügyben a hírek szerint ő is érintett volt. Neki tehát nagy súlya van a fekete kontinens sportéletében.
A NOB, miközben mosta kezeit a Helif és Lin körüli botrányban, a háttérben nyitott volt a tudományos kutatásokkal kapcsolatos szakmai vitára és az ezen alapuló döntéshozatalra. Remélhetőleg a június 23-án hivatalba lépő új elnök, Kirsty Coventry vezetésével sikerül tisztázni ezt a kérdést már csak azért is, mert az ökölvívás márciusban véglegesen bekerült a 2028-as Los Angeles-i olimpia programjába, Helif pedig a közelmúltban hangoztatta, hogy szeretné megvédeni címét három év múlva. Akármi is lesz a döntés, aligha fogja megkönnyíteni az algériai és egyben a többi, megkérdőjelezhető nemiségű sportoló helyzetét az amerikai kormány, amely az elmúlt hónapokban erős támadásba kezdett a transznemű versenyzőkkel szemben, lényegében kitiltva őket számos versenyről. Bár az olimpia szabályait a NOB hozza meg, de alighanem erős nyomás lesz amerikai részről (és más országok részéről is) abban az irányban, hogy szigorítás kerüljön bevezetésre ezekkel a sportolókkal szemben.
Az már korábban kiderült, hogy a NOB 2022 óta tudott arról, hogy az amatőr ökölvívásban olyanok is indultak női versenyeken, akikről kromoszóma-vizsgálat állapította meg, hogy valójában férfiak. Kovács István, aki akkoriban az IBA főtitkára volt, levelet küldött a NOB-nak, melyben figyelmeztette a szervezetet erre a jelenségre. A napjainkban a magyar szövetséget vezető, a WB-ben pedig európai alelnöki pozíciót betöltő Kovács öt bokszolót nevezett meg, akikről addigra bebizonyosodott, hogy XY kromoszómájuk van – köztük volt Iman Helif is. Kovács István minderről a Magyar Nemzetnek tavaly augusztus 3-án, az olimpia idején adott nyilatkozatában beszélt először nyilvánosan, s hozzátette, hogy a NOB nem válaszolt levelére.
Bár előfordulhat, hogy egy nőnek, aki női jegyeket mutat, XY kromoszómája van, de Helif kapcsán a föntebb már említett francia újságcikkben a szerző ugyancsak vizsgálati jegyzőkönyvekre hivatkozva azt állította, hogy az algériainál megállapítást nyert, hogy nincs méhe, férfi nemi szerve ellenben (nem teljesen kifejlődve) igen, s egy ún. 5-alfa-reduktáz rendellenességet is diagnosztizáltak nála – ez utóbbi azt jelenti, hogy egy génmutáció miatt nem alakul ki a férfi nemi hormon biológiailag aktív alakja, így nőies külső nemi szervek jönnek létre, de a pubertás során jelentős mértékű férfiasodás várható. Ez történhetett Iman Helif esetében is. Az idézett vizsgálatokra Párizsban és Algírban került sor, tehát nem a Delhiben tett megállapításokról van szó.
Reem Alszalem, az ENSZ nők és lányok elleni erőszakkal szembeni fellépésért felelős ún. különleges jelentéstevője a világszervezet tavalyi közgyűlésén elhangzott felszólalásában arra szólított föl, hogy kötelezővé kell tenni a nemi teszteket a sportban. Alszalem konkrétan Helif és Lin olimpiai szereplésére és az akörüli botrányra hivatkozott indoklásában. Követendő példaként mutatta be az IBA által alkalmazott vizsgálati módszereket, főleg a nyálminta alapján történő elemzést, mert ez egy könnyedén elvégezhető folyamat, mely nem invazív, hanem bizalmas és méltóságteljes eljárás.
A WB kezdetben igyekezett kivonni magát a nemiséggel kapcsolatos vitákból, hiszen kereste a helyét a nemzetközi színtéren, azonban most előállt saját szabályozásával. Ennek időzítése azonban érdekes, mert alig 48 órával Abrahamson cikke után történt. Éppen akkor vált fontossá a WB számára ez a kérdés, amikor ismét fölmelegedett a téma? Nem kizárható. Mindenesetre az IBA, amelynek helyét a WB átvette, támogatásáról biztosította az új szövetséget a nemi teszteléssel kapcsolatos döntésben.
Most az az egyik fő kérdés, hogy a húsz nap múlva hivatalba lépő Kirsty Coventry új NOB-elnök hogyan fog viszonyulni ehhez a témához, amelyben minél előbb világos állásfoglalást kellene tennie, ha már elődjének nem sikerült ez, pedig a hírek alapján több mint kettő éve lett volna rá.
A kiemelt kép forrása: GETTY IMAGES