Az elmúlt hetekben Dohára, Katar fővárosára figyelt a ping-pong világa: itt rendezték az idei világbajnokságot, majd utána két nappal a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség (NATSZ) tisztújító kongresszusát. A vb igen magas színvonalat hozott, ez azonban már nem mondható el a tisztújításról. A szövetség elnöki tisztségéért a regnáló svéd elnök és egy katari kihívó szállt harcba. Az már önmagában furcsa, hogy egy hazai személy indulhat egy nemzetközi szövetség elnökválasztásán, de az eredmény és annak fogadtatása még jobban fölkorbácsolta az indulatokat. A történtek mögött nem nehéz érzékelni, hogy Katar befolyás szerzésére törekedett a sportágban, de ezt nem sikerült elérnie, legalábbis egyelőre.
Az elnökválasztáson Petra Sörling, az NATSZ 2021-ben első nőként megválasztott vezetője és Kalil al-Mohannadi, a szövetség korábbi ügyvezető alelnöke indult. Nagy kérdés volt a voksolás előtt, hogy a katari sportvezető számára mekkora előnyt jelenthet az, hogy hazája fővárosában került sor a szavazásra, hiszen legyünk őszinték, ritkán akad példa arra, hogy egy nemzetközi sportszövetség tisztújításán a legfontosabb tisztség, az elnöki pozíció megszerzéséért folytatott versenyben olyan jelölt is induljon, akit otthon választhatnak meg. Találunk erre példát a labdarúgásból, ahol a svájci székhelyű nemzetközi szövetség előző és mostani elnöke is az alpesi ország állampolgárának számít, de Svájc kicsit nagyobb tényező a fociban, mint Katar az asztaliteniszben. Ráadásul amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az arab miniállam az utóbbi tizenöt évben mekkora nyomulást mutatott be a sport világában – erre elég csak megint példaként fölhozni a focit és a sok kifogás ellenére Katarnak ítélt 2022-es világbajnokságot.
Hibrid szavazásra került sor, ugyanis nem minden szavazati joggal rendelkező küldött tudott személyesen megjelenni Dohában, ezért a helyszíni szavazatok mellett a távollévők online voksolhattak. A szavazás után nem sokkal ismertté vált a végeredmény: Sörling 104, Al-Mohannadi 102 szavazatot kapott, azaz a svéd elnököt újra megválasztották az NATSZ élére.
Az eredmény komoly fölháborodást váltott ki a katariak és az őket támogatók részéről. Al-Mohannadi és több támogatója tiltakozásképpen kivonult a teremből, mivel azt állították, hogy szabálytalanság történt akkor, amikor azt követően adtak még hozzá öt online szavazatot a voksokhoz, amikor már véglegesítették a jelenléti ívet.
Al-Mohannadi a folyosón azt hangoztatta, hogy nem fogadja el a szavazás eredményét és a feszült helyzet miatt a kongresszus közel egy órán át szünetelt. Ebben az időszakban a szövetség végrehajtó bizottsága rendkívüli értekezletre ült össze, végül azonban megerősítették a végeredményt. A katariak részéről többen is hangoztatták, hogy szégyen a sportágra nézve az, ami történt.
Az NATSZ később közleményt adott ki, melyben hivatalosan is bejelentette Petra Sörling győzelmét, egyben említést tett arról, hogy „bizonyos incidensek” miatt félbeszakadt a tanácskozás, s az alelnökök választását nem is tudták megtartani. Arra a szövetség alapszabálya értelmében fél éven belül kell sort keríteni, különben új és teljes tisztújítást kell elrendelni. Al-Mohannadi most alighanem abban bízhat, hogy sikerül novemberig meghiúsítani az alelnök(ök) megválasztását, hogy aztán új elnökválasztás legyen, hátha akkor már ő jön ki győztesen a dologból.
Petra Sörling a Dagens Nyheter című svéd napilapnak adott interjút néhány nappal a múlt héten lezajlott viharos kongresszus után. Az újraválasztott elnök megvédte a szavazás tisztaságát és eredményét. „Kétségtelen, hogy a választás tiszta volt. Aki fellebbezni óhajt, az fordulhat a Sportdöntőbírósághoz vagy egy civil bírósághoz” – mondta Sörling.
Az online szavazatok ügyét firtató kérdésre a svéd elnök azt válaszolta, hogy bevett szokás a hibrid szavazás, s nem egyszer előfordult már, hogy a távolról szavazni szándékozók későn jelentkeznek be a rendszerbe. A késők által leadott szavazatokat is figyelembe kell venni a szabályok alapján, vagyis a szövetség – Sörling szerint – teljesen az előírásoknak megfelelően járt el, amit a Dohában jelen volt jogászok is megerősítettek.
Az elnök hozzátette azonban azt is, hogy a szavazás eredményének kihirdetését követő hangulat mély nyomot hagyott benne. „Olyan agresszív hangulat uralkodott a teremben, hogy nem éreztem magam biztonságban. A svéd nagykövetség dolgozóinak segítségével tudtam távozni a helyszínről. Nem voltam különösebben nyugodt és összeszedett”.
Fontos tudni, hogy a szövetségen belül már régóta feszültségeket okoznak bizonyos ellentétek. Ezek egyike volt az a tény, hogy a tisztújításra Katarban került sor, holott jó ideje lehetett tudni, hogy egy katari elnökjelölt is lesz. Az bevett szokás a sportban, hogy a nemzetközi szövetségek a világbajnokság helyszínén, közvetlenül előtte vagy utána tartják meg kongresszusukat, de az már ritkább eset, hogy erre az eseményre időzítik a tisztújítást is. Azt Sörling sem tartja kizártnak, hogy a katari helyszín és a katari elnökjelölt veresége hozzájárult a polarizált környezethez. „Soha nem szabad a választásokat valamely jelölt országában tartani. Ez nem jó gyakorlat, amennyiben jó irányítást akarunk” – mondta az elnök.
Nem tiszta Al-Mohannadi múltja
Petra Sörling szélesebb körű aggályait is felvetette azzal kapcsolatban, ahogy az NATSZ belső ügyeit intézi. „Amikor 2009-ben először csatlakoztam a szövetséghez, büszke voltam arra, hogy minden tag egyenlő szavazattal rendelkezik. Most azonban nem vagyok olyan biztos benne. Egyes országok teljesen inaktívak, de az ő szavazatuk annyit nyom, mint Kínáé. Úgy gondolom, hogy azoknak a nemzeteknek, amelyek valóban foglalkoznak ezzel a sportággal, nagyobb befolyással kell rendelkezniük”.
Sörling arra a kérdésre, hogy a szavazás eredménye a szövetségen belüli megosztottságot mutatja, óvatosan a következőket válaszolta: „Szerintem ez az eredmény nem megosztottságot, hanem sokszínűséget mutat. Az azonban egyértelmű, hogy át kell vizsgálnunk szabályainkat. Modernizálnunk kell az irányítást, hogy az tükrözze az asztalitenisz valóságát”.
Érdemes röviden megemlékezni Al-Mohannadiról is, aki közel harminc éve tölt be különböző funkciókat az NATSZ-en belül. Ellentmondásos múltja van, ugyanis 2006 és 2009 között nem tölthette be alelnöki pozícióját, mivel a 2006-ban tartott tisztújítás eredményét vesztegetés gyanúja miatt megsemmisítették. A korabeli híradások szerint a Sportdöntőbíróság megállapította egy ítéletében, hogy bizonyos küldötteknek a tisztújítás helyszínére történő utazását és hazaútját is a katarihoz közel álló körök fizették cserébe azért, hogy rá szavazzanak.
A korrupció gyanúja az idei elnökválasztással kapcsolatban is fölmerült, ugyanis a New York Times című napilap írta meg, hogy az NATSZ feddhetetlenségi osztályához olyan információk jutottak el, amelyek megvesztegetés veszélyére figyelmeztettek a dohai tisztújítással kapcsolatban. Sörling erről azt mondta, hogy nem tájékoztatták előre a történésekről, mivel ez az osztály a vezetőségtől teljesen függetlenül végzi munkáját éppen azért, hogy ne érhesse nyomásgyakorlás akár az elnök, akár más vezetők részéről. Azt mindenesetre az elnök leszögezte, hogy fölfordult a gyomra, amikor tudomást szerzett az amerikai újságból erről az információról.
A történések rávilágítottak arra, hogy Katar igyekszik minél több pozíciót szerezni a sport világában. A kőolajban igen gazdag ország rengeteg nemzetközi sporteseménynek adott otthont az utóbbi tíz évben és több sportágban is külföldiek honosításával igyekezett erősödni az eredmények terén. Az is látható azonban, hogy Katar nem egy esetben úgy próbált nagyobb befolyásra szert tenni, ami nem feltétlenül tisztességes. Itt ismét vissza lehet utalni a 2022-es labdarúgó-világbajnokságra, amelynek 2010-ben történt odaítélése kapcsán bizonyítékok kerültek elő arról, hogy a katariak megvesztegettek bizonyos sportvezetőket és politikusokat a sikeres pályázat reményében.
A nemzetközi sportújságírók szakmai hálózatán keresztül a Nemzeti Sport szerkesztőségébe is beszivárgott információk alapján Katar a közelmúltban a Nemzetközi Sportújságíró-szövetség, az AIPS Rabatban, Marokkóban rendezett 87. kongresszusán fejtett ki hasonlóan intenzív „lobbimunkát” annak érdekében, hogy a jövő évi, tisztújítással egybekötött 88. AIPS-kongresszusnak az elsődleges és minden költséget magára vállaló dél-koreai pályázó helyett a semmilyen anyagi befektetést rendezőként nem vállaló svájci olimpiai város, Lausanne legyen a helyszíne.
Sokak szerint a jelek egyértelműek: a vélhetően hosszú távú – a katariak olimpiai pályázati érdekeit is szolgálni képes –, jóval költségesebb lausanne-i helyszín lehet számukra a garancia arra, hogy a tisztújítás során a nemzetközi sportéletben gőzhengerként nyomuló arab ország érdekeinek megfelelő vezető és vezetőség kerülhet a nagy nemzetközi befolyással bíró AIPS élére.
A tényekhez hozzátartozik, hogy az immár hetedik éve nagy sikerrel futó nemzetközi sportújságíró szakmai díj, az AIPS Sportmédia Díj pénzdíjait és az esemény financiális hátterét is a kezdetektől Katar biztosítja, amely megállapodás során az eddigi információk szerint a támogatói szerződés kizárt mindenfajta igényt vagy preferenciát a finanszírozó részéről. „De mint tudjuk, a papír sok mindent elbír…” – zárul a cikk.
A kiemelt kép forrása: NATSZ