Ahogyan azt várni lehetett, a napokban bejelentést tettek a szervezők az első doppingolimpia, az ún. Továbbfejlesztett Játékok első helyszínéről, időpontjáról és résztvevőiről. A tervek szerint 2026 májusában Las Vegas-ban kerülne sor az ellentmondásos verseny első kiadására, amelyen atlétikában, úszásban és súlyemelésben rendeznének viadalokat. Bejelentették az első négy indulni szándékozó sportolót is, aki kivétel nélkül úszó és egy kivétellel a kelet-európai térségből érkezik. Továbbra is nagy a tiltakozás az esemény ellen, hiszen orvosok és kutatók tömkelege hívta föl a figyelmet arra, hogy a korlátlan doppingszerhasználat komoly veszélyekkel jár.
Néhány nappal ezelőtt írtam már róla, hogy hamarosan bejelentésre kerülhet a Továbbfejlesztett Játékok, vagyis a doppingolimpia első kiírása. Ez a napokban meg is történt, ugyanis Las Vegas-ban egy sajtóeseményen közölték a szervezők, hogy 2026. május 21. és 24. között az amerikai kaszinóvárosban rendeznék meg az első eseményt.
Aron D’Souza ausztrál üzletember, a doppingolimpia ötletgazdája a bejelentés során ismételten hangoztatta azt, amit korábban többször is, miszerint ez az újfajta verseny az emberi teljesítőképesség határainak kidomborítására szolgál azáltal, hogy semmilyen doppinggal kapcsolatos korlátozás nem lesz érvényben. D’Souza elmondása szerint a doppingolimpia nem csupán egy sportesemény lesz, hanem egy mozgalom is.
„Az emberi potenciál teljes spektrumát akarjuk megmutatni az átláthatóság, a tudomány és a választás eszközein keresztül” – hangoztatta D’Souza, aki hozzátette, hogy a versenyzők orvosi felügyelet mellett fognak szerepelni ezen az eseményen, vagyis nem kell aggódni amiatt, hogy bárki feldobja a talpát egy doppingkoktéltól.
Százmilliók üthetik a rekorddöntők markát
Könnyű persze nyugtatgatni az aggódókat, de elnézve a verseny tervezett programját, lehetnek kétségeink afelől, hogy nem lesz semmi baj. Kiderült ugyanis, hogy atlétikában, úszásban és súlyemelésben rendeznének versenyeket. Atlétikában 100 méteres síkfutást, valamint a férfiaknak 110, a nőknek 100 méteres gátfutást írtak ki, míg úszásban 50 és 100 méter gyorsra, illetve pillangóra kerül sor, vagyis a leggyorsabb számok kerültek be a műsorba.
A versenyeket a Resorts World névre hallgató luxusszállodában és kaszinóban kialakított helyszínen rendezik meg. Az úszóversenyekre egy 50 méteres, de mindössze négysávos medencében kerülne sor, az atléták pedig egy hatsávos pályán futnának. A súlyemelés helyszíne várhatóan hasonló lesz, mint egy valódi, profi versenyen.
A szervezők újfent megerősítették, hogy komoly anyagi vonzata lesz a doppingolimpiának, ugyanis minden egyes versenyszámban félmillió dolláros, mai árfolyamon több mint 178 millió forintos összdíjazás lesz. Ennek az összegnek a felét, negyedmillió dollárt, átszámítva 89 millió forintot a győztesek kapnának meg. Ezen felül a részvételért is fog járni bónusz, azok pedig, akik világcsúcsot döntenek, további egymillió dollárt kapnak, vagyis mai árfolyamon több mint 356 millió forint ütné a markukat. Ez a finoman szólva nagyvonalú felajánlás csak a 100 méteres síkfutásra és az 50 méteres gyorsúszásra vonatkozik, mivel a szervezők úgy vélik, hogy ebben a két számban ér ennyit egy új világrekord.
Az esemény elég jelentős pénzügyi háttérrel rendelkezik, ugyanis az 1789 Capital nevű befektetési alap finanszírozza, amelyet Omeed Malik amerikai üzletember alapított, de vezető szerepet visz benne Chris Buskirk befektető és Donald Trump Jr., az amerikai elnök fia is. Buskirk, aki a befektetési alap honlapján elérhető önéletrajza szerint elsősorban amerikai kis- és közepes vállalkozások föllendítésén és ezen keresztül a következő amerikai aranykor megalapozásán dolgozik, a sajtóeseményen úgy fogalmazott, hogy mindig is támogatta és támogatni fogja az olyan kezdeményezéseket, amelyeknek célja az emberi fejlődés előmozdítása. Aron D’Souza annyit mondott az alap pénzügyi helyzetéről, hogy dollártízmilliókkal rendelkezik, azaz elvileg nem lehet gond a komoly díjak kifizetéséről.
Az alap mellett más üzletemberek is támogatják pénzükkel a doppingolimpiát, köztük Peter Thiel, aki a PayPal alapítójaként vált ismertté, valamint Balaji Srinivasan kockázati tőkebefektető és Christian Angermayer német vállalkozó, akinek egyik legfőbb cége a pszichedelikus szereknek az emberre gyakorolt hatásait kutatja, ő maga pedig azt kívánja bemutatni, hogy ezek a szerek milyen hatással voltak az emberiség történelmének alakulására.
A sajtóeseményen az is elhangzott, hogy közel 100 sportoló részvételére számítanak az első doppingolimpián. Az ígéret szerint az idő előrehaladtával csoportokban fogják bejelenteni az indulókat. Las Vegas-ban három új névre derült fény. Az már tavaly nyáron ismertté vált, hogy James Magnussen kétszeres olimpiai dobogós ausztrál úszó, aki már visszavonult az aktív versenyzéstől, szeretne részt venni ezen az eseményen. Most további úszók indulásáról tett bejelentést Aron D’Souza. Közülük talán a legismertebb Kristian Gkolomeev bolgár származású görög úszó, aki tavaly rövidpályás Európa-bajnok lett 50 gyorson, s ugyanebben a számban van egy rövidpályás világbajnoki ezüstérme is még 2019-ből.
A doppingolimpia szervezői bemutattak egy felvételt, amely állítólag februárban az egyesült államokbeli Greensboróban készült. Gkolomeev akkor és ott 20.89 másodperc alatt teljesítette az 50 gyorsot, amivel megdöntötte César Cielo 2009-ben elért 20.91-es világcsúcsát. Az eredmény nem hivatalos versenyen született, sőt, nem is versenykörülmények között, éppen ezért természetesen nem lesz hitelesítve a nemzetközi szövetség részéről.
A sajtóeseményen bemutattak egy órás dokumentumfilmet is, melyben Gkolomeev arról beszél, hogy ezért a rekorddöntésért egymillió dollár ütötte a markát. Az ESPN amerikai sporttelevíziónak adott múlt heti interjújában az úszó nem válaszolt arra a kérdésre, hogy milyen doppingszer(ek) használatával érte el ezt az időt, amellyel egy, még a cápauszony-korszakból származó világcsúcsot adhatna át a múltnak, amennyiben hivatalos lenne. „Ez a technológia, a jó edzés és a teljesítménynövelő szerek eredménye volt” – mondta a görög, hozzátéve, hogy nem a rekordok megdöntése itt a lényeg, hanem az emberi határok áttörése. Gkolomeev arról is beszélt, hogy a Továbbfejlesztett Játékok szervezőitől sok támogatást kapott felkészüléséhez.
Cameron McEvoy, az 50 méteres gyorsúszás ausztrál olimpiai címvédője, aki a múlt héten Sydney-ben rendezett nyílt versenyen két aranyérmet is nyert, azzal kommentálta Gkolomeev rekorddöntését, hogy az egyáltalán nem számít, mert akár tiltott szerekkel, akár tiltott úszódresszel ér el valaki egy rekordnak számító időt, azt nem szabad elkönyvelni. Sokakhoz hasonlóan ő is aggodalmának adott hangot a doppingolimpiával kapcsolatban.
Ariarne Titmus, az ausztrál úszás másik klasszisa határozottan kijelentette, hogy akkor sem indulna ezen a versenyen, ha tízmillió dollárt ajánlanának neki. Léon Marchand, a tavalyi olimpián négy aranyérmet szerzett francia úszó pedig szomorúnak nevezte Gkolomeev tettét, valamint azt, hogy több más sportolóval egyetemben őt is megjelölték az X-en egy olyan bejegyzésben, melyben sztárokat akarnak bíztatni a versenyen való részvételre.
Egyre több a kritikus hang
Kiderült az is, hogy rajta kívül indulni szándékozik a 2026-os első eseményen Josif Miladinov bolgár úszó, aki 2020-ban a Duna Arénában rövidpályás Eb-ezüstérmes volt 100 pillangón, míg 50 pillangón ugyancsak Budapesten junior világbajnoki bronzérmet szerzett 2019-ben. A még mindig csak 21 éves sportolónak ezen kívül van két junior Európa-bajnoki aranyérme is. A 2020-as tokiói olimpián 100 pillangón a 8. volt, vagyis döntőt úszhatott.
A harmadik új név Andrij Hovorov ukrán úszó, aki szintén Budapesten lett világbajnoki bronzérmes 50 pillangón még 2017-ben, emellett kétszeres Európa-bajnok, háromszoros rövidpályás Európa-bajnok, Universiadé-győztes és kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok. A 2016-os riói olimpián 50 gyorson 5. helyezést ért el.
Eddig tehát az ausztrál Magnussenen kívül három, Európa keleti feléhez tartozó úszó indulási szándéka került bejelentésre. Közülük egyébként csak Miladinov aktív versenyző, a többiek már mind visszavonultak, Gkolomeev konkrétan tavaly.
Úgy tűnik tehát, hogy sínen van az első doppingolimpia, ugyanakkor a kritikus hangok is erősödni látszanak ezzel kapcsolatban. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a Doppingellenes Világügynökség (WADA) és a Nemzetközi Fair Play Bizottság (CIFP) már tavaly egy közös közleményben ítélte el az eseményt ötletét.
„Egy ilyen esemény nélkülözné a fair play-t és a tiszta versenyzést, ráadásul potenciálisan katasztrofális kockázatot jelent a résztvevők egészségére” – hangoztatta Kamuti Jenő, a CIFP elnöke, a NOB orvosi bizottságának korábbi tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) volt főtitkára.
A WADA veszélyesnek és felelőtlennek minősítette a verseny koncepcióját és figyelmeztette az indulni szándékozó sportolókat és edzőiket, hogy részvételük ezen az eseményen a doppingellenes szabályok megsértésének fog számítani. Az ügynökség arra kért minden indulót, hogy a verseny előtt, alatt és után is essen át orvosi vizsgálatokon, egyben arra is fölhívta mindenki figyelmét, hogy a sportolók a fiatalok körében példaképeknek számítanak, márpedig annak nagyon rossz üzenete lenne, ha olyan versenyzőket követnének a jövő generációk tagjai, akik nem tiszta és tisztességes módszerekkel érnek el nagyszerűnek tűnő eredményeket.
A doppingolimpiának erre a társadalmi hatására több kutató is fölhívta a figyelmet, mások pedig kivétel nélkül azt hangsúlyozzák, hogy a korlátlan doppingszerhasználatnak jelentős egészségügyi kockázatai lehetnek, amelyek közé tartozik az életveszély is. Dominic Sagö, a Bergeni Egyetem kutatója arra világított rá, hogy a rendszeres és jelentős mennyiségű szteroidfogyasztás függőséget okozhat, amelynek nagyon hasonló tünetei lehetnek, mint egy kábítószerfüggőségnek. Astrid Kristine Björnebekk, az Oslói Klinika kutatója pedig arra figyelmeztetett, hogy a szteroidok a súlyemelők agyműködését jelentős mértékben befolyásolhatják. Abban mindkét szakember egyetért, hogy verseny közben komoly esélye lehet a szívvel és/vagy az aggyal kapcsolatos rosszulléteknek, melyek könnyen halálhoz vezethetnek. Azt egyikük sem kétli, hogy korlátlan szerhasználat lenne ezen a versenyen, hiába ígérgetik a szervezők, hogy szigorú orvosi felügyelet lesz.
Ian Broadley és Martin Chandler professzorok a Guardian brit napilapnak múlt pénteken adott nyilatkozatukban arra mutattak rá, hogy a doppingoló „sportolók” körében egyre népszerűbb a BPC-157 elnevezésű szer. Ez egy peptid, amely a kutatások alapján elősegíti a szövetek gyors regenerálódását, ugyanakkor rendszeres fogyasztása komoly egészségkárosodást idézhet elő. Bár a szakemberek még nem rendelkeznek elegendő mennyiségű adattal ahhoz, hogy teljesen föltárják a szer negatív hatásait, de annyi már bizonyosnak látszik, hogy a reproduktív funkciók és a libidó, azaz a nemi vágy is komoly károsodást szenvedhetnek el. Az ember hormonszintje rendben van, de az előbb ismertetett funkciók egészen egyszerűen nem működnek rendesen, amennyiben valaki rendszeresen használja ezt a szert.
Azért került a figyelem középpontjába a BPC-157, mert James Magnussen állítása szerint ezt a szert használja felkészülése során.
Broadley és Chandler nemrég megjelentettek egy közös tanulmányt, amely a doppingolimpia és az ártalomcsökkentés kapcsolatát vizsgálja. A kutatás fő kérdése az volt, hogy a teljesítményt fokozó szerek biztonságosak lehetnek-e adott körülmények között. Arra a megállapításra jutottak, hogy nem. Az anyagból kiderül, hogy a kutatások szerint a tesztoszteron szedése komoly veszélyt jelent a szívműködésre, ugyanis összefüggést találtak bizonyos szív- és érrendszeri megbetegedések és a hormon doppingszerként való használata között. A tesztoszteron többek között szívinfarktust, kardiomiopátiát, érelmeszedést és abnormális értágulatot okozhat. A statisztikák szerint ezek a veszélyek csak azoknál állnak fönn, akik rendszeresen szednek tesztoszteront, míg akik egyáltalán nem, azoknál semmilyen kockázat nem merül föl.
A napokban több sportvezető is megszólalt a doppingolimpiáról. Mark Arbib, az Ausztrál Olimpiai Bizottság elnöke a The Sydney Morning Herald című napilap tegnapi számában megjelent interjúban úgy fogalmazott, hogy nagyon veszélyes lenne ezt az eseményt megrendezni, s annak a véleményének is kifejezést adott, hogy az embereket emlékeztetni kell arra, hogy a doppingszerek használata a sportban elsősorban egészségügyi okokból tiltott. Hozzátette, hogy a doppingolimpia teljesen szembemegy az olimpiai alapértékekkel, a tiszta verseny elvével, s kizárólag pénzügyi célokat szolgál, ugyanakkor alkalmas a globális doppingellenes erőfeszítések és az intézményrendszer aláásására.
Arbib nem támogatja viszont azt sem, hogy a versenyen induló ausztrál sportolókat eltiltsák, mert szerinte nem ez a hatékony eszköz arra, hogy fölnyissák a szemüket. Korábban Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke beszélt arról, hogy azokat az atlétákat, akik indulnak ezen az eseményen, hosszú eltiltásokkal fogják sújtani.
Megszólalt az ügyben Travis Tygart, az amerikai doppingellenes ügynökség vezetője is, akinek nyilatkozata igen érdekesre sikeredett, ugyanis amellett, hogy a Továbbfejlesztett Játékokat viccnek nevezte, kiállt az általa a közelmúltban számtalanszor élesen támadott WADA mellett. Kijelentette az Observernek adott interjújában, hogy szükséges leszögezni: a WADA által irányított doppingellenes rendszernek kizárólagos létjogosultsága van, mivel biztonságos és egyenlő feltételeket biztosít a tiszta sportolók számára. Abban Tygart egyetért Arbibbal, hogy a doppingolimpia elsősorban anyagi célokat szolgál, hiszen a sportolók rengeteg pénzt kereshetnek már csak azzal, ha elindulnak, de a szervezők, vagyis a milliárdos üzletemberek járhatnak igazán jól, amennyiben megtalálják az esemény célközönségét.
Csak bízni lehet abban, hogy nem lesz nagy közönsége ennek a versenynek, de ez lehet, hogy csak az első esemény után fog kiderülni. Az biztos, hogy nincs helye a sportban egy ilyen rendezvénynek, s véleményem szerint azokat, akik elindulnak rajta, valahogyan szankcionálni kellene amellett, hogy nem a büntetés a leghatásosabb eszköz, hanem az edukáció. Bízzunk benne, hogy nem történik tragédia.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum