A közelmúltban látássérült cselgáncsvilágbajnokságot rendeztek Asztanában. A versenyen két fogyatékossági kategóriában indulhattak a sportolók. Néhány évvel ezelőtt változtak a kategóriák és az egyes csoportokba való bekerülés kritériumai is. Minden bizonnyal ennek eshetett most áldozatául egy azeri judoka, aki aranyéremre esélyesként indulhatott volna, ám nem sokkal a vb előtt kizárásra került és örökös eltiltást kapott, mert az orvosi vizsgálatok alapján nem felelt meg azon kategória követelményeinek, amelyben tatamira lépett volna. Nagy visszhangot váltott ki az ügy, amely rávilágít a parasportolók kategorizálása terén időnként föllépő anomáliákra, hiszen az információk alapján valószínűleg egy ilyen probléma vezetett a szigorú büntetéshez.
A világbajnokságot a Nemzetközi Látássérült Sportszövetség szervezte, melyen a földgolyó legjobb gyengén látó és vak cselgáncsozói vehettek részt. Ott lett volna a női 48 kg-os súlycsoport J2-es kategóriájában az azeri Shahana Hajijeva (a kiemelt képen kék ruhában), aki az egyik legfőbb, ha nem a legfőbb esélyes lehetett volna. Győzelme papírformának lett volna tekinthető, hiszen 2020-ban paralimpiai bajnok lett, 2023-ban pedig Európa-bajnoki címet szerzett.
A napokban azonban kiderült, hogy a világbajnokság alatt elvégzett orvosi rutinvizsgálat során az a megállapítás született, hogy Hajijeva nem szenved oly mértékű látássérülésben, amely miatt indulhatott volna a J2-es kategóriában. Ezért nem sokkal a verseny kezdete előtt kizárták, de ami ennél is súlyosabb: örökre eltiltották az ebben a kategóriában való szerepléstől.
A hír nagy megdöbbenést keltett a paradzsúdót figyelemmel kísérők körében, s nem csak azért, mert Hajijeva Azerbajdzsán legjobb és a világ egyik legjobb versenyzőjének számít, hanem a kiszabott igen szigorú büntetés miatt is. A 24 éves sportolónő paralimpiai győzelmét követően hazájában a fogyatékos versenyzők egyik vezéregyénisége lett, hiszen népszerűségét fölhasználta arra, hogy sorstársait ösztönözze a sportban való részvételre.
Az Azeri Paralimpiai Bizottság közleményt adott ki a történtekkel kapcsolatban, s kiállt a sportolónő mellett, akinek kizárását és örökös eltiltását a nemzetközi szövetség szabályozásában a közelmúltban történt változásokkal magyarázta. „A tokiói paralimpián még B1-es, B2-es és B3-as kategóriákban versenyezhettek a cselgáncsozók. A tavalyi paralimpián és azt megelőző versenyeken viszont már új beosztás szerint: J1-es és J2-es fogyatékossági kategóriákban rendeztek küzdelmeket. A változtatások eredményeképpen számos, a J2-ben korábban szerepelt fogyatékossági követelményt mostanra kizártak. Bár Shahana Hajijeva 2024-ig ebben a kategóriában versenyzett, de az új szabályok egyértelművé teszik, hogy idén ezt már nem teheti meg” – áll a közleményben.
A szervezet szerint tehát egyértelmű, hogy a sportolónő nem csalt, hanem egészen egyszerűen a szabályváltozások nem megfelelő értelmezése, esetleg gondatlanságból eredő figyelmen kívül hagyása vezetett a kialakult helyzethez. Mindazonáltal az eset heves reakciókat váltott ki a közösségi médiában és a szakfórumokon, s egyes hozzászólók gyorsan csalónak titulálták Hajijevát. Nincs azonban megdönthetetlen bizonyíték arra, hogy az azeri szándékosan akarta áthágni a szabályokat, a szakemberek szerint minden bizonnyal az idén módosított kritériumrendszer következménye a kizárás és az eltiltás.
Egy nyilvános vita hevében kevesen szoktak jobban elmélyülni a vonatkozó szabályokban, holott ezek világosan bizonyítják, hogy a paracselgáncsban nem feltétel a teljes vakság ahhoz, hogy valaki a látássérültek között szerepelhessen. Itt elsősorban nem a látáson múlik a siker, hanem a fizikai kontaktokon és az egyensúlyon, az izomerőről nem is beszélve. A nemzetközi szövetség szabályzata ebben a sportágban a már említett J1-es és J2-es kategóriában teszi lehetővé a versenyzők indulását. A J1-ben azok szerepelhetnek, akiknek ún. binokuláris látásélessége legfeljebb 2,6, míg a J2-ben azok, akiknek ugyanezen értéke 1,3 és 2,5 között van, vagy pedig binokuláris látóterük legfeljebb 60 fokos.
Ez a kategorizálás 2022-ben lépett életbe. Hajijeva 2023-ban J2-esként lett Európa-bajnok, de akkor még versenyezhetett ebben a csoportban. Idén lett hatályos az a módosítás, amely alapján már nem lett volna jogosult J2-ben versenyezni, ezért került sor kizárására és eltiltására. Amikor 2020-ban paralimpiát nyert, akkor – ahogy a fönti idézetből kiderült – még más kategóriába volt besorolva a régi szabályok szerint.
Érdemes egyébként itt megnézni, hogy más paralimpiai sportágakban milyen kategóriák állnak nyitva a látássérült versenyzők előtt. Vakfociban csak a teljes vaksággal küzdő, ezáltal a B1-es kategóriába sorolt sportolók léphetnek pályára a kapusok kivételével, akik ennél enyhébb fokú látássérültség mellett is ott lehetnek, de a számukra kijelölt területet nem hagyhatják el mérkőzés közben. Az mindenkire egyformán vonatkozik, hogy nem átlátszó szemmaszkot kell viselni annak érdekében, hogy a kapusok ne legyenek előnyös helyzetben az éppen kapura törő mezőnyjátékosokkal szemben. Ebben a sportágban szigorúan betartják a kritériumokat.
A paralimpián a csörgőlabda az egyik legnépszerűbb sport. Itt is a vakfocihoz hasonló megközelítést alkalmaznak, hiszen B1-es, B2-es és B3-as fogyatékossági kategóriákhoz tartozó sportolók egyaránt játszhatnak, de sötétítő szemmaszkot kell viselniük, hogy ezzel kiküszöböljék az eltérő látássérültséggel rendelkező játékosok közötti különbségeket, magyarán: senki ne legyen előnyben azért, mert több fényt érzékel, mint egy teljesen vak társa.
A paradzsúdóban ezzel szemben nem használnak szemfedőt, hiszen ahogy föntebb említettem, itt a fizikai kontaktokon és az izomerőn, nem pedig a vizuális tulajdonságokon van a hangsúly, éppen ezért jól megférnek egymás mellett a részben vak és a teljesen vak versenyzők is.
A kategóriák terén eszközölt változtatások azt a célt szolgálták, hogy átláthatóbbá, egyértelműbbé és igazságosabbá tegyék a kritériumokat, ugyanakkor összetett forgatókönyveket is kidolgoztak azon sportolók számára, akik a változtatás következtében másik csoportba lettek sorolva, hogy emiatt ne szenvedjenek versenyhátrányt.
Az, hogy Hajijeva esetében valóban a szabályok nem megfelelő értelmezése, vagy szándékos figyelmen kívül hagyása, netán kiskapuk keresése és megtalálása vezetett a most meghozott súlyos döntésekhez, az idővel ki fog derülni. Az viszont a közösségi médiában tapasztalható heves reakciókon túl szintén problémát jelent, hogy amikor a szabályok és pláne a fogyatékossági kategóriák változnak, akkor bizonyos sportolók óhatatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek, hiszen könnyen lehet, hogy egy versenyző, aki régi kategóriájában egyértelműen a legjobbnak számított, egy új csoportba átkerülve már nem tartozik az élmezőnyhöz, mivel olyan tulajdonságok is hozzá tartoznak ehhez az új kategóriához, amelyek előnyt jelentenek mások számára.
Mindez elvezethet oda, ahova most Shahana Hajijeva is jutott. Szakértők szerint a probléma középpontjában az irányelvek egyértelmű kommunikációjának, ezáltal pedig a szabályok megértésének és követésének hiánya áll.
A mostani botrány hatására remélhetőleg a jövőben jobban fog kommunikálni a szövetség ezekkel a dolgokkal kapcsolatban, mert az ilyen esetek akár egész sportolói karriereket tehetnek tönkre.
A kiemelt kép forrása: GETTY IMAGES