Szeretnéd jobban megismerni a nyári és téli olimpiák történetét? Kíváncsi vagy arra, hogy kik voltak az egyes olimpiai játékok legnagyobb hősei? Érdekel, hogy kik a legeredményesebb magyar olimpikonok és milyen út vezetett a sikerükhöz? Akkor az Öt karika Neked szól!
Akik évek óta olvassák a Sportudvart, azok 2020 tavaszán és nyarán a nyári, 2021 végén és 2022 elején pedig a téli olimpiák történetét földolgozó többrészes cikksorozatot tekinthettek meg az oldalon. Eme sorozat keretében minden egyes olimpia története külön cikket kapott, amelyben a játékok előzményeiről, a sportágakról, a helyszínekről, azok kiválasztásáról, valamint a magyar és a nemzetközi sztárokról, szereplőkről és meghökkentő vagy éppenséggel megdöbbentő történetekről esett szó.
Az először 2022-ben kiadott Öt karika – 53 olimpia története című sorozat I. részében az 1896 és 1936 közötti nyári olimpiák részletes története kerül bemutatásra. A modern olimpiák őskoráról beszélhetünk, hiszen az ókori olimpiák föltámasztására irányuló, de rendre sikertelen kísérletek végén az 1890-es években megvalósult az olimpiai eszme és 1896 óta ismét rendeznek olimpiákat. Az e-könyv az olimpia előzményeiről is szól, bemutatja azt a folyamatot, amely a XIX. század közepétől elvezette az akkori világot az első modern olimpiáig.
Az olimpiai mozgalomnak a II. világháború előtti korszakban rengeteg nehézsége volt, amit részben az I. világégés, részben a nehezen kialakuló szervezettség és a korabeli közvéleménynek a sporthoz való, akkoriban igen sajátos, mai szemmel nézve furcsa hozzáállása okozott.
Az idő előrehaladtával azért szép fejlődésen ment keresztül az olimpia, hiszen folyamatosan nőtt a résztvevő sportolók és országok száma, s egyre magasabb színvonalú versenyekre került sor. Mondhatnánk, egyre profibb körülmények között zajlottak az olimpiák, azonban az e-könyvből az is kiderül, hogy az ötkarikás mozgalom a XX. század első felében csak nagyon kevés esetben engedélyezte profi sportolók indulását, ugyanis az egyik fő eszme az amatőrizmus volt – csak olyanok indulhattak, akik nem megélhetési lehetőségként, hanem a testnevelés legmegfelelőbb módszereként tekintettek a sportra.
Szintén sok vitát szült a nők részvétele, amelyért kezdetben nem lelkesedtek az olimpia föltámasztói, de aztán ebben a folyamatban is olyan fejlődés állt be, aminek köszönhetően a harmincas években már megszületett az első magyar olimpiai bajnoki cím, amelyet nő szerzett. És ha már a magyaroknál tartunk, természetesen az e-könyv és a sorozat későbbiekben megjelenő további részei is kiemelten foglalkoznak olimpikonjaink teljesítményeivel, hiszen már az őskorban rengeteg, mai szemmel nézve sztárja volt a magyar sportnak, elég csak Hajós Alfrédot, Halmay Zoltánt vagy éppen Csák Ibolyát és a mindmáig legsikeresebb magyar olimpikont, Gerevich Aladárt.
Persze a külföldi sztárok sem maradtak ki, igaz, magyar közöttük is akad, hiszen Johnny Weissmuller Weissmüller János néven Temesvár mellett született, ám nagy sikereit már amerikaiként érte el, majd később ő alakította Tarzan karakterét. De említést érdemel még Jesse Owens, Paavo Nurmi vagy Oscar Swahn, a máig legidősebb olimpiai bajnok.
A sorozat II. része foglalkozik az 1948 és 1984 közötti olimpiákkal. A II. világháborút követően sajnos több olimpiát is beárnyékoltak a politikai feszültségek. Magyar szempontból elég csak az 1956-os melbourne-i vagy az 1984-es Los Angeles-i játékokra gondolni. Ettől függetlenül szerencsére ez a korszak sem múlt el nagy magyar sikerek nélkül, miközben több külföldi sportoló is emlékezetes produkciót tudott bemutatni.
A III. rész foglalkozik az 1988 és 2020 közötti nyári olimpiák történetével. Amellett, hogy az elmúlt több mint három évtizedben is számtalan fantasztikus teljesítményt és nagy győzelmet láthattunk magyar és nemzetközi részről egyaránt, sajnos ennek az időszaknak egyik jellemző vonása lett a doppingolás, amely rengeteg olimpiai érem sorsát befolyásolta akár sok évvel egy adott olimpia után is. Ezekről a pozitívumokról és negatívumokról is szó esik ebben a részben.
Végül, de nem utolsó sorban itt van a IV. rész, amely az 1924 és 2022 között sorra került összes téli olimpia történetét foglalja magában. Ebből az e-könyvből megtudhatod, milyen okok vezettek a téli ötkarikás játékok megvalósításához, milyen problémák hátráltatták bizonyos versenyek megtartását (főleg a XX. század első felében), s persze azt is, hogyan szerepeltek a magyarok, így pl. az első olimpiai bajnoki címet szerző rövidpályás gyorskorcsolya-váltó.
Az e-könyvsorozat egyes részeit 3175 forintért vásárolhatod meg a Google Play Könyvek felületén.
Mindenkinek nagyon jó olvasási élményt és kellemes időtöltést kívánok e-könyveimhez!
Oláh Gergely, a szerző
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum