Tovább folytatja a sport ellen hozott korlátozó intézkedések sorát az afganisztáni tálib rezsim. A hét elején bejelentették, hogy felfüggesztettek minden sakkal kapcsolatos tevékenységet az országban, a nemzeti szövetség működését pedig leállították. Ennek okaként azt hozták föl, hogy a sakk a szerencsejáték egyik formája, s ez – mármint a szerencsejáték – az iszlám törvénykezés értelmében tilos. A szövetség évekkel ezelőtt külföldre menekült vezetői szerint igen népszerű a sakk Afganisztánban, ezért érthetetlen a mostani döntés. Amióta a tálibok visszatértek a hatalomba, a sport rengeteg csapást szenvedett el az ázsiai országban.
Az afganisztáni sportdirektorátus a napokban jelentette be, hogy felfüggeszti a sakkot az országban, s nem engedélyezik a nemzeti szövetség további működését sem. A hatóság szóvivője, Atal Mashwani az AFP francia hírügynökségnek azzal indokolta a döntést, hogy a saría, azaz az iszlám jog értelmében a sakk szerencsejátéknak minősül, márpedig a szerencsejáték minden formáját tiltja ez a törvénykezés. Mashwani azt állította, hogy a felfüggesztés addig lesz érvényes, amíg nem tisztázzák a sakkal kapcsolatos vallási szempontokat – amint ez megtörténik, ismét engedélyezhetik a sportág űzését Afganisztánban.
Elnézve az utóbbi négy év történéseit, sajnos nem valószínű, hogy sor kerül a felfüggesztés visszavonására, hiszen a 2021-ben húsz év szünet után ismét hatalomra jutott tálib rezsim erőteljesen elnyomja a sportot.
Ahogy az a TASZSZ orosz hírügynökség jelentéséből kiderül, Afganisztánban igen népszerű játék a sakk és versenyszinten sem kevesen űzték. Érdekesség, hogy éppen pár nappal a betiltás előtt kérte aktivisták egy csoportja a kormánytól, hogy fejlesszék a sakkéletet, mivel ez egy nagyon jó szórakozási formája a sokat szenvedő lakosságnak a borzalmas körülmények között is. A hatóság azzal indokolta még a most meghozott döntést, hogy az Afgán Sakkszövetség közel kettő éve nem fejt ki valós működést, mivel vezetői külföldre távoztak, de azóta is igyekeznek beleszólni az afgán sakk ügyeibe. Ez utóbbi tény jogi szempontból is visszás helyzetet teremtett a kormány álláspontja szerint.
A Telegraph című brit újságnak sikerült elérnie a szövetség egyik, jelenleg emigrációban élő vezetőjét, aki kijelentette, hogy ugyan a mostani döntés hivatalosan nem betiltásról, hanem „csak” felfüggesztésről szól, de mégis úgy hat, mintha megölték volna a sakkot Afganisztánban. „A sakk az afgán társadalom vérében van. Játsszák otthonokban, kávézókban és még falusi összejöveteleken is. Az afgánok szeretik a sakkot, több nemzetközi érmünk is van, s a játék kulturális identitásunk része” – hangoztatta a vezető tisztségviselő.
Ennek a nyilatkozatnak szellemében látszik különösen ellentmondásosnak a tálib rezsim azon magyarázata, miszerint a külföldre menekült sportági vezetők miatt az afgán kormány és a nemzetközi sportszervezetek között kialakult konfliktus középpontjába a sakkjátékosok kerültek, s ezért is kellett felfüggeszteni a sportágat. Most éppen a játékosok szívnak a leginkább a döntés miatt.
Az Afgán Sakkszövetséget 1984-ben alapították és 1988 óta tagja a nemzetközi szövetségnek (FIDE). A játék a tálibok első, 1996 és 2001 közötti uralma idején szintén betiltásra került. 1996-ban az afgán csapat elutazott a Jerevánban rendezett sakkolimpiára, de onnan nem tért haza.
Amióta 2021 augusztusában a tálibok visszavették az uralmat Afganisztán fölött, a sport jelentős korlátozásokat szenvedett el. Elsősorban a nők és a lányok sportolása szúrta a tálib rezsim szemét, ezért a szebbik nem tagjai már évek óta egyáltalán nem sportolhatnak, máskülönben a saría alapján szigorú büntetésekre számíthatnak. Ennek fényében nem meglepő az a megdöbbentő ügy, ami tavaly szeptemberben Franciaországban történt.
Marzieh Hamadi tékvandóversenyző családjával együtt Párizsba menekült a tálibok elől. 2021-ben, még közvetlenül a rendszerváltás előtt országos bajnok lett hazájában a nők 57 kilogrammos kategóriájában. Most már évek óta Franciaországban él és sportol, s többször is nyíltan kikelt a tálibok uralma ellen, így különösen a nők és a lányok sporttól való eltiltását illette súlyos kritikákkal. Tavaly szeptemberben a francia ügyészség kiberzaklatás és halálos fenyegetések miatt nyomozást indított, miután Hamadi közel 5000 (!) telefonhívást kapott rövid időn belül, amelyek közül 500 esetben életének kioltásával fenyegették meg ismeretlenek, akik jó eséllyel a tálib rezsim harcosai lehettek. Mindmáig nem sikerült a zaklatók nyomára bukkanni, ezért Marzieh Hamadi folyamatos rendőri védelem mellett kénytelen élni mindennapjait. Most az a célja, hogy kijusson a 2028-as Los Angeles-i olimpiára. Korábban súlycsoportjában a világranglista első száz helyezettje között volt megtalálható, vagyis nemzetközi szinten is lehet keresnivalója.
Afganisztánnak eddig összesen két érme van olimpiákról, mindkettőt tékvandóban szerezte egy Rohullah Nikpai névre hallgató férfi versenyző, aki 2008-ban és 2012-ben is bronzérmes lett.
Afganisztán emellett még krikettben számít meghatározó tényezőnek, hiszen ún. Twenty20-válogatottja tavaly világbajnoki elődöntős volt, ODI-válogatottja pedig a 2023-as világbajnokságon legyőzte a sportágban nagyhatalomnak számító Angliát, ám az utóbbi hónapokban több válogatott is megtagadta az afgán nemzeti csapat elleni mérkőzésén való megjelenést, így az angolok, a walesiek és a dél-afrikaiak is. Mindegyik szövetség az afgán nők és lányok jogainak lábbal tiprása elleni tiltakozás keretében döntött a bojkott mellett.
Sajnos egyelőre nem igazán látni a végét a tálib rémuralomnak, így egyelőre a fönnálló tiltások megszűnésére sincs kilátás.
A kiemelt kép forrása: GETTY IMAGES