Néhány éve téma már, hogy rövidesen sor kerülhet egy olyan versenyre, amelyen az indulók mindenféle doppingellenes korlátozás nélkül szerepelhetnének, mivel a kezdeményezés mögött álló üzletemberek szerint minden fönnálló világcsúcsot nagyon simán meg lehet dönteni, amennyiben szabadon lehet tiltólistás szerekhez nyúlni. A legfrissebb hírek szerint a napokban kijelölhetik a doppingolimpia időpontját és helyszínét is. Állítólag rengeteg sportoló érdeklődik az esemény iránt, de eddig csak egy fejezte ki nyilvánosan az indulási szándékát. Szakemberek óva intenek mindenkit ettől a „versenytől”, mivel a doppingszereknek súlyos egészségügyi kockázataik vannak.
Nagy meghökkenést váltott ki pár évvel ezelőtt az a hír, hogy bizonyos személyek belevágtak egy olyan sportesemény megszervezésébe, amelynek az volna a különlegessége, hogy semmilyen doppingellenes szabályozás nem lenne érvényben, azaz a versenyzők lényegében teljesen szabadon doppingolhatnának. A szervezők célja az volna ezzel a versennyel, hogy megmutassák: doppingszerekkel még nagyobb világcsúcsokat lehet úszni vagy futni, s hagyni kéne a fenébe a dopping elleni küzdelmet, mivel a valódi versenyeken, így pl. az olimpiákon is mindig akadnak doppingolók.
Aron D’Souza ausztrál származású üzletember, az Enhanced Games (Továbbfejlesztett Játékok) névre keresztelt esemény ötletgazdája és szervezőbizottságának elnöke egy rádióállomásnak adott interjúban arról beszélt, hogy még ezen a héten bejelentik az első esemény helyszínét és időpontját. Az már korábban tervbe volt véve, hogy az idei évben rendeznék meg az első játékokat, s nem kizárt, hogy arra Amerikában kerül sor, mivel a tervek szerint május 21-én Las Vegas-ban lesz egy bemutató eseménye a doppingolimpiának.
D’Souza azt ígérte az interjúban, hogy milliárdok fogják nézni a versenyeket, mert szerinte mindenki kíváncsi lesz arra, hogy doppingellenes megkötöttségek nélkül versenyző sportolók mire mennek egymással. Biztosra veszi, hogy rengeteg világcsúcs fog megdőlni ezen az eseményen, mert az a teóriája, hogy a jelenlegi hivatalos világrekordok lehetnének sokkal jobbak is, amennyiben nem volnának szigorú doppingellenőrzések. D’Souza azt is kijelentette, hogy rengeteg sportoló érdeklődik a verseny iránt, s a héten az indulók első csoportját is bejelentik. Az ígéret az, hogy teljesen tiszta sportolók is indulhatnak, nem csak doppingolók, de erősen valószínű, hogy a tisztán versenyzők nem fognak nagyon vonzódni ehhez a versenyhez több szempontból sem. Ezek közül az egyik legerősebb az lehet, hogy a Doppingellenes Világügynökség (WADA) már annak idején, amikor először szárnyra kapott a Továbbfejlesztett Játékok gondolata, jelezte, hogy eltiltásra számíthatnak azok a sportolók, akik részt vesznek rajta, s a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is erősen eltanácsolta a tisztességes versenyzőket ettől az eseménytől.
Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnöke már tavaly márciusban kilátásba helyezte, hogy mindazon atléták, akik részt vesznek a doppingolimpián, hosszú eltiltásra számíthatnak.
Eddig egyetlen sportoló jelezte érdeklődését a nyilvánosság előtt is ezzel a doppingolimpiával kapcsolatban. James Magnussen 34 éves, az aktív versenyzéstől már visszavonult ausztrál úszó már tavaly közölte, hogy amennyiben megrendezik ezt az eseményt, ő szívesen ott lenne a mezőnyben. Magnussen kétszeres világbajnok és olimpiai dobogós.
A Továbbfejlesztett Játékokon való indulásnak persze anyagi vonzata is van, hiszen ahogy D’Souza elmondta, minden világcsúcs megdöntőjének 1 millió dolláros, átszámítva közel 365 millió forintos pénzjutalom fogja ütni a markát. Az ausztrál azt is leszögezte, semmilyen doppingszer használata nem lesz tilos, így nyugodtan lehet szteroidot, vagy akár EPO-t is szedni.
D’Souza arról is beszélt, mi motiválja ennek a versenynek a tető alá hozásában. Elmondása szerint húsz évvel ezelőtt olvasta Julian Savulescunak, az Oxford Egyetem bioetikusának tanulmányát, amelyben állítólag egy, a Továbbfejlesztett Játékokhoz hasonló sportesemény megrendezése mellett érvelt. Az esemény főszervezője egy közelmúltban megjelent lapinterjúban azt is mondta, hogy az olimpiát hatalmas korrupciós botrányok övezik, egy doppingolimpián viszont nem lenne helye semmilyen megvesztegetésnek, ráadásul a sportolókat alaposan megfizetnék.
„A NOB évente dollármilliárdos bevételre tesz szert, de nem fizeti meg rendesen a sportolókat. Egy felmérés szerint az élsportolók 44%-a beismerte, hogy doppingolt már pályafutása során, de közülük csak 1% bukott le az ellenőrzéseknél. Ezek alapján gondolom azt, hogy meg kell javítani ezt a rendszert” – mondta Aron D’Souza.
Azzal érvelt, hogy a teljesítményfokozók démonizálása helyett izgalmasabb versenyekre és biztonságosabb környezetre van szükség, s a doppingolimpia ennek egy nagyszerű eszköze lesz. Az üzletember szerint az is cél ezzel az eseménnyel, hogy a sport világában mindenki elfogadja a kapitalizmus létjogosultságát, hiszen csak pénzzel lehet fejleszteni az infrastruktúrát, ösztönözni az egyéb fejlesztéseket, a sportolók pedig méltányos járandóságban részesülnek elért eredményeikért, ami véleménye szerint nagyobb motivációs forrásnak fog bizonyulni.
Bár D’Souza azt állítja, a sportolók számára biztonságosabb versenykörnyezet megteremtése az egyik fő célja a Továbbfejlesztett Játékoknak, azonban számos szakember éppen a veszélyekre hívja föl a figyelmet ezzel az eseménnyel kapcsolatban.
Astrid Kristine Björnebekk, az Oslói Klinika kutatója még tavaly arról beszélt egy sajtónyilatkozatában, hogy sokkolta a doppingolimpia gondolata, mert amennyiben valósággá válik, az „extrém veszélyes” lesz a sport világára. Björnebekk egyik kutatásában azt vizsgálta, hogy az anabolikus (teljesítményfokozó) szteroidok milyen károkat okoznak a súlyemelők agyműködésében, s ez alapján arra világított rá, hogy a doppingszerek korlátlan használata nagyon súlyos, akár halálos következményekkel járhat.
A Továbbfejlesztett Játékokon egyébként lenne súlyemelés a tervek szerint, ezen kívül pedig úszásban, atlétikában, tornában és küzdősportokban, pl. MMA-ban rendeznének versenyeket.
Björnebekk arra figyelmeztetett, hogy különösen az MMA-harcosok esetében állhat fönn a küzdelem közbeni rosszullét veszélye, amennyiben doppingszerekkel lövik magukat, mielőtt bemennek a ketrecbe. A doppingolimpia egyik szóvivője még tavaly nyáron igyekezett megnyugtatni a kedélyeket, ugyanis közölte, hogy az eseményen folyamatos orvosi felügyelet lesz, sor kerül vizsgálatokra, lesz pszichológiai háttér is, s alkalmazni fognak egy hordozható, valós idejű adatokat szolgáltató echocardiogramot is.
Dominic Sagö, a Bergeni Egyetem kutatója az egészségügyi veszélyek mellett a doppingolimpiának a társadalomra gyakorolt potenciális hatásaira hívta fel a figyelmet. Egyik kutatása azt állapította meg, hogy a szteroidhasználók harmada válik függővé. Félő, hogy amennyiben megvalósul a doppingolimpia, s eljut a gyerekekhez is, akkor olyan sportolók válhatnak példaképeikké, akik szabadon nyúlnak tiltott szerekhez, s így érnek el nagyszerű eredményeket. Ebben az esetben a fiatalok körében is megnövekedhet pl. a különböző szteroidok használata. Márpedig a doppingszerek nagy része a használók mentális egészségére is komoly hatással van, s amennyiben egy feltörekvő fiatal sportoló függővé válik, akkor az előálló hangulatingadozás következtében könnyen erőszakossá válhat akár az utcán is. Egy szóval: közbiztonsági rizikói is lehetnek a doppingolimpiának.
„Még fel sem tudjuk fogni a következményeket. Ezen nem lehet nevetni” – szögezte le Sagö.
Szakértők szerint a Továbbfejlesztett Játékokon leginkább az anabolikus szteroidok lehetnek használatban. Ezeknek a szereknek a túlzott használata máj- és/vagy vesekárosodást idézhet elő, magas vérnyomást okozhat, jelentősen megemelheti a koleszterinszintet, nőknél meddőséget okozhat, s különböző mentális betegségek és rákos daganatok kialakulásának veszélyét növeli.
Sagö szerint több sportoló is jó eséllyel „koktélt” fogyasztana ezen a versenyen, amelynek részét képeznék növekedési hormonok, a vérdoppingban használatos EPO, inzulin és sok más anyag, amelyekkel mérsékelni lehet (de semmiképpen sem teljesen kiiktatni) a doppingszerek káros mellékhatásait.
Általános a vélemény a szakmában, hogy egy ilyen koktél fogyasztása tudja a legnagyobb teljesítményfokozást előidézni, egyben a legsúlyosabb szövődményeket is.
John William Devine, a nagy-britanniai Swansea Egyetem sportetikaszakértője szerint a Továbbfejlesztett Játékok ugyan a sportolók teljes szabadságát hirdeti, ám valójában a kényszer eszközévé válhat.
„Amennyiben megszüntetik a teljesítményfokozó szerek korlátozását, akkor az edzők, a csapattársak, a kormányok vagy akár a szponzorok nyomást gyakorolnak a sportolókra, hogy vállaljanak kockázatot, amit egyébként nem vállaltak volna?” – tette föl a kérdést Devine.
Matthew Dunn, az ausztráliai Deakin Egyetem szteroidkutatója annak a félelmének adott hangot az insidethegames.biz hírportálon megjelent nyilatkozatában, hogy a doppingolimpián indulni szándékozó sportolók a fekete piacról fogják a doppingszereket megvásárolni és azt mindenféle felügyelet nélkül használják föl.
Azt elismeri, hogy a legnagyobb versenyek, így az olimpiák sem 100%-ban tiszták, hiszen minden eseményen akad legalább néhány doppingeset, azonban attól nem tart, hogy egy nap a doppingolimpia háttérbe szorítaná a valódi olimpiát, mivel a sportrajongók legnagyobb része az olyan versenyeket szereti, amelyeket az egyéni képességek, a kemény munka és az elhivatottság döntenek el, nem pedig fecskendők.
Én is bízom benne, hogy ők vannak többen.
A kiemelt kép forrása: ENHANCED GAMES