Az elmúlt napokban a magyar sajtóban lehetett olvasni róla, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság még húsvét előtt ítéletet hozott egy skóciai szabályozás ügyében, amellyel szemben női jogvédők indítottak pert annak érdekében, hogy semmisítsék meg a kérdéses jogszabályt. A bíróság így tett, mégpedig azzal az indoklással, hogy a nő biológiai fogalmába csak a 100%-ban nőnek minősülő emberek tartoznak bele, a transzneműek nem. A döntés ugyan nem kifejezetten a sportot érinti, de jó eséllyel itt is komoly változásokat eredményezhet, hiszen napjainkban az egyik legnagyobb vitát a transznemű versenyzők helyzete generálja.
Egy skóciai női jogvédő csoport, a For Women Scotland fordult az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bíróságához, mert úgy vélte, hogy a skót parlament által még 2018-ban elfogadott törvény, amely a régió közhivatalaiban nemi egyenlőségi kvótákat állított fel, azonban a női kvótába beleértette a transznemű embereket is, sérti a 2010-ben hatályba lépett brit egyenlőségi törvény rendelkezéseit, miszerint nőnek az számít, aki biológiai értelemben 100%-ban nő.
A bíróság még húsvét előtt, április 16-án hozta meg ítéletét, amelyben a jogvédőknek adott igazat, mivel kimondta, hogy az egyenlőségi törvény alapján nőnek az tekinthető, aki teljes mértékben női jegyekkel rendelkezik, magyarul: nem számít transzneműnek. A bíróság hatályon kívül helyezte a skót jogszabályt, amely tehát valóban sérti a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó előírásokat. Az ítélet azt is magában foglalja, hogy nem lehet a nemi diszkrimináció elleni védelemmel összefüggő szabályokat a nőkre és a transzneműekre egyformán alkalmazni, mert a törvény értelmében csak két nem van: férfi és nő. Egy transznemű személy még abban az esetben sem minősül nőnek, amennyiben rendelkezik nemet elismerő oklevéllel.
A For Women Scotland közel 250 000 fontot gyűjtött a perköltségek fedezésére. Egyik legfőbb támogatója volt J.K. Rowling, a Harry Potter szerzője, aki évek óta ellenzője a transzneműek és a nők egy kalap alá vételének. Az írónő természetesen nagy örömének adott kifejezést X-oldalán az ítélet bejelentését követően:
„Három rendkívüli és kitartó skót nőre volt szükség, akik támogatók egész hadával a hátuk mögött a Legfelsőbb Bíróság elé vitték az ügyet. Győzelmükkel megvédték a nők és a lányok jogait az Egyesült Királyságban”.
A skót kormány a per során azzal érvelt, hogy a nemet elismerő oklevéllel rendelkező személyeknek jogosultaknak kell lenniük a nemi alapú védelemre. A felperes jogvédők azzal vágtak vissza, hogy ez a védelem csak nőknek jár, transzneműeknek nem.
Hodge lord, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese jelentette be az ítéletet, s az indoklásban teljesen világossá tette, hogy az egyenlőségi törvényben szereplő nő és nem fogalmak egy biológiai nőre és annak biológiai nemére vonatkoznak, s a nemi megkülönböztetéssel kapcsolatos rendelkezések csak ennek szellemében értelmezhetők.
A sportra is komoly hatása lehet az ítéletnek
Hodge lord arra hívta föl a figyelmet, hogy a nőkre és a transzneműekre ugyanolyan jogi védelem vonatkozik, ez azonban oda vezethet, hogy bizonyos esetekben, pl. az anyasággal és a terhességgel kapcsolatos jogok terén több jogosultsággal bírhatnak a transzneműek, mint az igazi nők. Hozzátette, hogy a törvény továbbra is védi a transznemű embereket a diszkriminációtól és a zaklatástól.
Bár az ítélet hatásait még nem lehet teljesen átlátni, de erős az esélye annak, hogy a sport világában jelentős változásokat fog előidézni. Számos szövetség és más szervezet a közelmúltban vizsgálta felül, vagy most vizsgálja felül, vagy pedig a közeljövőben tervezi felülvizsgálni a női kategóriákra és a transzneműek versenyzésére vonatkozó szabályait.
Az Egyenlőségi és Emberi Jogi Bizottság, mely a brit esélyegyenlőségi felügyeletnek tekinthető, üdvözölte a döntést. Kishwer Falkner, a bizottság elnöke a BBC-nek úgy fogalmazott, hogy az ítélet nagy jelentőséggel bír, és megadja a szükséges egyértelműséget. Hozzátette, hogy a transznemű nők nem versenyezhetnek női kategóriákban – ez összhangban van a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által az év elején elfogadott szabályozással, amely nemi vizsgálatot ír elő a női kategóriában indulni szándékozók számára.
A legtöbb brit sportszervezet már hozott szabályokat és/vagy ajánlásokat a kérdésben, ugyanakkor az angol sportért felelős köztestület, a Sport England azt közölte, hogy még mérlegelik az ítéletnek az alulról szerveződő klubokra irányuló hatását.
A transzneműek jogaiért kiálló szervezetek természetesen nem boldogok az ítélet miatt. Sacha Deshmukh, az Amnesty International brit igazgatója szerint kiábrándító döntés született, ugyanakkor időnek kell eltelnie, hogy látni lehessen ennek tényleges hatásait és következményeit.
A brit kormány üdvözölte a bírósági döntést. Karin Smyth egészségügyi miniszter jelezte, hogy a kabinet az ítéletben foglaltaknak megfelelően fogja átdolgozni a vonatkozó jogszabályokat.
A Sportudvaron az elmúlt években többször is foglalkoztunk a transznemű versenyzők kérdésével, hiszen az ezzel kapcsolatos vita már hosszú időre nyúlik vissza. Igazán az érdeklődés középpontjába viszont csak a tavalyi olimpia idején került, amikor a női ökölvívótornán két olyan sportoló is indulhatott, akiket az egy évvel korábbi amatőr világbajnokságról éppen azért zártak ki, mert megbuktak a nemi vizsgálaton – kiderült, hogy nem teljesen nők, hanem transzneműek. Iman Helifről és Lin Jü-tingről van szó, akik ennek ellenére ott lehettek a játékokon, s ha már így tettek, meg is nyerték saját súlycsoportjuk küzdelmeit.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) leköszönő elnöke, Thomas Bach rendíthetetlenül védelmében tartja az algériai és a tajvani bokszolót egyaránt, mivel úgy gondolja, hogy minden kétséget kizáróan bizonyították, hogy a nők, s ellenük politikailag motivált lejárató kampány indult, melynek hátterében Oroszországot vélte fölfedezni a német sportvezető. Az elég nehezen hihető állításnak annyi alapja lehet, hogy a két sportoló kizárásáról döntő Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) orosz vezetés alatt áll. Mint ismert, a NOB különböző okokból megvonta az IBA elismerését, s ma már egy új szövetség képviseli hivatalosan a sportágat az olimpiai mozgalomban. Az IBA a két versenyző ügyében a svájci legfőbb ügyésznél feljelentést tett, mert úgy véli, hogy a NOB a saját szabályait sértette meg kettejük indulásának engedélyezésével. Az idén a szerbiai Nisben rendezett amatőr női világbajnokságon szigorított szabályok voltak érvényben a nemi vizsgálatok terén.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség évek óta határozottan kiáll a transznemű versenyzőknek a női mezőnytől történő távoltartása mellett, amelyet a többszörös olimpiai- és világbajnok futó, Caster Semenya története is bizonyít. Az atlétikában nem indulhatnak a transzneműek a nők között, s idén év elején nemi vizsgálatokat vezettek be, hogy mindenkiről minden kétséget kizáróan bizonyítást nyerjen, mely biológiai nemhez tartozik. Korábban a kerékpározásban és az úszásban is hasonló döntéseket hoztak, amelyeket a sportolók legnagyobb része üdvözölt, hiszen a transznemű versenyzők kapcsán tény, hogy férfi jegyeik miatt erősebbek, mint a nők, így sérülhet az egyenlő verseny a szebbik nemnél.
A NOB jelenleg csak ajánlást fogalmaz meg a szövetségek számára a nemi vizsgálatokkal kapcsolatban, bár a jelenlegi vezetés ellenzi ezeknek elvégzését egyrészt adatvédelmi és magánéleti, másrészt fizikai és pszichológiai okokból. Most az a legfőbb kérdés, hogy a brit bírósági ítélet mekkora változást eredményezhet akár nemzetközi szinten is a transzneműség kérdésének rendezésében. Jó eséllyel számos szövetség, amely eddig nem gondolta át ide vonatkozó szabályait, vagy egyáltalán nem is alkotott ilyeneket, most lépni fog ebben az irányban. Amennyiben így fog történni, erősen valószínűsíthető, hogy szigorítani fogják a női versenyeken való részvétel kritériumait.
A szigorítás már csak azért is könnyen elképzelhető, mert június végén Kirsty Coventry személyében nem csak az első női elnök fog a NOB élére állni, hanem egy konzervatív beállítottságú sportvezető is, aki elnökjelölti kampányában többször is utalt a női sport integritásának megvédésére. Célja az, hogy a nemzetközi és nemzeti szövetségekkel, valamint a sportvilág más szereplőivel közösen dolgozzanak ki irányelveket a transznemű versenyzőkre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban.
„Nem lehet megengedni, hogy transznemű versenyzők nők ellen küzdjenek meg az olimpián – ez igazságtalan. Elengedhetetlen a tisztesség biztosítása a női sportban. A transznemű nők olyan eredendő fizikai előnnyel rendelkeznek, amely csökkentheti a biológiai nőknek az egyenlő versenyhez fűződő jogát” – hangoztatta a sportolóként úszásban olimpiai bajnoki címekig jutó zimbabwei sportdiplomata.
A transznemű sportoló kérdése az Egyesült Államokban is komoly hullámokat ver, különösen azóta, hogy Donald Trump elnök nem sokkal hivatalba lépése után olyan rendeletet adott ki, amellyel megtiltotta a pubertáson már átesett transznemű versenyzőknek nők és lányok számára kiírt sportversenyeken való indulását a közpénzekből támogatott és működtetett egyetemeken és főiskolákon. Maine állam a közelmúltban jelezte, hogy beperli a szövetségi kormányzatot a rendelet miatt, amely a hírek szerint ráadásul sértheti a 2028-as Los Angeles-i olimpia rendezővárosi szerződésében foglaltakat is, melyek szerint, minden kvótát szerzett sportolónak jogában áll részt venni az ötkarikás játékokon.
A politikai nyomás ellenére az Egyesült Államok Olimpiai- és Paralimpiai Bizottsága (USOPC) nem tervezi konkrét ajánlások megfogalmazását ebben a kérdésben, mivel Sarah Hirshland, a bizottság vezérigazgatója szerint ezzel kapcsolatban a nemzetközi szövetségek és az egyes országok hozhatnak döntéseket.
Véleményem szerint a brit bíróság ítélete jó irányba mutat, mert valóban meg kell védeni a női sportolókat a transzneműekkel való versenyzéstől. A tavalyi olimpiai boksztornán láthattuk, milyen következményekkel jár, ha a női mezőnybe nem teljesen nőnek számító emberek is bekerülhetnek.
A kiemelt kép forrása: X