Lezajlott a múlt héten a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökválasztása, melynek végén Kirsty Coventryt választották a szervezet első emberévé. A június végén hivatalba lépő zimbabwei sportvezető kampányában nagy hangsúlyt helyezett a női versenyzők védelmére és arra, hogy az olimpiai család minden ország előtt nyitva álljon. Az új elnöknek azonban nem csak ezeken a területeken kell komoly kihívásokkal szembe néznie, hanem többek között pénzügyi téren és a doppingellenes harc tekintetében is. Az a többség vélekedése, hogy jó döntést hozott a NOB tagsága, de a bizonyítás ideje még csak most jön el.
Görögországra figyelt a sportvilág jelentős része csütörtökön, hiszen az olimpia szülőhazájában került sor a NOB 144. közgyűlésére, melynek napirendjén szerepelt a bizottság új elnökének megválasztása is. Soha nem látott vetélkedés zajlott az utóbbi hónapokban a tisztségért, hiszen nem kevesebb mint heten adtak be pályázatot. Arra lehetett számítani, hogy több fordulón keresztül fog zajlani a voksolás, hiszen minden egyes kör végén az utolsó helyezett kiesik, s amennyiben az első nem szerez abszolút többséget, vagyis több mint 50 százalékos támogatást, akkor újabb fordulót kell tartani. A hétfős mezőnyben valószínűtlennek tűnt, hogy rögtön az első körben megszerzi valamelyik jelölt az abszolút többséget. Végül mégis ez történt.
Thomas Bach, a NOB június 24-én leköszönő elnöke már a késő délutáni órákban bejelenthette a választás győztesét, mivel őt is meglepve már az első forduló döntést hozott a kérdésben. Ekkor derült ki, hogy Kirsty Coventry, Zimbabwe sportminisztere és kétszeres olimpiai bajnok úszója lett a NOB új elnöke. Több szempontból történelmi az ő megválasztása, hiszen az első női és afrikai vezetője lesz az ötkarikás mozgalomnak. Az sem mellékes, hogy ő lesz a második legfiatalabb NOB-elnök, hiszen amikor június 25-én átveszi a tisztséget Bachtól, akkor 41 éves lesz – nála csak a modernkori olimpiák alapítója, Pierre de Coubertin volt fiatalabb, amikor átvette a NOB vezetését 1896-ban 33 esztendősen. A 41 éves kor különösen alacsonynak számít, hiszen az eddigi kilenc NOB-elnök hivatalba lépéskori átlagos életkora 57.2 év.
Azzal, hogy Kirsty Coventry lesz a NOB következő elnöke afrikai nőként, érvényesülnek az olimpiai mozgalomnak a nemek közötti egyenlőségre és a világ nemzeteinek közösségére vonatkozó elvei. Sokan úgy vélik, megválasztásában nagy szerepe volt elődjének, Thomas Bachnak, akinek 12 éves elnöksége leginkább arról maradhat emlékezetes, hogy a tavalyi olimpián indult először ugyanannyi férfi és női sportoló, miután a német elnök zászlajára tűzte a nemek közötti egyenlőség megvalósítását. Nagy hangsúlyt fektetett a NOB az elmaradott térségekre is, hiszen számos afrikai szegény ország is komoly támogatásokat kapott sportéletének és sportinfrastruktúrájának kiépítésére, fejlesztésére, s nem feledkezhetünk meg a menekültek olimpiai csapatának létrehozataláról sem, mely szintén a Bach-éra eredménye.
Kirsty Coventry 2004-ben és 2008-ban is olimpiai bajnok lett 200 méteres hátúszásban, emellett 2004-ből van egy-egy ezüstje és bronza, 2008-ból pedig három ezüstje. Ő Zimbabwe egyetlen egyéni olimpiai bajnoka, s az ország nyolc ötkarikás érméből hétnek a tulajdonosa. Háromszoros világbajnok, négyszeres rövidpályás világbajnok, brit nemzetközösségi bajnok és tizenegyszeres Afrika-bajnok. Nyugodtan mondhatjuk, ő volt a 2000-es években a női hátúszás egyik, ha nem a legnagyobb alakja, s visszavonulását követően is a sportban ténykedett, hiszen 2013 óta a NOB tagja.
Elég meggyőző fölénnyel nyerte meg a NOB elnökválasztását, hiszen a 97 szavazatból 49-et gyűjtött be, vagyis épphogy meglett neki az abszolút többség. A 2. helyen végző Juan Antonio Samaranch Jr. 28 voksot gyűjtött be, míg a többi jelölt, köztük az előzetesen többek által esélyesnek vélt Sebastian Coe egyaránt tíznél kevesebb szavazattal kellett, hogy beérje.
Bár azt, hogy konkrétan mi zajlott a színfalak mögött, nem sokat tudni, de minden bizonnyal Thomas Bach a zimbabwei mellett kampányolt, s jó eséllyel többen is az ő hatására szavaztak Kirsty Coventryre. Az új elnök győzelmi beszédében többek között úgy fogalmazott, hogy amikor 9 évesen úszni kezdett, meg nem fordult a fejében az, hogy egyszer ilyen magas pozícióba kerül. Abban bízik, hogy afrikai nőként sokakat tud inspirálni a szebbik nem tagjai és a fekete kontinens lakossága körében, hogy igenis van keresnivalójuk a sport világában vezetőként is. Beszédében kiemelte, hogy a sportnak egyesítenie kell a világot a barátság, a kiválóság és a tisztelet elvén keresztül, s arra fog törekedni, hogy az olimpiai család valamennyi tagja, beleértve a sportolókat, edzőket, nemzeti olimpiai bizottságokat, a szurkolókat és a szponzorokat, mindent megtegyen ezeknek az elveknek az érvényesüléséért.
Kirsty Coventry mindenképpen a fiatalság és az egység imázsát fogja kölcsönözni a NOB-nak, amelyre az elmúlt jó sok évtizedben az a bélyeg tapadt rá, hogy vezetése kizárólag az idős, 60-70 év körüli urak kiváltsága. Az új elnök kampányában fontos helyet szánt a női sportolók védelmének, ami napjainkban sajnos különösen fontossá vált, amikor azt látjuk már az olimpián is, hogy a nők között olyanok indulhatnak el, akik biológiailag nem egészen nők, sőt, inkább férfiak, s a transzneműek kérdése komoly feszültségek forrása. Thomas Bach még a múlt heti NOB-közgyűlésen is megvédte a bizottság azon döntését, mellyel engedélyezte a 2023-as amatőr ökölvívó-világbajnokságról kizárt két bokszoló, Iman Helif és Lin Jü-ting indulását a tavalyi játékokon, holott mindketten megbuktak a nemi vizsgálatokon, vagyis kiderült, hogy nem teljesen nők. Bach orosz álhírterjesztésnek minősítette a két öklöző körüli botrányt, ami finoman szólva hamis megállapítás, hiszen itt, a Sportudvaron is több cikkben bemutattam, milyen férfi jegyekre bukkantak az olimpián Hámori Lucát is legyőző Helif testén annak nemi vizsgálata során, s ez alapján, meg az olimpián történtek alapján sem könnyű elhinni, hogy itt egyszerű álhírgyártás zajlott volna.
Bár egyelőre kevés konkrétumot tudni arról, hogy Kirsty Coventry milyen lépéseket szeretne tenni a nők nagyobb védelme érdekében, de alighanem hivatalba lépését követően nem sok időnek kell eltelnie ahhoz, hogy valamilyen intézkedés történjen ebben a tekintetben.
A zimbabwei célként tűzte ki az olimpiák műsorának újragondolását, mivel szeretne több sportágnak is lehetőséget adni a szereplésre, de nem azon az áron, hogy a már manapság is gigantikus program bővüljön még tovább, hanem abból a célból, hogy az olimpia tényleg az egész világhoz szóljon. Mint ismert, 2028-ban a műsor része lesz a krikett, amely főleg az angolszász és délkelet-ázsiai országokban népszerű, így pl. a világ legnépesebb országa, India és a szintén nem kicsi Pakisztán részéről is várhatóan nagyobb érdeklődés fog megnyilvánulni a Los Angeles-i játékokkal szemben, mint a korábbi olimpiák esetén.
Kirsty Coventry célja az is, hogy az aktív sportolók nagyobb beleszólást kapjanak az őket érintő döntések meghozatalába. A NOB-nak évtizedek óta van sportolói bizottsága, melynek azonban főleg már visszavonult versenyzők a tagjai, s most az várható, hogy a jövőben az aktív sportolók véleményét is kikérik számos ügyben, mert ezzel fokozni lehet a NOB demokratikus és átlátható működését. Emellett a zimbabwei nagyobb súlyt szán a NOB tagjainak, a nemzetközi szövetségeknek és a nemzeti olimpiai bizottságoknak is. A kampány során kiadott memorandumában úgy fogalmazott, hogy megválasztása esetén vizsgálat tárgyává fogja tenni az olimpiai mozgalom aktuális állapotát, s ez alapján rövid-, közép- és hosszú távon is meghatározzák a célokat, s ehhez a folyamathoz mindenkinek a véleményére szükség lesz.
Kirsty Coventry legyőzöttjeihez is szólt, amikor arról beszélt csütörtökön, hogy a hat hoppon maradt jelölt programjában is számos jó elem van, amelyeket érdemes megvalósítani. Ezzel elkerülhető, hogy a NOB-tagság megosztottá váljon, ami nem tenne jót a szervezet hatékony működésének.
Az elnökváltásra június 24-én kerül sor, vagyis onnantól fogva láthatjuk majd élesben, hogy mi fog történni a NOB-nál. Véleményem szerint jó döntést hozott a tagság Kirsty Coventry megválasztásával, aki nyolc évre kapott bizalmat. 2033-ban újabb négy évre elnökké választhatják, de ennyire ne szaladjunk előre. Az biztos, hogy sok kihívás áll előtte, hiszen a NOB-ot mostanában több támogatója is elhagyta, s bár helyükre érkeztek új cégek, de amennyiben tovább akar fejlődni az olimpiai közösség, akkor nem fog ártani további szponzorok bevonása sem. Emellett nagy kérdés, milyen viszony lesz a NOB és az amerikai vezetés között a 2028-as Los Angeles-i olimpia kapcsán, hiszen az elmúlt hónapok amerikai lépései, melyek a vámok kivetésével komoly feszültségeket szítottak számos országgal, akár még a játékokra is kihatással lehetnek, amennyiben több országból is csak útlevéllel utazhatnának be a sportolók.
Változatlanul komoly problémát jelent a doppingolás, egyben a doppingellenőrzési rendszer fokozódó anomáliái, amelyekre sürgősen megoldást kellene találni, hiszen nem egy sportoló karrierje ment tönkre mostanában amiatt, hogy ügyükben nem megfelelő ítélet született. Ehhez kapcsolódóan végre valahára rendezni kellene az orosz és fehérorosz sportolók helyzetét is, hiszen előbbiek lehetőségei már az állami doppingrendszer leleplezését követően romlottak, s az azóta bekövetkezett különböző geopolitikai események miatt csak tovább szűkültek. Szerencsés lenne egy olyan döntést meghozni, amellyel visszavonásra kerülnek a Bach által kiadott ajánlások, melyek a két ország részvételének jelentős korlátozására vezettek a nemzetközi sportéletben, holott a versenyzők nagy része minden bizonnyal nem ért egyet a politikusok különböző döntéseivel.
Végül fontos kiemelni a környezetvédelem és a fönntarthatóság kérdését is. Főleg utóbbi tekintetében a Bach-korszak számos előrelépést hozott, de a téli olimpiák jövője még nincsen hosszú távon rendezve, s a klímaváltozás jelentette fokozódó kihívásokra rövid időn belül megfelelő válaszokat kellene adni.
Bőven lesz tehát feladat Kirsty Coventry előtt, amelyeket meg kell oldania ebben a nyolc évben, de bízhatunk benne, hogy lesznek megoldások.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com