Az elmúlt napok egyik nagy feltűnést keltő sporthíre volt, hogy a Norvégiában rendezett északisí-világbajnokság férfi síugróversenyét követően a hazaiak két, top ötben végzett versenyzőjét kizárták, mivel kiderült, hogy ruházatuk nem felelt meg az előírásoknak. Ennek apropóján egy közel négy évvel ezelőtti cikkemet alapul véve összefoglalom, milyen hihetetlen csalások történtek a múltban a sportban. Nem lesz rövid…
Síugrás: Zugvarrás a jobb eredmények érdekében
Múlt vasárnap rendezték a norvégiai Trondheimben a síugrást, a sífutást, a biatlont és az előbbi kettőből álló északi összetettet magában foglaló ún. északisí-világbajnokság záróakkordjaként a férfi síugrók nagysáncversenyét. A házigazda Norvégia nagyhatalomnak számít a sportágban, így a hazaiak joggal reménykedtek abban, hogy legalább egy versenyzőjüket láthatják a dobogón. A pályán elért eredmények alapján teljesülhetett volna ez az álom, hiszen Marius Lindvik a 2. helyen végzett a szlovén Domen Prevc mögött. Már előkészítették a norvég zászlót is a katonák az éremátadás során végrehajtandó lobogófelvonásokra készülve, ám végül mégsem kellett fölhúzniuk.
Még a verseny előtti napon, vagyis szombaton délután terjedt el futótűzként az interneten egy lengyel sportportál által közzétett rejtett kamerás felvétel, melyen az látható, hogy a norvég csapat főhadiszállásán egy plusz varrást ejtenek meg a síugrók ruházatán. A videón jól látható Magnus Brevig, a norvég síugrócsapat vezetőedzője is, aki felügyelte a folyamatot. Ezzel az volt a nagy gond, hogy a szabályok értelmében a nemzetközi szövetség (FIS) által már engedélyezett ruházaton nem lehet módosítani, így eléggé nyilvánvaló volt, hogy csalásról van szó. A síugrók ruházatán a legapróbb részletekre is figyelni kell a varrás során, hiszen a ruha merevségétől és egyéb tényezőktől is függ, hogy a versenyző mennyire messzire tud röpülni. Jelen esetben az, hogy plusz varrást tettek a ruhákra, azt a célt szolgálta, hogy a norvégok minél jobban szerepeljenek, s legyőzzék ellenfeleiket, de ez így lényegében mechanikai doppingnak is tekinthető.
A FIS közvetlenül a vasárnapi döntő után határozott a norvég versenyzők kizárásáról, így az eredetileg ezüstérmet szerzett Lindvik nem állhatott föl a pódiumra, mint ahogy a diszkvalifikáció sorsára jutott a 4. helyen záró Johann Andre Forfang is. A nemzetközi szövetség egyébként nem pusztán a videó alapján járt el, hiszen annak megjelenése után szinte azon nyomban az osztrák, a lengyel és a szlovén szövetség is panaszt tett csalás gyanúja miatt. A norvég szövetség hétfőn elismerte a csalás tényét, s nem győzött bocsánatot kérni a nyilvánosságtól és a két versenyzőtől is, hiszen utóbbiak minden bizonnyal nem tudtak arról, hogy mi zajlott a varrószobában. A vezetőedzőt, Breviget, illetve a felszerelésmenedzsert, Adrian Liveltent felfüggesztették a munkavégzés alól, s tegnap a két versenyző is erre a sorsra jutott, mivel tovább folyik a vizsgálat az ügyben. A norvégok sokat kockáztatnak ezzel a példátlan csalással, mert akár hosszabb eltiltás is szóba jöhet, ami a 11 hónap múlva kezdődő téli olimpia tekintetében is komoly problémák forrása lehet, már ami a kvótaszerzést illeti. Ez azért lenne szomorú, mert ahogy föntebb jeleztem, Norvégia az erős nemzetek közé tartozik síugrásban. Most azonban a hazai világbajnokság túlságosan nagy kísértésbe ejtett egyeseket, aminek a levét ártatlanok is megisszák.
Kerékpár: Teljesítményfokozás kis motorral
Az utóbbi években amikor mechanikai doppingról esett szó, lényegében mindig a kerékpár volt az érintett sportág, hiszen többször is fény derült arra, hogy egyes „versenyzők” apró motort, motorokat rejtettek el biciklijük valamely pontján, hogy ennek segítségével fokozni tudják járművük teljesítményét, amikor arra szükség mutatkozik. A világon elsőként egy belga terepkerékpáros akadt fönn a rostán még 2016-ban. Femke van den Driessche az ifjúsági világbajnokság lányversenyében győzött, ám a viadal után kiderült, hogy motorikus segédlettel tette ezt, ami csalásnak minősül. A belga versenyző azzal próbált védekezni, hogy szerelője tévedésből egyik barátjának kerékpárját készítette föl a futamra, amelyen már eleve rajta volt a kis motor, de ezt nem tudta bizonyítani, így hat évre eltiltották.
Egy magyar is lebukott: 2018-ban egy Ausztriában rendezett amatőrversenyen a 65 és 69 év közöttiek kategóriájában indult 66 éves honfitársunk megnyerte a viadalt, ám a későbbi ellenőrzés során, amikor az ellenőrök egy táblagéppel közelítettek bringájához, feltűnően ideges lett, majd kiderült, hogy nem véletlenül, mert ő is egy apró motort épített be a kerékpárjába, amely segítette a minél nagyobb teljesítmény elérésében. Őt is kizárták.
A kerékpársportban többször is fölmerült a mechanikai dopping gyanúja. Olyan nagy sztárokat is ért már ennek vádja, mint Chris Froome, de a hét Tour de France-győzelmétől biológiai doppingolása miatt megfosztott Lance Armstrongot is meggyanúsították azzal, hogy annak idején a hegymenetekben valamilyen motorikus segítséget vehetett igénybe. Ezeket máig nem sikerült bizonyítani.
Vitorlázás: Eltolták a súlyokat, ezzel a versenyüket is
A motor segítségével történt tiltott teljesítményfokozásra már a vitorlázásban is akadt precedens. A 2012-es Amerika Kupán történt, hogy az Oracle-csapatot súlyosan megbüntették, amiért a verseny döntőjét megelőző felkészülés során a szervezők azt konstatálták, hogy az amerikai legénység megváltoztatta a súlyeloszlást a hajó elejében, mert ott egy motort helyeztek el, amely plusz erőhöz juttathatta volna a járművet, amikor arra szükség volt. Rossz vége lett a történetnek, ugyanis az Oracle 250 000 eurónak megfelelő összegű pénzbírságot és kettő büntetőpontot kapott, a motor beszerelésében érintett navigátorokat pedig eltiltották.
Futball: Nem érte meg a labda nyomásával játszani
2015 tavaszán robbant ki az amerikai futballban az ún. Defleatgate-botrány, amely a sportág sztárját, Tom Bradyt és a sokszoros NFL-bajnok New England Patriots csapatát érintette. Az alapelv dedósnak nevezhető: a Patriots felszerelésért felelős menedzserei kissé csökkentették a tojáslabdákban uralkodó nyomást, hogy megkönnyítsék az akció elején a dobó szerepét betöltő védő dolgát. Állítólag a kissé leeresztett labdát jobban tudja kezelni és irányítani a játékos. Tom Brady tagadta, hogy ilyesmi történt volna, s nem is találtak bizonyítékot erre, ám ennek dacára is négy mérkőzésre szóló eltiltással sújtották, miközben a New England egymillió dolláros büntetést kapott.
Tenisz: Amikor az ütők húrozásával próbáltak trükközni
Az 1970-es években a tenisz sok esetben homályos, nem egyértelmű szabályozása némi technikai merészséget tett lehetővé. Edwin Fischer 1977-ben találta ki a duplahúros ütőt, amelyet spagetti-ütőnek neveztek el, mert a két húr átfedésben volt. Ez a találmány arra volt alkalmas, hogy jelentős hatást gyakoroljon a labdára, ezáltal igen megnehezítette a játék olvasását az ellenfél számára. Több középszerű játékosnak sikerült ezzel az újítással néhány szép eredményt elérnie, azonban 1977 októberében a hatóságok betiltották a spagetti-ütőt, annak használóit viszont nem szankcionálták.
Ökölvívás: A gipsz nagy kárt tud okozni
Luis Resto ökölvívó edzője 1983-ban úgy döntött, hogy eltávolít egy rétegnyi párnázást versenyzőjének kesztyűjéről, hogy annak helyébe egy gipszréteget helyezzen el. Ez arra volt jó, hogy Resto minél nagyobb kárt okozzon ellenfeleinek bunyó közben. Egy tíz menetre kiírt mérkőzésen pedig meg is hozta a sikert ez az „innováció” Resto számára, de ez a siker egyben bukással is fölért, ugyanis riválisa, Billy Collins Jr. olyan súlyos csapásokat kapott a fejére, hogy elvesztette szeme világát. Az amerikai nyomozóhivatal, az FBI letartóztatta Restót, akit aztán örökre eltiltottak a versenyzéstől. Érdekes, hogy eközben edzőjét, a közveszélyes megoldás kiötlőjét ártatlannak találták…
Pétanque: A higannyal töltött golyó
Gyanítom, olvasóim közül nem soknak adódott alkalma arra, hogy kipróbálja a franciáknál nemzeti sportnak számító golyójátékot, a pétanque-ot. Első látásra egyszerű, gurítgatós játéknak tűnik, pedig bizony ebben a sportágban is vannak csalók. Többször volt példa rá, hogy különböző versenyeken egyes játékosok kitömött golyókat használtak, hogy becsapják ellenfeleiket. A nagyon egyszerű elv abból áll, hogy a golyóba kis mennyiségű higanyt injektálnak. Nagyon nagy sűrűsége miatt a higany elnyeli a lökéshullámokat, s a golyó hajlamos gyorsabban megállni, miközben sokkal kevésbé pattog. Léteztek más abúzív módszerek is, mint pl. a lágyított golyó, amely lágyabb acélból készül, vagy éppen a szilárd golyó, amely fémrugókkal, vagy akár elasztikus anyagokkal van megtöltve.
Ez csak néhány a sport nagy csalásai, vagy annak vélt trükkjei közül. Bizonyára még jó sokáig lehetne bővíteni a listát, de szerintem már ennyi is elég annak bemutatására, hogy sajnos az emberi találékonyság ezen a téren sem ismer határokat. Ami pozitívum, hogy manapság egyre nehezebb csalni, mert előbb-utóbb, de inkább előbb, mindenki lebukik.
A kiemelt kép forrása: Pexels