Az utóbbi hetekben több problémáról is olvashattál a bő 11 hónap múlva kezdődő téli olimpiával kapcsolatban, ha fölkerested a Sportudvart. Szó volt az építkezések körüli gondokról, az egyik épülő pálya ellen elkövetett szabotázsról is. Most a környezetvédelmi kihívások kerülnek előtérbe, hiszen az olasz szervezőknek jó eséllyel ezekkel is meg kell küzdeniük a játékok idején. Már most arra készülnek, hogy szükség lesz hóágyúk alkalmazására ahhoz, hogy elegendő hó legyen a sípályákon, ez azonban környezeti kérdéseket vet föl, miközben szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a következő évtizedekben jelentősen csökkenhet a téli sportolásra alkalmas helyek száma a Földön.
Az elmúlt években többször is írtam arról itt, a Sportudvaron, hogy milyen nagy nehézségekbe ütközött a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) számára a 2030-as téli ötkarikás játékok helyszínének megtalálása. Sok érdeklődő volt, de szinte mindegyik visszalépett és ennek sok esetben az időjárási viszonyok adták az egyik fő okát, hiszen a globális fölmelegedés a hegyvidékek nagy részét sem hagyja érintetlenül. Végül nagy nehezen a Francia-Alpok régiója vállalta a rendezést, így öt év múlva ott kerülhet sor a téli olimpiára.
Egy év, illetve egészen pontosan bő 11 hónap múlva, 2026. február 6-án szintén az Alpokban, csak annak olaszországi részén kezdődik meg a soron következő téli olimpia, melyet Milánó és Cortina d’Ampezzo közösen rendez. Az esemény kapcsán az utóbbi hetekben inkább problémákról, mintsem rendben lévő dolgokról lehetett olvasni. Bő hete számoltam be róla, hogy szabotázscselekmény érte az épülőfélben lévő csúszóközpontot, ahol a bob, a szánkó és a szkeleton versenyeire kerül sor a játékokon. Éppen ezzel a helyszínnel kapcsolatban több helyről érte az a kritika a szervezőket, hogy a munkálatok jelentős csúszás mellett zajlanak, s kérdéses, elkészülnek-e időre mindennel. Az építkezésért felelős állami cég cáfolja, hogy késésben lennének, de a legfrissebb hírek szerint jelenleg is túlóráznak a munkások, hogy minél előbb behozzák a lemaradást, amit minden bizonnyal az idézett elő, hogy csupán 2023-ban döntöttek róla, hogy új pályát építenek.
A csúszóközpont kapcsán kifogásolták környezetvédők, hogy túl sok fát vágtak ki, s maga az építkezés komoly környezeti terheléssel jár. Nem ez az egyetlen környezetvédelmi kérdés, ami előjött az olimpiával kapcsolatban. Ahogy már föntebb említettem, az időjárás napjainkban egyre nagyobb bizonytalansági tényező, amikor egy város, egy régió vagy egy ország téli olimpiában gondolkodik. Azt ugyanis látni kell, hogy a klímaváltozás a hegyvidékekre is hatással van, ami a hómennyiség csökkenésében és a hőmérsékletek emelkedésében mutatkozik meg.
A kanadai Waterloo Egyetem közelmúltban megjelent tanulmánya szerint a 19, eddig téli olimpiának otthont adott helyszín közül 2050-re már csak 9-10 lehet alkalmas téli sportok fogadására. A 2050-es évekre 52 olyan helyszín maradhat, mely alkalmas lehet téli sportágak űzésére, 2080-ra azonban ez na szám akár 25%-kal csökkenhet. A szakemberek arra alapozzák számításaikat, hogy a jelenlegi felmelegedési folyamat az aktuális szinten fog folytatódni a közeljövőben is. Amennyiben sikerülne csökkenteni a Föld átlaghőmérsékletének növekedési ütemén, az javíthatja a helyzetet, további emelkedés viszont természetesen súlyosabb szituációt idézhet elő.
Ami a soron következő téli olimpia helyszínét illeti, Észak-Olaszországban lényegesen csapadékosabbak a telek, mint pl. Pekingben vagy Szocsiban, ahol javarészt műhavon kellett lebonyolítani a havas sportágak eseményeit természetes hó hiányában. A tél még ma is igen hidegnek számít az Olasz-Alpokban, de a felmelegedés itt is megjelent. Milánóban a február a harmadik leghidegebb hónap, de ekkor is simán előfordulhat, hogy napközben 10 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet. A hegyekben ennél jóval hűvösebb van, de ott is akad példa fagypont fölötti nappali csúcshőmérsékletre, ami már rontja a hó és a jég minőségét. Egy olasz tanulmány szerint az elmúlt 100 évben 34%-kal csökkent az Alpokban a természetes hótakaró átlagos vastagsága és az 1980-as évek óta ez a folyamat fölgyorsult. Olaszországban manapság a sípályák 90%-a kénytelen hóágyúkat, ezáltal műhavat bevetni annak érdekében, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű hótakarón tudjanak versenyezni a sízők, illetve hódolni szenvedélyüknek azok a turisták, akik síelni vágynak.
Sokat mondó tény az, hogy az olimpia szervezői már jó előre leszerződtek a TechnoAlpin nevű céggel, mely hóágyúkat üzemeltet. Ennek a vállalkozásnak lesz a feladata, hogy szükség esetén műhavat állítson elő az olimpiai sípályák számára. Nemanja Dogo, a cég igazgatója az insidethegames.biz nevű hírportálnak úgy fogalmazott, hogy a cortinai, bormiói és livignói síterepeken, amelyek otthonai lesznek a téli játékok különböző síversenyeinek (alpesi sí, sífutás, biatlon, síakrobatika, hódeszka, síhegymászás stb.), már működnek a hóágyúk, így elvileg nem fordulhat elő, hogy hóhiány miatt kellene elhalasztani versenyeket.
A műhó használatának azonban vannak környezeti kihatásai, elsősorban a hóágyúk jelentős áram- és vízfogyasztása miatt, amelyre számos szakértő is fölhívta a figyelmet. Szerintük a hóágyúk bevetése jelentősen veszélyeztetheti a NOB által megfogalmazott fönntarthatósági célokat és az ENSZ 2030-ig szóló klímavédelmi programjában szereplő irányelveket is. Sokan úgy érvelnek, hogy manapság is gyakran alakul ki 2-3 méteres természetes hótakaró a Cortina d’Ampezzo környéki hegyekben, így fölösleges hóágyúkat használni. Hozzá kell tenni azonban, hogy egyrészt nem lehet egy évre előre megjósolni, milyen időjárási viszonyok fognak uralkodni az olimpia helyszínein, másrészt az idei télen is akadtak olyan periódusok, amikor nem volt túlságosan sok természetes hó a térségben.
Azt érdemes hozzátenni ehhez, hogy a rengeteg hó a magas, javarészt 2500 méter fölötti hegycsúcsokon alakult ki, ám a versenyekre nem feltétlenül ott kerül sor, mivel ezen a magasságon már gyakran lehet köd, ami megint csak hátráltatná a versenyek megrendezését.
Az olimpia szervezői nagy hangsúlyt helyeznek a meteorológiai mérésekre, hiszen az ötkarikás játékoknak saját időjárási megfigyelő-hálózata lesz, amely adatgyűjtő automaták és egyéb eszközök segítségével folyamatosan monitorozni fogja a körülményeket már hónapokkal a versenyek kezdete előtt. Erre alapozva előrejelzéseket fognak készíteni a szakemberek, melyek alapján föl lehet készülni arra, hogy milyen időjárási viszonyok fognak uralkodni a játékok ideje alatt.
Csak bízni lehet abban, hogy végül nem kell nagy mennyiségben műhavat előállítani, mint három éve Pekingben, s valódi havon küzdhetnek meg egymással a havas sportágak legnagyobbjai.
A kiemelt kép forrása: Getty Images