Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt jelentették be, hogy a Nemzetközi Jégkorong Szövetség (NJSZ) és az észak-amerikai profi bajnokság (NHL) megegyezett arról, hogy az NHL-ben szereplő játékosok ott lehetnek hazájuk válogatottjával a 2026-os milánó-cortinai téli olimpián. Az elvi megegyezés tehát megszületett, azonban a legfrissebb hírek szerint mind a mai napig nem írták alá, vagyis nem lépett hatályba. Ennek oka minden bizonnyal az NHL által 2028-tól életre hívni kívánt Világkupa, amely az amerikai liga saját, nemzetek közötti bajnoksága lenne. Az NJSZ nem igazán örül a tervezett új tornának, mert emiatt az általa rendezett világbajnokság presztízsének csökkenésétől tart. A vitának a játékosok isszák meg levét, akik nem tudják, hogy készülhetnek-e az olimpiára.
Előfordulhat, hogy zsinórban a harmadik téli olimpiát rendezik meg jövőre az NHL sztárjai nélkül. Az észak-amerikai profi jégkorongliga a 2018-as és a 2022-es ötkarikás játékokra sem engedte el azon hokisait, akik pedig hazájuk válogatottjával ott lehettek volna. Mindkét esetben azért emelt vétót a liga a játékosok szereplése ellen, mert túlzsúfoltnak minősítette a versenynaptárt, valamint a hokisok utaztatásának és mindenféle biztosításainak jelentős költségeit sokallta.
Tavaly februárban úgy tűnt, áttörés születik és 2026-ban ismét az NHL-sztárok jelenlétében kerülhet sor az olimpiai férfi hokitornára, mivel az NJSZ és a liga bejelentette, hogy megállapodott a kérdésben. Egy évig tehát joggal hihették azt a sportág szerelmesei és maguk a tengerentúlon pallérozódó játékosok is, akiknek válogatottja kvótát szerzett az olimpiára, hogy a 2014-es szocsi játékok után ismét a világ legjobbjainak részvételével rendezik meg a sportág legrangosabb válogatott tornáját.
A napokban azonban a kanadai közrádió híre nyomán kiderült, egyáltalán nincs kőbe vésve, hogy az elvi megállapodás a gyakorlatban is megvalósul, ugyanis mind a mai napig nem írták alá a felek az egyezséget, így az nem lépett hatályba. Marty Walsh, a játékosok szakszervezetének elnöke a rádiónak úgy fogalmazott, hogy papírra van vetve a megállapodás, de nincsenek rajta a szükséges aláírások, holott ennek semmi akadálya sem lenne. Walsh szerint nincs ok a pánikra, mivel még van idő a szignók megejtésére, ám ez a hír a tengerentúlon és Európában is sokakat váratlanul ért, mert erősen fönnáll annak gyanúja, hogy nem minden kérdésben sikerült dűlőre jutniuk a feleknek.
Minden valószínűség szerint az okozhatja az aláírás csúszását vagy elmaradását, hogy az NHL február 12-én bejelentette: 2028 februárjától Világkupa néven egy négyévente esedékes válogatott tornát szeretne megrendezni, aminek az lenne a célja, hogy a világ legjobb játékosai kétévente vehessenek részt nemzeti csapatukkal nagy presztízsű versenyen. A Világkupára minden olyan páros évben kerülne sor, amikor téli olimpiát nem rendeznek.
Gary Bettman, az NHL vezetője közölte, hogy meghirdették a pályázatot a 2028-as esemény megrendezésére. És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, ami miatt az NJSZ aggodalommal figyeli az új torna ötletét. Az NHL ugyanis kikötötte, hogy kizárólag európai városok jelentkezését fogadja el, tehát az öreg kontinensen szeretné megrendezni a Világkupát, méghozzá minden negyedik év februárjában. A nemzetközi szövetséget az aggasztja, hogy Világkupára az általa szervezett A-csoportos világbajnoksághoz képest térben és időben is közel kerülne sor, hiszen a vb-ket minden év májusában bonyolítják le. Az NJSZ a hírek szerint attól tart, hogy veszítene népszerűségéből és presztízséből a világbajnokság, amennyiben Európában sor kerülne az NHL Világkupájára.
2009 óta minden A-csoportos vb-t földrészünkön rendeztek meg, s ez a folyamat legalább 2028-ig így is marad, hiszen idén Dánia és Svédország, jövőre Svájc, 2027-ben Németország, 2028-ban pedig Franciaország lesz a házigazda.
„Valósak az NJSZ azon aggályai, melyek arról szólnak, hogy a Világkupával az NHL bevételeket és láthatóságot vehet el a világbajnokságtól, s annak veszélye is fönnáll, hogy az Európában szereplő játékosok inkább az új tornán szerepelnének, mintsem a világbajnokságon” – áll a kanadai közrádió honlapján megjelent, föntebb hivatkozott cikkben.
Erről nem szól a cikk, így én teszem hozzá, hogy simán előfordulhat az is, hogy az NHL kiköti: csak olyan játékosok szerepelhetnének a Világkupán, akik nem mennek el a világbajnokságra. Amennyiben egy ilyen helyzet állna elő, az bizonyosan veszélyeztetné a több mint százéves múltra visszatekintő világbajnokság népszerűségét és sportszakmai értékét.
Ismét a játékosok szívnak
A hírek szerint az NJSZ két feltétellel lett volna hajlandó elfogadni a Világkupa tervét. Az egyik, hogy arra nem februárban, hanem szeptemberben vagy októberben kerüljön sor abban az esetben, ha Európában rendeznék meg, a másik pedig, hogy ha az NHL ragaszkodik a februári időponthoz, akkor másik földrészen keressen helyszínt a tornának. Az észak-amerikai liga nem fogadta el ezeket a feltételeket, márpedig ilyen kontextusban erősen kérdéses, hogy a jövő évi olimpia kapcsán még nyitva álló kérdések ügyében tud-e bármilyen párbeszéd folyni a két fél között. Az NJSZ-nek természetesen az az érdeke, hogy a világ legjobb hokisai legyenek ott az ötkarikás játékokon, mert ez adná meg az esemény igazi rangját, egyben a népszerűségét is növelné. A kanadai sajtó szerint az is kérdés, hogy a szövetség elfogadja-e az NHL azon feltételét, miszerint állja az olimpián szereplő játékosok utaztatásának és biztosításának több millió dollárra rúgó költségét, miközben a Világkupa kapcsán a liga nem lenne hajlandó ugyanerre.
Bill Daly, az NHL helyettes vezetője szerint amennyiben egy ilyen helyzet állna elő, az ellentmondana az olimpiával kapcsolatban létrejött megegyezésnek. Gary Bettman, a liga első embere annyit reagált a legutóbbi hírekre, hogy nem tudja elképzelni, hogy az NJSZ miért ne szeretné a világ legjobb játékosait látni az olimpián és más nemzetközi megmérettetéseken.
Egy biztos jelenleg, illetve pontosabban kettő. Az egyik, hogy semmi sem biztos, a másik pedig, hogy egyetlen fél számára jelent bizonytalanságot úgy igazán ez a helyzet, mégpedig azokra az NHL-ben edződő játékosokra, akik hazájuk válogatottjának tagjaként ott lehetnének Milánóban, de érvényes megállapodás híján újfent eleshetnek ettől a négyévente visszatérő lehetőségtől. Nem egy olyan, főleg európai hokis van, aki zsinórban a harmadik olimpiát kényszerülne nézőként figyelemmel kísérni, amennyiben mégsem utazhatna el.
Közéjük tartozik David Pastrnak, a Boston Bruins cseh támadója is, aki 2018-ban és 2022-ben is az NHL vétója miatt nem lehetett ott hazája nemzeti csapatában az ötkarikás játékokon. Pastrnak nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott a kanadai rádiónak nyilatkozva, hogy elvettek tőle két olimpiát és nagyon reméli, hogy nem fog harmadjára is ugyanez megtörténni.
Már ismert az olimpián szereplő 12 csapatból 11 – egyedül az kérdéses, hogy a világranglista-pozíciója alapján kvótára jogosult Oroszország végül ténylegesen elindulhat-e az olimpián, mivel az NJSZ nemrég a 2025-26-os szezonból is kizárta az orosz nemzeti csapatokat és klubokat az általa szervezett versenyekről, de az olimpia kapcsán a NOB-nak is joga van beleszólni abba, ki kaphat kvótát. A biztosan induló 11 válogatott közül a házigazda olasz és talán még a dán csapaton kívül az összes többit érintené az, ha ismét bojkottálná az NHL az eseményt, hiszen a tavalyi világbajnokságon ezekben a válogatottakban volt legalább egy játékos, aki a tengerentúli első számú ligában szerepel.
Elég sok félnek tehát az az érdeke, hogy tizenkettő év kihagyás után jövőre ismét az NHL-játékosokkal együtt rendezzék meg az olimpiát, de a legnagyobb kérdésnek az tűnik, hogy az NHL és az NJSZ megtud-e egyezni a Világkupával kapcsolatban egymással. Bár idő még van a döntésre, de idén mindenképpen el kellene jutni oda, különben jó eséllyel Milánóban sem láthatjuk majd az NHL-sztárokat.
A kiemelt kép forrása: francsjeux.com