Atlétika: Újragondolják a transzneműekre vonatkozó szabályokat

people running during daytime
Oláh Gergely
0

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (NASZ) konzultációt indított a sportág valamennyi szereplőjének bevonásával azzal kapcsolatban, hogy milyen hozzáférhetőségi szabályokat alkalmazzanak a női versenyekre vonatkozólag. Magyarul: a transznemű atléták helyzetét szeretnék megoldani az elmúlt években történt tudományos fejlődéssel összhangban. Az atlétika volt az első sportágak egyike, amely nemzetközi szinten korlátozta ezeknek a sportolóknak a versenyzését. Most sem arról van elsősorban szó, hogy megszűntetnék az érvényben lévő szabályozást, hanem arról, hogy milyen vizsgálatokkal lehet eldönteni valakiről, hogy biológiailag nő, már amennyiben ez kérdésessé válik.

A NASZ Nemi Sokszínűség Munkacsoportja azt a feladatot kapta még tavaly, hogy a szövetség tanácsa elé decemberre egy olyan javaslatcsomagot tegyen le, amely a transznemű versenyzőkre vonatkozó előírások újragondolását, felülvizsgálatát célozza. Ez a munkacsoport annak rendje és módja szerint az év végére el is végezte ezt a feladatot és a tanács decemberi ülésén úgy döntött, hogy konzultációt indít a témában. Ez a folyamat hétfőn indult meg és egészen március 5-ig tart, vagyis addig van lehetőségük a sportág szereplőinek: versenyzőknek, edzőknek, szövetségeknek, kluboknak, versenyszervezőknek stb. véleményt formálni a munkacsoport javaslatairól, s akár saját elképzeléseket is felmutatni.

A NASZ utoljára 2023-ban erősítette meg még évekkel korábban hozott döntését, mellyel megtiltotta a transznemű és hiperandrogén versenyzőknek, hogy a nők között 200 méternél nagyobb futótávon álljanak rajthoz. Annak idején többször is írtam a dél-afrikai Caster Semenya ügyéről. A 800 méteren kétszeres világbajnok és olimpiai bajnok futóról kiderült, hogy hiperandrogén, vagyis nő, de testében abnormális mennyiségű férfi nemi hormon, azaz tesztoszteron termelődik, s emiatt – a tudományos kutatások szerint – előnye van azokkal a női versenyzőkkel szemben, akiknél nem jelentkezik ez a jelenség.

Semenya éveken át járt bíróságra, hogy elérje a szabályozás megsemmisítését, mivel a sprinttávokon nem tud annyira eredményes lenni, mint 800-on, ám egyik jogi fórum sem adott neki igazat a Sportdöntőbíróságtól kezdve a svájci bíróságon át egészen az Emberi Jogok Európai Bíróságáig. Csupán bizonyos részletkérdésekben lett kötelezve a NASZ szabálymódosításra, de a szóban forgó előírások ma is érvényesek.

A mostani konzultációt az indokolja, hogy a munkacsoport tudományos, sportszakmai, jogi és társadalmi fejlődési szempontokból is megvizsgálta a jelenlegi szabályozás létjogosultságát, s az esetleges módosítások irányait annak figyelembe vételével, hogy a szövetség alapvetően nem tér el a kérdésben most elfoglalt álláspontjától. Arról tehát szó sincs, hogy esetleg eltörölnék a transzneműek kitiltásáról, korlátozásáról szóló szabályokat, hanem finomítani akarnak ezeken, amennyiben az a konzultáció eredményei alapján is indokolt lesz.

A szövetség hétfői sajtóközleménye szerint a munkacsoport megállapította, hogy 2024-ben jelentős tudományos előrelépések történtek, amelyek indokolják a transzneműekre vonatkozó előírások módosítását. A munkacsoport szerint hiba volt annak idején kizárólag arra alapozni a mostani szabályozást, hogy egy magát nőnek valló sportoló átesett-e férfiakra jellemző nemi érésen.

„Az új bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy jelentős különbségek vannak a sportteljesítményben már a pubertás kezdete előtt. Atlétikában a teljesítménykülönbség gyermekkorban vagy a pubertás előtt álló versenyzők esetében futószámoknál 3-5%, ugró- és dobószámoknál ennél is nagyobb mértékű, s minden esetben az derült ki, hogy a javukra van ekkora különbség” – áll a közleményben.

Hozzáteszi a szövetség, hogy a feltárt bizonyítékok alapján egyértelművé vált, hogy a tisztán női nemi jegyekkel, tulajdonságokkal rendelkező női versenyzőket hátrány éri az atlétikában transznemű vagy hiperandrogén ellenfeleikkel szemben.

A munkacsoport öt javaslatot fogalmazott meg, amelyek most a konzultáció tárgyát képezik. Az egyik ajánlás a jogosultsági szabályok megváltoztatásáról szól, egy másik pedig a női kategóriában indulni szándékozó versenyzők előzetes jóváhagyására vonatkozó követelményének bevezetéséről.

Ezek az ajánlások a női kategória „meghatározásának és célkitűzéseinek formális strukturálására, a részvételi szabályok felülvizsgálatára fókuszálnak, hogy összhangba kerüljenek azokkal a célokkal, amelyek a transznemű és hiperandrogén versenyzőkre vonatkozó előírások összevonását” célozzák. Az ajánlások között szerepel az is, hogy biztosítani kell a jogi védelem lehetőségét azoknak a sportolóknak, akiket ezek a szabályok érintenek és korlátoznak a versenyzésben.

A most hatályos szabályozás, ami alapján Caster Semenya nem indulhat kedvenc távján, 800 méteren, egészen pontosan úgy szól, hogy azok, akiknél a tesztoszteron-szint 2.5 nanomol/liter mennyiségnél magasabb, csak akkor indulhatnak a nők között, amennyiben legalább hat hónapon át a szintet csökkentő gyógyszeres és/vagy orvosi kezelésen esnek át. A dél-afrikai ezen a folyamaton nem hajlandó keresztülmenni, ezért nem indul versenyeken.

A mostani ajánlások között szerepel az is, hogy meg kell újítani a nemi vizsgálatoknál alkalmazható módszerek körét a legújabb tudományos eredmények alapján. Így arra tesznek javaslatot, hogy mindazon sportolóknál, akik esetében megkérdőjeleződik, hogy valóban nőnek számítanak-e, szájüregi tamponvizsgálat vagy szárított vérfolt elemzés elvégzése lenne kötelező, mert ezekkel a metódusokkal meg lehet állapítani, hogy valaki megfelel-e a női kategória követelményeinek, ugyanis kimutatható, hogy a vizsgálat alá vont személy szervezetében megtalálható-e a férfi nemet meghatározó SRY-gén vagy sem.

Sebastian Coe, a NASZ elnöke szilárdnak nevezte a mostani szabályozást, de amióta az érvénybe lépett, számos tudományos eredmény látott napvilágot, amely segítheti az előírások pontosítását, ezért szükséges a mostani konzultáció. A brit sportvezető leszögezte, szövetsége változatlanul kitart amellett, hogy egyenlő versenyt kell biztosítani a nők között. Azt is mondta, hogy a női kategória megóvása az atlétika fundamentális alapjához tartozik.

Coe, aki márciusban hetedmagával ott lesz a szavazólapokon a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökválasztásán, elnökjelölti kampányának középpontjába is a női sport védelmét helyezte. Programjában úgy fogalmaz, hogy „a női sport megvédése és népszerűsítése szükséges tudományos alapokon álló, világos szabályok alkalmazásával”.

A múlt héten számoltam be róla, hogy Donald Trump amerikai elnök egy olyan rendeletet írt alá, amellyel kvázi megtiltotta a transznemű sportolóknak a nők és lányok számára kiírt versenyeken való részvételét az oktatási intézményekben. Sebastian Coe X-oldalán megosztotta az amerikai elnöki hivatal, a Fehér Ház által ezzel kapcsolatban közzétett bejegyzést, amelyhez megjegyzésként odaírta azt, amit föntebb már említettem, hogy a női kategória megvédése az atlétika alapját képezi. Hozzátette, hogy minden az iskolában kezdődik, ezért kulcsfontosságú, hogy már a gyermekkori oktatásban világos irányvonalak legyenek meghatározva.

A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (IBA) hétfőn, elsősorban Trump föntebb említett rendeletére hivatkozva közölte, hogy folytatja a küzdelmet a transznemű versenyzők ellen, s jogi lépéseket tesz amiatt, hogy a NOB engedte indulni a nők között az algériai Iman Helifet és a tajvani Li Jü-tinget a tavalyi olimpián, holott mindkettejükről kiderült, hogy férfi nemi jegyekkel rendelkeznek. Mindketten olimpiai bajnokok lettek saját súlycsoportjukban, ám szereplésük komoly botrányt okozott. Helif és Li sem indulhatott a 2023-as amatőr világbajnokságon, mert az IBA kizárta őket vitatott nőiességük miatt.

Sebastian Coe szerint a NOB egyszerűen kezelhette volna a két öklöző ügyét, amennyiben lenne világos szabályozás a transzneműekkel kapcsolatban. Ígérete szerint, amennyiben megválasztják elnöknek, meg fognak alkotni egy ilyen szabályzatot.

A kiemelt kép forrása: Pexels

Szólj hozzá!