
Az elmúlt napok vezető külföldi hírének számított a Los Angeles-ben és környékén tomboló több erdőtűz, amely rengeteg házat tett a földdel egyenlővé és emberek ezrei, ha nem tízezrei váltak otthontalanná, nincstelenné, miközben egyre több a halálos áldozat. A város most teljes erejével a lángok megfékezésén dolgozik, de nem meglepő módon már most többen azt a kérdést vetik föl, hogy mi lesz a 2028-as Los Angeles-i olimpiával, miközben azt lehet látni évek óta, hogy a térségben nehezen birkóznak meg az erdő- és bozóttüzekkel. A szervezők egyelőre optimistának mutatkoznak, de gazdasági és időjárási szempontból is igen nehéz felkészülésre lehet számítani.
Január 7-én csaptak föl az első lángok Los Angeles közvetlen környezetében. A térségben hónapok óta nagy a szárazság, ráadásul az év elején a Santa Ana-szelek is fölerősödtek, melyek rendkívül száraz levegőt hoztak magukkal az Egyesült Államok nyugati partjának legnagyobb városába (jelenleg 15 és 20% közötti a páratartalom, ami Magyarországon elég nehezen képzelhető el), s a nagy szél és a szárazság bőven elég volt a most is látható katasztrófa kialakulásához. A hatóságok egyelőre nem vetették el a gyújtogatás lehetőségét sem, s ezzel kapcsolatban el is kaptak valakit, de róla aztán kiderült, hogy nem okozott sehol sem tüzet. Minden bizonnyal a nagyon kedvezőtlen időjárási körülmények és a kiszáradt növényzet nagy gyúlékonysága vezettek a borzalmas állapotokhoz.
A legfrissebb hírek szerint 24 halottja van annak a most már több erdőtűznek, amely kis területen kialakult, de a szél és a szárazság miatt exponenciális mértékben elterjedt. Csak a Los Angeles agglomerációjához tartozó Palisades és Altadena városokban és azok környékén 12 ezer ház égett porig, emberek, családok sokaságát hajléktalanná, nincstelenné téve.
Amellett, hogy az emberi mérleg rendkívül súlyos és a még mindig erős szél nehezíti a tűzoltók munkáját, az a tény is komoly aggodalomra, egyben fölháborodásra adott okot, miszerint nem volt elég víz az oltási munkálatokhoz, mivel akadt olyan víztározó a környéken, amely kongott az ürességtől a tüzek kipattanásának idején. Fölháborító ez, hiszen az elmúlt 10 évben ha Los Angeles-ről hallottunk, olvastunk a hírekben, szinte kivétel nélkül arról volt szó, hogy nagy a szárazság, vagy pedig erdőtüzek tombolnak a térségben. Jogos kérdés, a hatóságok miért nem voltak felkészülve egy újabb erdőtűz kialakulására, miközben minden bizonnyal tudhatták, a jelenlegi időjárási körülmények között ez milyen következményekkel járhat.
Azért aggasztó ez a körülmény, mert joggal vetődik fel az a kérdés is, hogy a 2028-as olimpia idején lesz elég víz, ha oltani kell? A világ legnagyobb sporteseményére több mint 11 ezer sportoló és nézők milliói érkeznének a kaliforniai nagyvárosba, amely 1932 és 1984 után harmadik alkalommal lenne házigazda, egyben amerikai rekorder az olimpiarendezések számát tekintve. Nem kell nagyon sokat gondolkodni, hogy rájöjjünk: amennyiben az ötkarikás játékok ideje alatt törne ki egy vagy akár több erdőtűz, akkor elképesztő veszélyhelyzet alakulna ki, hiszen nem csak a város milliós lakosságának nem elhanyagolható hányadát kellene kitelepíteni, hanem akár az olimpia miatt ott tartózkodókat is biztonságba kellene helyezni, ami hatalmas megterhelést jelentene a hatóságok számára, amelyek már a mostani helyzetben is több szempontból rosszul vizsgáztak.
Az olimpiával kapcsolatban a legtöbbeket most az a kérdés foglalkoztatja, hogy miképpen tud Los Angeles gördülékenyen felkészülni a játékok fogadására, miközben az első becslések szerint a mostani erdőtüzek által okozott károk összege meghaladhatja a 10 milliárd dollárt, a legfrissebb hírek szerint viszont inkább már a 30 milliárdot ostromolja, ha nem meghaladja. A cikk írásának pillanatában (2025.01.16 8:33) a 30 milliárd dollár közel 12 billió forintnak felel meg, ami egy elképzelhetetlenül magas összeg, s ki tudja, hogy hol lesz a vége.
Az újjáépítés költségei is igen fogcsikorgatóak lehetnek a kaliforniai erdőtüzek és a floridai hurrikánok miatt eleve sok veszteséget elszenvedett amerikai gazdaságra nézve, hiszen a becslések alapján alsó hangon 135 milliárd dollárba, közel 54 billió forintba kerülne a leégett 160 négyzetkilométernyi terület teljes rendbetétele. Súlyosbíthatja a helyzetet az is, hogy a biztosítók az elmúlt évek természeti csapásai miatt valósággal menekülnek Kaliforniából és Floridából, így a most otthontalanná lettek nagy részének nem volt lakásbiztosítása, mert ahhoz irreális áron vagy sehogy sem juthatott volna hozzá. Tehát a biztosítók biztosan nem fogják a károk nagy részét állni, sőt, inkább egészen elenyésző részét, hiszen a föntebb említett 30 milliárd dollárnyi összeg kis túlzással gumicsont a 135 milliárdra becsült újjáépítési költséghez képest. Nagy feladat lesz tehát, hogy a város, az állam és a szövetségi állam, valamint a különböző gazdasági szereplők összedobják a szükséges pénzt, márpedig erős a valószínűsége annak, hogy az olimpiára szánt nem kevés pénzből is elvehetnek majd ehhez. Ami a biztosításokat illeti, akár még maga az olimpia is érintett lehet, mert nyilvánvalóan a játékokon használni tervezett létesítményekre is nem kicsi összegű biztosításokat kötöttek, de most ezeknek a díjai is ugrásszerűen megnövekedhetnek, ami rossz hatással lehet a tervezett költségvetésre.
Kérdéses tehát, hogy lesz-e elég pénz az olimpia megrendezésére, hiszen bár túl sok helyszínt nem kell fölépíteni, mivel Los Angeles elég fejlett sportinfrastruktúrával rendelkezik, de azért az átmeneti helyszínek építésére, valamint az olimpiai falu berendezésére (ennek helyszíne a Kalifornia Egyetem egyik kampusza lenne), a játékok résztvevőinek ellátására, a nézők és az újságírók kiszolgálására, illetve a biztonsági intézkedésekre elég komoly pénzek kerülnének elköltésre.
Mi lesz, ha akkor is tűz lesz? Törlés vagy áthelyezés?
Az olimpia költségeit szinte kizárólag piaci forrásokból tervezik fedezni, ami nem meglepő, hiszen Los Angeles volt az első város, amely 100%-ban a piacról finanszírozott egy olimpiát, mégpedig az 1984-es, számunkra a bojkott miatt szomorú emlékű játékokat. Most azonban a piaci szereplőkre is komoly terhet fog róni a helyreállításhoz történő hozzájárulás amellett, hogy akadhatnak olyan cégek is, melyeknek maguk a tüzek is komoly anyagi kárt okoztak vagy fognak okozni.
Egyelőre az a szerencséjük a szervezőknek, hogy a mintegy nyolcvan olimpiai helyszín egyikét sem érték el a lángok, ugyanakkor a Riviera Country Club, mely a golftornának lenne otthona, illetve a Sepulveda Basin Recreation Area elnevezésű terület, ahol az íjászat, a BMX és a gördeszka eseményeit tartanák meg, a tüzek által potenciálisan fenyegetett zónában fekszenek, alig 30-40 kilométernyire azoktól a területektől, melyek jelen pillanatban lángokban állnak.
Több sportközgazdász is föltette a kérdést, hogyan lesz ezek után olimpia. Van még persze három és fél év a játékok kezdetéig, de a föntebb taglalt számok alapján nem nehéz látni, hogy irtózatosan nagy kihívás lesz sok szempontból a következő jó pár év, mire a mostani pusztítást sikerül fölszámolni, miközben a világ legnagyobb sporteseményére kerülne sor a városban és környékén. Egyértelmű, hogy összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy Los Angeles főnixmadárként föltámadjon mostani szomorú helyzetéből, s 2028 nyarán egy sikeres és emlékezetes olimpiát rendezzen.
A szervezők egyelőre nem reagáltak az olimpia jövőjével kapcsolatos megszólalásokra, kizárólag a tűzoltók és a mentésben résztvevők munkáját köszönték meg, ami természetesen érthető, de az biztos, hogy komolyan forognak a fogaskerekek a szervezőbizottság tagjainak agyában, mert bár a sok évtizedes időjárási adathalmaz alapján a Santa Ana-szelek júliusban kevésbé szoktak érvényesülni, de akkor jóval melegebb lehet, mint most, és a szárazság akkor is jelentős méreteket ölthet. Most arra kell választ találniuk az illetékeseknek, hogy minél jobban minimalizálják egy, az olimpia idején vagy közvetlenül előtte kipattanó erdőtűz kialakulásának és főleg elterjedésének veszélyét. Ehhez a hírek szerint már a mesterséges intelligenciát is segítségül hívták, mert tőle remélik, hogy olyan stratégiát dob össze, amely alkalmas lehet ennek a veszélynek az elhárítására. Alighanem az idei évnek az lesz a legfőbb feladata, hogy erre választ találjanak.
Egyelőre még korai lenne az olimpia sorsát eldönteni, de nem egy felvetés hangzott már el, miszerint meg kellene fontolni a versenyek legalább egy részének más városokba, akár államokba való áthelyezését veszély esetén. Akadnak azonban olyanok is, akik már most azt követelik, hogy ne Los Angeles-be legyen az olimpia. Charlie Kirk konzervatív kommentátor javaslata alapján Dallasban vagy Miamiban lehetne az olimpia – ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy júliusban lehetnek hurrikánok Floridában, így akkor már inkább a texasi nagyváros felé kéne húzni. Egyetértek azokkal, akik szerint nem kellene Los Angeles-ből elvinni az olimpiát, legfeljebb akkor, ha veszélyes lesz a helyzet – így vélekedik pl. Mark Dyerson, a Pennsylvania Egyetem történésze is, aki fájdalmas, de szükségszerű döntésnek tartaná egy ilyen lépés megtételét.
Fölvetődött az az ötlet, hogy a tavalyi olimpia helyszínein kellene megrendezni a 2028-as eseményt, de ez finoman fogalmazva is abszurdnak tűnik, főleg, hogy Észak-Amerikában azért akadnak városok, melyek alkalmasak lennének az ötkarikás játékok fogadására, akár SOS-ben is.
Reméljük, végül minden a tervek szerint alakul, mert szomorú dolog lenne, ha egy természeti csapás miatt kellene új helyszínt keresni az olimpiának.
A kiemelt kép forrása: Share America