Bár már lassan egy hét telt el 2025-ből, de egy kicsit még pillantsunk vissza 2024-re! A napokban láttam egy külföldi cikket, amelyben összeszedték, hogy az elmúlt évben mely ismert sportolók vonultak vissza. Ez alapján most én is hozok egy hasonló listát, kibővítve magyarokkal és olyan külföldiekkel, akikről kevesebb szó esett, pedig sportágukban igen komoly eredményeket tettek le az asztalra, ezért megérdemlik, hogy szerepeljenek egy ilyen összeállításban.
Kapás Boglárka
Minden idők egyik legeredményesebb magyar úszója akasztotta szögre úszósapkáját 2024. december 14-én, amikor utoljára ugrott medencébe versenykörülmények között a Duna Arénában rendezett rövidpályás világbajnokságon. Kapás Boglárka nagy medencében olimpiai bronzérmes, világbajnok, hétszeres Európa-bajnok, kétszeres ifjúsági olimpiai bajnok lett többek között, de említést érdemel 39 országos bajnoki címe is, amiből 31-et egyéni számban szerzett. Rövidpályás versenyekről egy Európa-bajnoki címet és számos dobogós helyezést tud fölmutatni. Az utóbbi években már nem tudta azokat az eredményeket produkálni, mint korábban. Esetében a 2010-es évek második fele jelentette az aranykorszakot, hiszen ekkor (2019-ben) szerezte világbajnoki címét, olimpiai bronzérme pedig a 2016-os riói játékokról származik. Visszavonulása ellenére biztosan fogunk még vele találkozni az uszodákban, hiszen férje, Telegdy Ádám még aktív, s nem kizárt, hogy eleve lesz még feladata a sportágban a későbbiekben.
Olasz Anna
Egy másik csinos, szép, de egyben nagyon sikeres úszónőnk is tavaly döntött úgy, hogy befejezi az aktív pályafutását. Olasz Anna nyílt vízen versenyzett, s ugyan a tavalyi olimpiára már nem sikerült kijutnia, de az ő eredménysora is önmagáért beszél. Háromszoros világbajnoki ezüstérmes, kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes, Universiadé-győztes és négyszeres magyar bajnok. Az ő karrierjéből kimaradt az olimpiai érem, pedig Tokióban nem sokon múlt, hogy dobogós legyen, végül azonban a 4. helyen érintette a céltáblát. Remélhetőleg vele is fogunk még találkozni akár közvetítésekben, akár edzői szerepben a közeljövőben.
Fegyverneky Zsófia
2024-ben a magyar kosárlabdázás egyik, ha nem a legnagyobb alakja vonult vissza az ő személyében. Karrierjét 2003-ban Pécsen kezdte, ahol egy évnyi brnói kitérőt leszámítva egészen 2011-ig játszott. Akkor sokakat megdöbbentve az ősi rivális Sopronhoz szerződött, de ott jött el pályafutásának legsikeresebb időszaka, hiszen számos magyar bajnoki- és kupagyőzelmet ért el, de alighanem a legnagyobb sikerként a 2022-es Euroliga-diadalra tekint, ami egy óriási bravúr volt a soproniaktól. A magyar válogatottban közel másfél évtizedet húzott le. A nemzeti csapattal ott lehetett a 2015-ös és a 2017-es Európa-bajnokságon. Kevesen mondhatják el magukról, hogy olyan hosszú és sikeres karrierjük volt hazai szinten, mint ő, így nem csoda, hogy 4-es mezét visszavonultatták Sopronban.
Rafael Nadal
Tavaly fejeződött be a tenisz történelmének egyik párját ritkító karrierje. Rafael Nadalnál nagyobb királya nem volt a salakpályáknak. 22-szer nyert Grand Slam-tornát, amiből 14 alkalommal a Roland Garros-on diadalmaskodott. Rengetegszer volt világelső, s megszámlálhatatlan mennyiségű tornagyőzelme van. Utolsó mérkőzését a spanyol Davis-kupa-csapatban játszotta, ám miután kikaptak a hispánok, Nadal pályafutása lezárult. Ő a 2010-es évek nagy triójának második tagja Roger Federer után, aki szögre akasztotta ütőjét.
Andy Murray
Az előző bekezdésben nagy trióról beszéltem, de az igazság az, hogy ez néhány évig valójában nagy kvartett volt, hiszen Federer, Nadal és Novak Djokovics mellett Andy Murray helye is megkérdőjelezhetetlen volt a top négyben. A skót identitására mindig büszke brit volt világelső és háromszor nyert Grand Slam-tornát. Ő az egyetlen férfi játékos, aki kétszeres egyéni olimpiai bajnoknak mondhatja magát, hiszen 2012-ben Wimbledonban megszerzett címét négy évvel később Rióban megvédte. Sajnos a 2010-es évek végétől kezdve sorozatos sérülések és fájdalmak hátráltatták karrierjét, emiatt nem válhatott olyan sikeressé, mint a nagy négyes többi tagja, de évekig küzdött azért, hogy tisztességesen zárhassa le pályafutását. Ezt a tavalyi olimpián meg is tette, mert bár nagy eredményt nem ért el, de nem kínzó fájdalmak közepette kellett visszavonulnia, mint pl. Federernek.
Nikola Karabatic
Minden idők egyik, ha nem a legsikeresebb kézilabdázójának is 2024 hozta a profi pályafutás végét. A franciák klasszisa a korai olimpiai kieséssel zárta le karrierjét, de eredményei ennél sokkal, de sokkal több büszkeségre adnak okot számára. Háromszoros olimpiai-, négyszeres világ- és háromszoros Európa-bajnok. Háromszor nyert Bajnokok Ligáját, 22 klubszezonja során pedig 21 nemzeti (bajnokság és kupa) címet szerzett a Montpellier, a Barcelona, a Kiel és a Paris Saint-Germain játékosaként. Alighanem ezt az eredménysort is nehéz lesz megfejelni egyhamar.
Mikkel Hansen
Nem Nikola Karabatic volt az egyetlen kézilabda-legenda, aki 2024-ben akasztotta szögre a cipőjét, hiszen nagy riválisa, a dánok sztárja, Mikkel Hansen is az elmúlt esztendőben döntött arról, hogy pontot tesz a történet végére. A háromszoros világbajnoknak jobban sikerült a búcsú, mint a franciának, hiszen olimpiai bajnoki címmel zárta le pályafutását. Két ötkarikás aranyérme van, amihez társul még többek között kilenc francia bajnoki cím, no meg világ- és Európa-bajnoki címek is. Csak a Bajnokok Ligája-győzelem nem jött össze soha. Háromszor választották a világ legjobb férfi játékosának. Már önmagában Karabatic visszavonulása is érvágás a kézilabdának, de így, hogy Hansen is befejezte, már elég nagy a veszteség. Még az a szerencse, hogy a férfi szakág bőven „termel” sztárokat, akik egy napon szintén legendákká válhatnak.
Mark Cavendish
Eredetileg már 2023-ban vissza akart vonulni, ám rátett még egy évet a Man-szigeti kerékpár-legenda, hogy megdöntse Eddy Merckx rekordját, vagyis övé legyen a legtöbb szakaszgyőzelem a Tour de France-on. Ezt a célt teljesítette, hiszen a tavalyi verseny 5. szakaszának megnyerésével immár egyedüli rekordernek számít 35 TdF-szakaszgyőzelemmel. A pályafutását az Astana csapatában lezáró brit összesen 167 különböző versenyt nyert meg. Éveken át verhetetlen volt a sprintekben, s még az utolsó aktív éveiben is képes volt legyűrni a mezőnyt a befutóknál, holott ez jóval 30 éves kor fölött nem kis szó. Utolsó versenyét, a 2024. november 10-én rendezett Szingapúri Kritériumot is megnyerte. A három nagy körversenyen összesen 55 szakaszt zárt elsőként, 2011-ben pedig országúti világbajnok lett. Ez is egy olyan karrier, aminek eredményeit igen nehéz lesz akár csak megközelíteni.
Emma McKeon
Kapás Boglárka és Olasz Anna mellett külföldi úszók is tavaly zárták le pályafutásukat, köztük a sportág történetének egyik legeredményesebb versenyzője, az ausztrál Emma McKeon is, aki 30 évesen döntött a visszavonulás mellett. A tavalyi olimpián csupán a 4×100 méteres vegyesváltóval tudott egy ezüstérmet szerezni, azonban Tokióban és Rióban összesen 6 arany-, 2 ezüst- és 5 bronzérmet szerzett, ebből 4 aranyat és 3 bronzot a japán fővárosban akasztottak a nyakába. Ő lett ezzel a második női sportoló, aki egy olimpián hét érmet szerzett – korábban ez csak Marija Goroszkovszkaja szovjet tornásznak sikerült még az 1952-es helsinki játékokon, tehát egy nem mindennapi cselekedetről beszélünk. McKeon már a tavalyi olimpia előtt eldöntötte, hogy visszavonul. Van mire visszaemlékeznie.
Shelly-Ann Fraser-Pryce
A női síkfutás egyik legendájáról beszélünk, aki nyolcszoros olimpiai érmesnek mondhatja magát. Háromszor nyerte meg az ötkarikás játékokat. 2008-ban és 2012-ben is megnyerte a 100 métert, amelyen 2016-ban 3., 2020-ban pedig 2. helyen végzett. A tavalyi olimpián akart búcsúzni, de a 100 méter elődöntőjét megelőzően visszalépni kényszerült sérülés miatt. 37 évesen vonult vissza, ami egy sprinter esetében nagyon ritka, mint ahogy az is, hogy négy különböző olimpián és három különböző évtizedben is dobogóra tudott állni a legrövidebb távon.
Steve Beaton
Tavaly ért véget a darts történetének leghosszabb pályafutása is, hiszen több mint harminc év profi karriert követően visszavonult Steve Beaton. Az angol játékos tartja a legtöbb világbajnoki szereplés rekordját, hiszen 1992 és 2024 között egyetlen egy vb-t sem hagyott ki, azaz 33 alkalommal állhatott színpadra a sportág csúcseseményén. 1992 és 2001 között az amatőröknél, 2022 és 2024 között a profiknál tette meg ezt, utóbbi vonatkozásban is rekorder. 1996-ban az amatőröknél világbajnok lett. A profik között a legnagyobb eredménye a 2009-es Európa-bajnoki ezüstérem volt. Az utolsó jó sok évben már nem sok babér termett számára, de kitartása miatt nagy népszerűségre tett szert, mivel emellett egy szerethető figura volt, akinek ráadásul a laza dobóstílusa is tetszetős volt. Tavaly ősszel, amikor legutolsó versenyét teljesítette, több játékostársa is beöltözött a mezébe és kilencvenes évekbeli frizurájába, így búcsúztak el tőle.
A kiemelt kép forrása: Sportudvar-archívum