Littler legyőzött mindenkit, Wright föltámadt, a kiemeltek több mint harmada nyeretlen maradt – a darts-vb értékelése

Kissé furcsa időpontban, pénteken fejeződött be Londonban az idei profi darts-világbajnokság (ennyi erővel szombaton is lehetett volna a döntő). Az eseményt Luke Littler nyerte, aki a tornán látottak alapján megérdemelten emelhette magasba a trófeát. Sok emlékezetes pillanatot hozott ez a vb is mind pozitív, mind negatív értelemben – ebben a cikkben ezeken keresztül értékelem a versenyen látottakat.

POZITÍVUMOK
Valóban egy Luke nyert

A világbajnokság előtt közel általános volt az a várakozás, hogy a tavalyi döntő két résztvevője közül fogja valamelyik megnyerni a 2025-ös tornát, hiszen a tavalyi évben látottak alapján a címvédő és világelső Luke Humphries és a vb-finalista, később Premier League-et és Grand Slam of Darts-ot nyerő Luke Littler kiemelkedett a 96-os mezőnyből. Az a torna előtt biztos volt, hogy nem ismétlődhet meg a tavalyi döntő, hiszen egy ágon szerepeltek, így az elődöntőben találkozhattak volna. Végül erre nem került sor, mert kettejük közül csak Littler jutott el a világbajnokságnak eme fázisába, de ő még ezen is jóval túltett, hiszen bejutott a fináléba is, s játszi könnyedséggel nyerte meg azt Michael van Gerwen ellen.

A 18. születésnapját január 21-én ünneplő angolnak egy kivételével sima mérkőzései voltak. Egyedül a nyolcaddöntőben Ryan Joyce ellen vívott összecsapáson érintette meg a kiesés szele, ám a döntő szettet remekül menedzselte, így sikerült továbbjutnia kiválóan dobó honfitársával szemben. Előzőleg Ryan Meikle és Ian White legyőzése sem okozott gondot Littlernek, bár mindkét mérkőzésen sokat hibázott a kiszállózás során, s Meikle ellen nehezen tudta kezelni azt a hatalmas rajongást, amelyet a szurkolók kifejeztek az irányába, holott az elmúlt évben mindig, amikor a darts bekerült a nagy brit lapok tartalmába, kizárólag róla cikkeztek, mintha más sztárja nem lenne a sportágnak.

A negyeddöntőtől kezdve nem igazán volt kérdés (pláne Humphries korai búcsúja után), hogy Littler lesz az idei világbajnok, hiszen a legjobb nyolc között 5:2-re verte az egész tornán sokat szenvedő Nathan Aspinallt, majd az elődöntőben 6:1-re páholta el a sokak által már vb-esélyesnek titulált Stephen Buntingot, pedig ellenfele is 100 fölötti átlagot ért el. Ezt követte a van Gerwen elleni 7:3-ra megnyert döntő, amiről ebben a cikkben már részletesen írtam. Littler az utolsó három mérkőzésén rendre 100+-os átlaggal zárt, s az egész tornán kizárólag White ellen maradt 100 alatt (97.84). Az idei vb szinte minden rekordját ő állította fel, hiszen a legtöbb 100-as átlagon felül toronymagasan ő dobta a legtöbb, szám szerint 64 darab 180-at. Övé lett a legnagyobb összesített átlag is ezen a tornán 102.13-mal. 17 évesen minden idők legfiatalabb profi világbajnoka lett, s azt nézve, hogy a PDC versenyein 16 év az alsó korhatár, ezért jó eséllyel egyhamar nem fog megdőlni ez a csúcs. Littler tehát mindent vitt, s most az a nagy kérdés, hogy megtudja-e törni azt a 10 éves sorozatot, miszerint nem történik címvédés a világbajnokságon. Utoljára 2016-ban Gary Anderson védte meg a Sid Waddell-trófeát, azóta senkinek nem sikerült ez a bravúr. Elnézve a mezőny sűrűségét, Littlernek sem lesz egyszerű feladata.

Bunting és Dobey a csúcson

Az elődöntőbe két olyan játékos is bejutott, aki nem sűrűn fordul meg ott. Stephen Bunting, a korábbi amatőr világbajnok 2021 után második alkalommal került a vb-elődöntőbe a profik között, míg Chris Dobey először jutott ilyen messzire a sportág csúcstornáján. Végül mindkét angol hoppon maradt, ami a döntőt illeti, hiszen Bunting Littlertől szenvedett 6:1-es vereséget, Dobey-t pedig van Gerwen verte ugyanilyen arányban. Ettől függetlenül mindketten büszkék lehetnek szereplésükre, hiszen sokan várták már tőlük a kiugró eredményt. Mindketten karriercsúcsot jelentő pozícióba kerültek a világranglistán, hiszen Bunting az 5., Dobey a 10. helyen áll, s jó eséllyel tagja lesz a Premier League elvileg ma este bejelentendő idei mezőnyének is. Kíváncsian várom, hogy az idei nagy tornákon hogyan fognak muzsikálni. Bunting esetében egyértelműen látszik a fejlődés, így szerintem ő fog még tornákat nyerni, Dobey kapcsán már kissé szkeptikus vagyok, mert nála látok némi elmaradást a mentális állapotot tekintve Buntinghoz képest. Ettől függetlenül most mindketten büszkék lehetnek magukra.

A Rydz-show

Egyetlen nem kiemelt játékos jutott be a világbajnokság negyeddöntőjébe. Ő Callan Rydz volt, aki 2022-ben egyszer már megcsinálta ugyanezt, vagyis nem volt ismeretlen terep számára a tornának ez a fázisa. Amit azonban idén letett az asztalra, az egészen elképesztő volt. Az 1. fordulóban a horvát Romeo Grbavac ellen 107.06-os átlaggal győzött 3:0-ra, majd a 2. körben a 22. kiemelt Martin Schindler ellen is 3:0-ás diadalt aratott. A 3. fordulóban a 11. kiemelt Dimitri van den Bergh sem tudott ellene szettet nyerni, 4:0-ra győzött 105.31-es átlaggal. A nyolcaddöntőben Robert Owent 4:3-ra verte többszettes hátrányból fordítva, majd a legjobb nyolc között Michael van Gerwen ellen hol ő, hol ellenfele vezetett, végül azonban a holland győzött 5:3-ra, pedig Rydz ott is 103.88-as körátlagot produkált. Itt tehát véget ért a kaland az angol számára, de így is üde színfoltja volt a tornának, hiszen ritkán történik olyan, hogy egy játékos az első három mérkőzését 10:0-ás szettaránnyal hozza.

A sok 100+-os átlag mellett a kiszállózása is nagyon rendben volt az angolnak egy-két mérkőzést leszámítva – 42%-os kiszállózási aránya a negyeddöntőbe jutott játékosok között a 3. legjobb volt. 43 darab 180-at dobott, amivel van Gerwennel holtversenyben a 2. helyen zárt. 100.88-as összátlaga is a 2. helyre volt elég Littler mögött.

Előzetesen nem sokan vártunk ennyire jó szereplést tőle, hiszen az elmúlt kettő évben nem sok jó eredménye volt, s mentális szempontból is a gyenge játékosok közé lehetett sorolni, mivel igen nehezen viselte vereségeit. Úgy tűnik azonban, hogy a vb-felkészülés igen jól sikerült minden szempontból, hiszen az Owen elleni nagy fordítás és a van Gerwen elleni gigászi csata is azt mutatta, hogy fejben is nagyon összerakta magát. Lehet, hogy családi hatás érvényesült itt, hiszen unokatestvére az a Chris Dobey, aki az elődöntőig menetelt. Rydz esetében is kíváncsiak lehetünk arra, mire lesz képes idén.

Wright váratlanul jó eredményei

A világbajnokságot megelőzően a 32 kiemelt közül talán a 17. helyen rangsorolt Peter Wrightot sajnálták le a legtöbben, hiszen a tarajos fejű skót egészen borzalmas 2024-es éven van túl. A legtöbb versenyen csak szenvedett, hiszen nemhogy legeket nem tudott nyerni, hanem átlagai is jócskán alul múlták a PDC színvonalát. Wright azonban Rydzhez hasonlóan nagyon keményen összeszedte magát, s a vébén régi önmagát idézte.

Első mérkőzésén 3:1-re verte Wesley Plaisiert, majd a legjobb 32 között a kiemelés hiánya ellenére előzetesen esélyesebbnek tartott Jermaine Wattimenát győzte le nagyon simán 4:2-re. Az igazi durranást azonban a nyolcaddöntő hozta el, amikor Wright a címvédő, világelső és a torna legnagyobb favoritjának tartott Luke Humphriest is megverte, méghozzá igen simán, 4:1-re. A skót elsősorban egészen szenzációs kiszállózásának köszönhette, hogy már a legjobb nyolcban találta magát. A negyeddöntőben Stephen Bunting ellen már nem volt ennyire jó a kiszállózása, ellenben az angollal, aki gyorsan 3:0-ra elhúzott. Wright későn ébredt, s már csak kozmetikázni tudott az eredményen, mert végül 5:2-re kikapott.

Ettől függetlenül a torna legkellemesebb meglepetése volt sokak számára, így számomra is, hiszen nem voltak előjelei ennek a remek szereplésnek. Elért eredményének értékét tovább növeli, hogy Wattimena és Humphries ellen is betegen lépett színpadra egy megfázás következtében, s látszott is rajta főleg előbbi ellen, hogy nagyon szenved. Így is sikerült azonban viszonylag simán győznie, amivel megmutatta, hogy jóval 50 év fölött (idén lesz 55 esztendős) is meg tud újulni az ember, ha a csúcsra tör. 50.5%-os arányban értékesítette a kiszállóra eldobott nyilait, ami a 3. legjobb értéknek számít a vb teljes mezőnyét tekintve. 94.83-as átlaga nem tartozik a legerősebbek közé, de az ősszel látott 75-ös, 80-as átlagokhoz képest osztálykülönbségnek minősül.

Hogy fog-e még nagy tornát nyerni Peter Wright, az kérdéses, de az biztos, hogy 2025-ben is jó eséllyel számolni kell vele. Ki tudja, lehet, hogy még a Premier League-be is meghívják, de ez majd ma este derül ki.

NEGATÍVUMOK
Humphries korai búcsúja

Luke Humphries egy évvel ezelőtt teljesen megérdemelten nyerte meg a világbajnoki címet, hiszen 2023 második felében kimagaslott a mezőnyből rengeteg tornagyőzelmével. A vb-döntőben ugyan Littler kettő szettel is vezetett ellene, de végül 7:4-re meg tudta nyerni a mérkőzést, ezzel felülhetett a darts trónjára. 2024 folyamán is sok sikert aratott az angol, többek között ő nyerte a vb előtti utolsó versenyt, a Players Championship Finals-t is, melynek döntőjében éppen Littlert győzte le. Arról már az évértékelőmben is írtam, hogy Humhpries kissé hektikus 2024-en van túl, hiszen a sikerek mellett egészen nagy és nehezen érthető kudarcok is jellemezték a szezonját.

A vb előtt Littlerrel együtt a két topfavorit közé volt sorolva és első mérkőzései alapján úgy is nézett ki, hogy simán összejöhet az álomelődöntő, hiszen nagy riválisával a legjobb négy között találkozhatott volna a kiemelés szeszélyének köszönhetően. Azonban erre nem került sor, mivel jött Peter Wright és a nyolcaddöntőben 4:1-re megverte Humhpriest. Az addig még szettet sem veszítő világelső (Thibault Tricole-t 3:0-ra, Nick Kennyt 4:0-ra győzte le) egyszer még egyenlíteni tudott, de utána egyszerűen nem tudott mit kezdeni ellenfele szenzációs kiszállózásával, miközben saját átlaga is visszaesett.

A legjobb 16 között ért véget számára a világbajnokság, de úriemberként búcsúzott, elismerve, hogy Wright azon az estén jobb volt nála, miután a meccs előtti nyilatkozatát sokan nagyképűségként értelmezték. Ettől függetlenül a torna egyik, ha nem a legkellemetlenebb meglepetése volt, hogy ennyire korán búcsúzott, egyben valóssá vált a fogadóirodákkal szembeni kritikája, amely szerint nem minden játékos esélyeit mérik föl megfelelően. Valóban így történt, hiszen Humphriest az első vagy második helyre sorolták a bukmékerek a vb előtti erősorrendjükben, ehhez képest a legjobb nyolcba sem tudott eljutni. Az angol számára az idei év, s különösen annak a második fele kulcsfontosságú lesz, hiszen most még közel hatszázezer font előnnyel vezet Littler előtt a világranglistán, de rengeteg pénznyereményt kell majd óvnia, hiszen a rangsorban csak az utolsó 24 hónap eredményeit veszik figyelembe, Humphries pedig 2023 második felében elődöntős volt a World Matchplay-en, a World Grand Prix-t, a Grand Slam of Darts-ot és a Players Championship Finals-t pedig megnyerte. Ez összesen 390 000 fontot jelent, amihez még hozzájön a 2024-es vb-ért kapott félmillió font is, hiszen a következő világbajnokságon már azt a nyereményt is védenie kell. Ettől függ leginkább, hogy világelső marad-e egész évben és 2026 elején is. Amennyiben folytatja a hektikus teljesítményt, akkor jó eséllyel Littler előzni fog, hiszen neki nincsen 2023-ból védendő pénzdíja.

Sorra hullottak el a kiemeltek

Mint már sok éve, idén is 32 játékos indulhatott kiemeltként a világbajnokságon, vagyis nem kellett az 1. fordulóban színpadra lépnie, emellett pedig elkerülte egymást a 2. fordulóban. Ettől függetlenül rendre akadnak kiemeltek, akiknek az első akadály is túl nagy, s hamar mehetnek is haza az Alexandra Palace-ból. Az eddigi rekordot a 2019-es világbajnokság tartotta, amikor 13 kiemelt vérzett el a legjobb 64 között. Ezt a csúcsot idén átadtuk a múltnak, ugyanis 14-en jártak pórul rögtön az első meccsükön. A legnagyobb név közöttük mindenképpen Michael Smith, aki 2. kiemeltként nem bírt a remek vébét teljesítő holland Kevin Doetscal. Az angol lett ezzel a világbajnokság legnagyobb vesztese, hiszen 2023-ban ő nyerte meg a tornát, azaz tőle most vonták le a félmillió fontot, amit akkor kapott, ezzel pedig a 16. helyig csúszott vissza a rangsorban, így erősen megkérdőjeleződött Premier League-indulása is.

Az első tíz kiemelt közül ugyancsak az első mérkőzés volt egyben az utolsó is az 5. helyen rangsorolt, 2018-as világbajnok Rob Cross számára is, aki a tavalyi elődöntős Scott Williamstől szenvedett sima, 3:1-es vereséget még karácsony előtt. Paradox módon Cross nemhogy visszaesett volna, hanem még javított is egy helyet a világranglistán, amit éppen Smith visszacsúszásának köszönhet. A 4. helyen áll, így biztosan ott lesz a Premier League mezőnyében is, pedig az utóbbi időszakban mutatott formája alapján nem biztos, hogy helye lenne a haknisorozatban.

A top tíz tagjai közül a 6. kiemelt Dave Chisnall sem jutott tovább a 64-ből, ám Smith-hez hasonlóan ő is egy végletekig kiélezett, izgalmas mérkőzésen szenvedett vereséget Ricky Evanstől. Chizzy elég pocsékul szerepelt a közelmúlt nagy tévés tornáin, előkelő helyezését elsősorban a Pro Tour-versenyeken, azaz a European Tour és a nézők nélkül, zárt ajtók mögött zajló Players Championship-fordulókon elért remek eredményeinek köszönheti. Rossz sorozata tehát most sem szakadt meg.

A világbajnokság 14. kiemeltje volt a kétszeres győztes (2015, 2016) Gary Anderson, aki 2024-ben hosszú idő után ismét színpadi tornát tudott nyerni, mivel ő bizonyult a legjobbnak a European Tour sindelfingeni állomásán. A Grand Slam of Darts-on az elődöntőben meccsnyila is volt Luke Littler ellen, de végül döntő legben kikapott. Azt hittük ezek alapján sokan, hogy a Repülő Skót hosszú évek után ismét egy remek vb-t fog teljesíteni, ám ezek a reménykedések, várakozások hamar elillantak, hiszen a holland-svéd Jeffrey De Graaf sima 3:0-val küldte haza Andersont, aki erősen alul múlta önmagát.

Szintén nagy csalódást okozott a 16. kiemelt James Wade. Nem feltétlenül azért, mert kikapott a jó formában lévő Jermaine Wattimenától, hanem azért, ahogyan kikapott tőle. Szettet nem tudott nyerni, s a legek tekintetében 9-2-es eredménnyel maradt alul a hollanddal szemben. Wade esetében azért lehetett sejteni, hogy nem fog messzire jutni ezen a vb-n, mivel a torna előtt arról beszélt, hogy szeretné a karácsonyt a családjával tölteni. Bár ezt továbbjutás esetén is megtehette volna, hiszen lett volna módja a háromnapos ünnepi szünet alatt hazamenni Angliában élő feleségéhez és gyermekeihez, de ezzel a kijelentéssel inkább arra célzott, hogy nincs nagyon ínyére az évvégi vb-rendezés. Wade 2022-es elődöntője óta nyeretlen a világbajnokságon, hiszen idén zsinórban harmadszor nem tudott mérkőzést nyerni.

Szintén sokunkat megdöbbentett Ross Smith sima kiesése is. A 19. kiemelt, korábbi Európa-bajnok angolt a Fülöp-szigeteki Paolo Nebrida 3:0-ra verte a legjobb 64 között. Nyilatkozata alapján egyszerűen nem tudott jól felkészülni a világbajnokságra, s ez látszott is a mérkőzésen, hiszen végig igen gyengén dobott.

Nem tudták sikerrel venni az első akadályt az ősz váratlan tornagyőztesei sem. A World Grand Prix-t általános meglepetésre megnyerő, 24. kiemelt Mike De Decker 3:1-es vereséget szenvedett a mindenkire veszélyes Luke Woodhouse-tól egy közepes színvonalú összecsapáson, míg az Európa-bajnok Ritchie Edhouse, aki a 29. kiemelést kapta, a szebb napokat látott Ian White-tól kapott ki szintén 3:1-re. Mindketten megérdemelten estek ki, hiszen teljesítményük elmaradt a vb-n elvárhatótól.

Ezúttal nem hozott szerencsét a 32. kiemelés Raymond van Barneveldnek. Az ötszörös világbajnok holland 2007-ben úgy szerezte meg első profi, egyben mindmáig utolsó vb-címét, hogy 32. kiemelt volt a tornán. Idén is ez volt a helyzet, s bár világbajnoki diadalt senki sem várt a rutinos játékostól, azért azt sem, hogy gyenge, ideges játékkal kikap 3:1-re a vb előtt alig ismert Nick Kennytől. Barney-tól is nagyon kevés volt a 84-es átlag, amit Edhouse is produkált a maga mérkőzésén.

Az említetteken kívül Danny Noppert, Martin Schindler, Dirk van Duijvenbode, Gabriel Clemens és Gian van Veen is kiemeltként búcsúzott a legjobb 64 között.

Az, hogy ennyire sok kiemelt nem tudott mérkőzést nyerni, pontosan mutatja azt a folyamatot, hogy egyre sűrűbbé válik a mezőny, egyre kisebb különbségek vannak a játékosok között, és szinte bárki megverhet bárkit, bárhol. Ez a tendencia minden bizonnyal idén is folytatódni fog.

Most már negatív van Gerwen vb-döntős mérlege

Michael van Gerwen 2014-ben, 2017-ben és 2019-ben is megnyerte a PDC-világbajnokságot. A 2010-es évek második felében egyértelműen ő volt a legjobb játékos, aki ráadásul éveken át uralta a mezőnyt, hiszen hat éven át vezette megszakítás nélkül a világranglistát. Ebben az évtizedben viszont már három döntőt is elbukott, hiszen 2020 és 2023 után idén is a 2. hely jutott neki Londonban. Ahogy az előző kettő alkalommal, most is egy új világbajnoktól kapott ki (M. Smith, Wright és Littler), s ismételten viszonylag sima vereséget szenvedett, hiszen ahogy öt éve Wrighttal, most Littlerrel szemben is 7:3 arányban maradt alul. 2013-ban Phil Taylortól szenvedett vereséget első döntőjében, vagyis hét fináléban három győzelem és négy vereség a mutatója.

Pár éve még elképzelhetetlen lett volna, hogy van Gerwen vonatkozásában 2025-re így fog alakulni ez a statisztika, de most már pontosan látjuk, hogy a holland aranykorszaka a 2010-es évek második fele volt, amikor még kevesebben tudtak veszélyt jelenteni rá, mint manapság. A döntős szereplés annyiban volt jó számára, hogy megőrizte 3. helyét a világranglistán, ugyanakkor nem tudni, hogy tervezett további fogászati beavatkozásaira mikor kell sort keríteni, s azok mennyire vetik vissza teljesítményét, mert a lassan kettő éve tartó kezelés mindenképpen hátráltatja van Gerwen karrierjét.

9 nyilast dobsz? Akkor kiesel!

A végére egy némileg vicces tényt hoznék be. Az idei világbajnokságon kettő darab kilencnyilas leg született. Az elsőt Christian Kist érte el Madars Razma ellen december 18-án, a másodikat pedig Damon Heta Luke Woodhouse ellen december 27-én. Mindketten kikaptak. Az elmúlt években dobott megannyi kilencnyilas esetében fordult elő, hogy a tökéletes leget dobó játékos végül elvesztette az adott mérkőzést. Most is ez történt, így viccesen azt is írhatnám, hogy nem szabad kilencnyilast dobnia kedvenc játékosainknak, mert akkor biztos a bukta, de azért nem ennyire fekete és fehér a világ. Most így alakult, meglátjuk, jövőre mi lesz.

Ez volt a profi darts-világbajnokság értékelése. A következő, 2026-os torna valamikor december közepén kezdődik majd és január legelejéig tart. A tervek szerint az a vb már 128-as főtáblával fog menni, s a kiemelteknek is játszaniuk kell az 1. fordulóban. Amennyiben hivatalossá válik ez a változtatás, akkor a számítások szerint négy nappal hosszabb lesz a torna, tehát akár már december 10. környékén elkezdődhet, feltéve, ha nem a januári periódust akarják meghosszabbítani. Amennyiben lesz erről fejlemény, arról minden bizonnyal leírom majd véleményem itt, a Sportudvaron.

A kiemelt kép forrása: metro.co.uk

Hozzászólás