A számos ország közül, amely tervbe vette a 2036-os nyári olimpia megrendezését, elsőként India tett hivatalos lépést ebben az irányban, amikor októberben szándéknyilatkozatot küldött a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak (NOB). Az ázsiai nagyhatalom azóta is mindent megtesz azért, hogy sikerrel járjon, hiszen még Narendra Modi miniszterelnök is kampányol az indiai pályázat mellett. Nem csoda, hogy ennyire nyomulnak az indiaiak és ilyen magas szinten teszik ezt, hiszen az ország rendezett már nagy sporteseményeket, de nem minden esetben sikeresen. Ebben a cikkben erre fogok rávilágítani.
Tavaly Indiában rendezték a NOB kongresszusát, s Modi miniszterelnök már akkor kijelentette: országa pályázni kíván a 2036-os nyári játékok megrendezésére. A Föld legnépesebb országa azóta is tett, tesz lépéseket annak érdekében, hogy egy szép napon sikerrel járjon, hiszen a helyi olimpiai bizottság októberben elfogadott egy szándéknyilatkozatot, melyet megküldtek a NOB részére. Ezt követően a kormányfő körútra indult az Egyesült Államokban, hogy találkozzék az ottani jelentős indiai diaszpórával, s New York-ban közel 15 000 honfitársa előtt mondott beszédében is több más téma mellett szólt az olimpiai álomról, s annak támogatására szólította fel hallgatóságát.
Modi állítása szerint minden tőle telhetőt meg fog tenni a cél elérése érdekében, ugyanakkor arra sem árt fölhívni a figyelmet, hogy India több nemzetközi sporteseménynek, így pl. Ázsia-játékoknak vagy krikett-világbajnokságnak volt már otthona, 2010-ben pedig brit Nemzetközösségi Játékokat rendezett. Főleg ez utóbbi eseménnyel érdemes foglalkozni, hiszen méreteiben ez áll legközelebb az olimpiához, másrészt a 2010-es delhii esemény előkészületei és lebonyolítása körül is sok anomália merült föl, ami miatt India nemzetközi megítélése nem javult, sőt, inkább romlott.
A 2010 októberében megrendezett játékok építkezései jelentős késedelmet szenvedtek, s talán ebből is fakadt, hogy az eseményre fölhúzott sportolói faluban uralkodó körülményeket több versenyző is katasztrofálisnak minősítette, s akadtak olyanok is, akik nemes egyszerűséggel lakhatatlannak minősítették a falut a szegényes életkörülmények miatt.
Gondok voltak a higiéniával és a biztonsággal is és az sem segítette a játékok pozitív megítélését, hogy a szervezőbizottság több tagja is korrupciós ügybe keveredett. Több neves sportoló, aki amúgy indulási jogot szerzett az eseményre, végül nem utazott el Indiába, több ország pedig bojkottal fenyegetőzött. Számos, a játékokon indult ország olimpiai bizottsága úgy foglalt állást, hogy nem lett volna szabad Indiának odaítélni a rendezési jogot ilyen problémák mellett. Végül azonban minden brit nemzetközösségi tagállam, azaz a Nagy-Britanniát alkotó országrészek, illetve az egykori brit gyarmatok kivétel nélkül rajthoz álltak a tornán.
„Indiának komoly erőfeszítésekre lesz szüksége a pontosság és a tisztaság terén a korábbi negatív példák miatt. A nézők sok esetben panaszkodnak a kényelem hiányára a krikettmérkőzéseken, s ezen sürgősen javítani kell” – áll az Indian Express című helyi újság egyik közelmúltban megjelent cikkében. „Míg a stadionok jól néznek ki a PowerPoint-prezentációkban és a 3D-s terveken, addig a valóságban beáznak a tetők, a nézőkre csöpög az esővíz. Az építőiparban előtérbe kerülő fönntarthatósági célok elhanyagolása pedig szintén nem segíti azt a célt, hogy India javítson megítélésén” – áll még a cikkben.
A 2010-es brit Nemzetközösségi Játékokra való felkészülés során komoly aggodalmak hangzottak el az időjárással kapcsolatban is, hiszen Indiában minden évben gondokat okoz a monszunidőszak és rendszeresek a nagy áradások. Ezért döntöttek úgy a szervezők, hogy októberben tartják meg az eseményt, amikor már nincs monszun.
Bár most még nincs pontos helyszín megjelölve az esetleges indiai olimpia megrendezésére, de a hírek szerint a legnagyobb eséllyel a Modi miniszterelnök szülőföldjének számító Gudzsarát állam fővárosa, Ahmedábád pályázik a házigazda megtisztelő szerepére. Ott ugyan kiszámíthatóbb az időjárás, mint pl. Delhiben, de azért problémák is akadnak bőven.
A nagyjából 6 millió ember által lakott város rendelkezik a világ legnagyobb, 132 000 néző befogadására alkalmas stadionjával, melyet meglepő módon éppen a regnáló miniszterelnökről neveztek el. Az tehát adott lenne, hogy nagyon sokan tudnának kilátogatni az olimpiára, azonban a városban nem ritka az 50 Celsius-fokot elérő nappali csúcshőmérséklet. Megoldást kellene találni arra, hogyan tudnák elviselhetővé tenni ezt a rekkenő forróságot, vagy olyan időpontot kellene kijelölni az olimpiára, amikor ez a veszély kevésbé jellemző, csak ebben az esetben meg a nemzetközi sportnaptárat lehetne ismét gyökerestül felforgatni, mint történt a 2022-es katari labdarúgó-világbajnokság kapcsán is. S ha már Katar szóba került, mely egyébként szintén esélyes lehet a 2036-os olimpia megrendezésére, akkor éppen a focivébén alkalmazott nagyszabású klímaberendezések jelenthetnének megoldást Indiában is, csakhogy egyfelől ezeknek a költsége, másfelől a környezetre gyakorolt nem éppen kedvező hatásuk komoly viták témáját szolgáltathatná.
Ami szintén problémássá teheti az indiai pályázatot, hogy ugyan 2036-ig simán lecserélődhet az ország vezető rétege, azonban az Indiai Olimpiai Szövetséget (IOA) komoly belső zavarok, korrupciós vádak, rágalomkampányok és bizalmatlansági indítványok sújtják, amelyek korábban költségvetési megszorításokat és állami támogatások felfüggesztését eredményezték.
Elsősorban PT Usha, az IOA elnöke és a szervezet végrehajtó bizottsága közötti viszony romlott meg. Állítólag csak októberben odáig fajult ez a konfliktus, hogy az irányításban és az operatív funkciókban zavarok álltak elő.
Október 25-én bizalmatlansági szavazásra került sor Usha ellen a szabálysértések és a rossz pénzügyi döntések vádja miatt. A 15 döntéshozó közül 12-en megszavazták az indítványt, így az IOA elnök nélkül maradt mind a mai napig. A NOB emiatt kénytelen volt felfüggeszteni az indiaiaknak járó olimpiai szolidaritási támogatás kifizetését, s újfent az IOA felfüggesztését helyezte kilátásba, amelyre pár évvel ezelőtt egyszer sor került már.
India ilyen helyzetben akarja fölvenni a versenyt a világ több országával, amely szintén gondolkodik a 2036-os olimpia megrendezésében. Az indiai pályázatot vélhetőleg a NOB jövő márciusban esedékes tisztújítását követően fogják jobban górcső alá venni, s ennek során minden részletre kiterjedő vizsgálatot fognak lefolytani, amelynek része lesz a helyi olimpiai bizottság működése és az országban uralkodó jogi viszonyok is. Jelen állás szerint ezekben a pontokban elég gyenge értékelést kaphat India.
A kiemelt kép forrása: vg.hu