Nem telnek nyugodtan az év utolsó hetei a magyar sport minden területén. Az elmúlt egy hétben két, nemzetközileg is jegyzett csapatunk háza tájáról lehetett aggasztó hírekről hallani, olvasni. A mosonmagyaróvári női kézilabda-együttesnél az új vezetőség összetétele korbácsolta föl az indulatokat olyannyira, hogy a kialakult helyzetre már maga a csapat is élesen reagált. Szolnokon a férfi vízilabdázóknál az uszoda használata körül vannak nagy kérdőjelek, mert amennyiben nem rendeződik a létesítmény üzemeltetése körüli anomália, akkor a csapat és a több száz, úszást és vízilabdázást ott tanuló gyermek lenne kénytelen akár másik városba menni. Sajnos mindkét történetnek erős politikai szálai vannak és csak bízni lehet abban, hogy sikerül normálisan lezárni ezeket az ügyeket.
Mosonmagyaróvár
A múlt hét egyik leginkább felkapott hazai vonatkozású sporthíre volt, hogy a Mosonmagyaróvár – Debrecen női kézilabda bajnoki mérkőzés első kettő percét a hazai csapat játékosai és stábtagjai tiltakozással töltötték ki játék helyett. Ennek a szokatlan megnyilvánulási formának az volt az oka, hogy a szezont igen pocsékul kezdő tavalyi bronzérmes kisalföldi együttes háza táján komoly válság alakult ki. Történt ugyanis, hogy november 11-én lemondott az addigi elnökség és ügyvezetés. Kiderült az is, hogy Guntram Thurnher, aki az egyesület elnöke és a klubot működtető kft. ügyvezetője volt, már a nyáron tervezte, hogy átadja a vezetést, de akkor még a politika és a főtámogató, a Motherson is marasztalta. Viszont augusztus végétől több oldalról is kemény kritikákat kapott. Voltak szurkolói fórumok, de előrelépés nem történt, így elkerülhetetlen lett a lemondás. A törvény értelmében egyébként Guntram Thurnher hatvan napig még a kft. ügyvezetője, így a mindennapi működéshez szükséges feladatokat ellátja, de döntést már nem szeretne hozni.
Időközben elnököt választott az egyesület Horváth Péter személyében, és bár eddig automatikusan az elnök ügyvezető is volt a gazdasági társaságban – melynek 100 százalékos tulajdonosa az MKC SE, vagyis maga a klub –, az új elnök ügyvezető nem lett. Megválasztása után első feladatai között említette, hogy mielőbb meg kell találni a kft. élére is a megfelelő embert.
Erre azonban nem került eddig sor, már csak azért sem, mert a választás másnapján, tehát november 12-én a hattagú elnökségből hárman – talán a legfontosabb szereplők –, Szabó Miklós polgármester, valamint a névadó Motherson két képviselője, Tibori-Pál Levente és Póda Péter felfüggesztették elnökségi tagságukat, arra hivatkozva, hogy a küldöttállítás visszásságai miatt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek.
Szinte egyből érkezett a válasz az új elnök, Horváth Péter részéről, aki Öntsünk tiszta vizet a pohárba címmel adott ki közleményt. Ebben azt állította, hogy a polgármester és a Motherson két, elnökségi tagságát ugyancsak felfüggesztő képviselője azt kérte a küldöttektől, hogy olyan személynek adják át a körülbelül 260 fős utánpótlást, a munkacsarnokot, és az eszközöket, felszereléseket, emellett a SE által tulajdonolt profi csapatot működtető Kft-t, akit korábban sohasem látott sem Mosonmagyaróváron, sem a klubnál.
„Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy kérésünk ellenére nem adtak információt arról, hogy ki fogja a jövőben irányítani az egyesületet, milyen tervei vannak, milyen tőkét szeretne bevonni, milyen tervei vannak az ott kézilabdázó gyerekekkel, edzőkkel, stábtagokkal. Annak ellenére nem tájékoztattak minket, hogy időpontot is kértünk polgármester úrtól, és egyeztettünk is vele, válaszok híján azonban kénytelenek voltunk továbbra is bizonytalanságban tölteni a mindennapjainkat. Az elmúlt hónapokban ez sajnálatos módon mindennapos volt, a kollégákat, edzőket megviselték a rágalmazások, azok a támadások, amik nem voltak jogosak.”
Horváth Péter a közleményben jogi lépések megtételét helyezte kilátásba, mert egyfelől állítása szerint súlyos hazugságok, rágalmak érték a klubot, másfelől a polgármester és Tibori-Pál Levente több ízben is a küldöttek állásának elvesztését helyezte kilátásba, Horváth szerint pusztán azért, mert éltek demokratikus jogukkal a tisztújítás során, vagyis szavaztak. Az is szerepel a közleményben, hogy a polgármester és a Motherson által kért „szakmai támogatottat” a küldöttek több okból sem tartották alkalmasnak az egyesület vezetésére, s mivel más alternatíva nem volt, ezért ő, tehát Horváth Péter lett az új elnök.
A közlemény végül azzal zárul, hogy a polgármester és a Motherson képviselői is elfogadták a felkérést, s elnökségi tagok lettek, akikkel gyorsan meg is indult az egyeztetés. Horváth Péter ezzel a maga részéről lezártnak tekintette az ügyet.
Csakhogy Szabó Miklós, Tibori-Pál Levente és Póda Péter november 13-án kiadott közös közleménye jócskán ellentmond a Horváth közleményében foglaltaknak.
„Az MKC SE november 11-i tisztújítói küldöttgyűlésén történt döntést nem tudjuk és nem is fogadjuk el! A küldöttek delegálásnak jogszerűsége és így a küldöttek legitimációja erősen megkérdőjelezhető, így fordulhatott elő, hogy program és munkaterv nélküli vezetést választottak a küldöttek, az előző elnökség, a városvezetés és a főtámogató Motherson szakmai támogatottjával szembe az MKC SE élére.
A küldöttállítás visszáságai miatt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezünk.
A felügyeleti eljárás lezárultáig elnökségi tagságunkat felfüggesztjük, a jelenlegi elnökkel nem kívánunk közösséget vállalni!
Számunkra az MKC a fontos és nem a pozíció!” – áll a közleményben.
Még aznap, tehát november 13-án került sor a Mosonmagyaróvár – DVSC bajnoki mérkőzésre, melynek első kettő percében a hazai játékosok összeölelkezve bojkottálták a játékot, s adtak két ingyen gólt a Lokinak. Utána elkezdtek játszani, s végül nagy csatában szenvedtek 31:29-es vereséget. A tiltakozásban a csapat és a szakmai stáb egységes volt, miközben a szurkolók is kifejezték tetszésüket a történtekkel kapcsolatban, egyben a „Takarodjatok!” rigmussal üzentek a klubvezetés marakodó tagjainak.
A tiltakozás megosztotta a kézilabdás közvéleményt. Amíg a szurkolók körében inkább támogatásra talált az, amit a csapat csinált, addig több szakmai szereplőnek sem nyerte el annyira tetszését az, amit látott. Szilágyi Zoltán, a DVSC vezetőedzője hevesen reklamált a történtek miatt a bíróknál, akik végül Gyurka János vezetőedzőnek sárga lapot mutattak fel. A Magyar Kézilabda Szövetség fegyelmi eljárást helyezett kilátásba, aminek következtében akár komoly büntetésre is számíthat a klub. A Kisalföld megyei újság információi szerint a magyar kézilabdát jelentős összegekkel támogató Szerencsejáték Zrt. is összehúzta a szemöldökét, ez a negatív reklám nem nagyon van az ínyükre.
Elek Gábor, az Esztergom vezetőedzője a Komárom-Esztergom megyei hírportálnak adott nyilatkozatában szintén negatív véleményt fogalmazott meg a mosonmagyaróváriak tiltakozásáról. „Nem sportpályára való, ami a mérkőzés elején történt. Egy klub belügyeit nem így kellene kezelni, mert a sportág láthatja a kárát. A vezető vezessen, az edző eddzen, a játékos pedig játsszon” – így a korábbi ferencvárosi tréner.
Az elmúlt napokban viszonylagos nyugalom honolt a csapat háza táján, ami talán a közelgő, hazai rendezésű Európa-bajnokság miatti szünetnek köszönhető. Az biztos, hogy a problémák erősen rányomták bélyegüket a csapat szereplésére, hiszen a tavasszal még bajnoki bronzérmet szerző együttes a 2024-25-ös kiírásban 3 győzelemmel és 6 vereséggel csupán a 10. helyen áll, s a kiesést jelentő 13. pozíciótól mindössze kettő pontra áll, s a Budaörsöt és a Dunaújvárost is csak jobb gólkülönbségének köszönhetően utasítja maga mögé. Bőven van tehát mit rendbe rakni ott.
Szolnok
A Szolnoki Dózsa lényegesen jobban szerepel a férfi vízilabda ob I-ben, mint a mosonmagyaróvári kézilabdás lányok, hiszen a csapat nyolc forduló után hét győzelemmel és egy vereséggel a 2. helyen áll a 14 csapatos bajnokságban. Eddig csak a listavezető és címvédő Ferencváros tudta két vállra fektetni a Tisza-partiakat. A csapat a második számú nemzetközi sorozatnak számító Eurokupában is érdekelt, ahol a csoportkörben egy rendes játékidős és egy büntetőkkel elért győzelemmel, valamint két vereséggel jelenleg a 3. helyen áll, s ha meg is veri ma este otthon a Duisburgot, utána még az olasz sztárcsapat, a Pro Recco ellen is győzni kéne, ami még otthon sem ígérkezik egyszerű feladatnak, pláne, ha még az sem biztos jelenleg, hogy a december 5-ére kiírt mérkőzésre hol kerül sor.
A múlt héten derült ki ugyanis, hogy amennyiben rövid időn belül nem rendeződik a Szolnoki Vízilabda Aréna üzemeltetése, akkor bezárhat a 2013-ban jelentős állami támogatással fölhúzott csarnok, s ebben az esetben a szolnoki csapat és az utánpótlás is másik „lakhely” után nézhet.
Először vasárnap este, a BVSC elleni győztes bajnoki mérkőzést követően a klub Facebook-oldalán jelent meg egy közlemény, melyben részletesen beszámolt arról, milyen probléma alakult ki az egyesület körül.
„A szolnoki felnőtt vízilabdacsapatnak és közel négyszáz utánpótláskorú diáknak otthont adó vízilabda-aréna bezárását jelentheti, hogy a szolnoki önkormányzat nemrégiben megüzente a sportklub vezetőségének, nem veszi át az uszoda üzemeltetését és nem biztosít a jövőben támogatást az egyébként önkormányzati tulajdonban lévő létesítmény fenntartásához” – olvasható a közleményben. Az uszodát jelenleg formálisan a klub tartja fenn, ám az ehhez szükséges forrást állami és önkormányzati támogatásból fedezi. A közlemény arra is kitér, hogy a szolnoki önkormányzat tavaly novemberben polgármesteri levélben értesítette az egyesületet, hogy január elsejétől átveszi a sportlétesítmény üzemeltetését, de ez eddig nem történt meg.
„Nem a szolnoki vízilabdázás van veszélyben, hanem a felnőttcsapat és a csaknem négyszáz gyermek edzéslehetősége – tisztázta a helyzetet a Nemzeti Sport érdeklődésére Kovács István, a Szolnoki Dózsa szakmai igazgatója. – Alternatívákat adtunk a városvezetőségnek, várjuk a reakciót a közleményünkre. Nem a sportra kérünk támogatást, hanem a létesítmény fenntartására, amire nekünk nincs forrásunk. Egyelőre bízunk a kedvező fejleményekben, ellenkező esetben megoldást kell találnunk arra, hogy a továbbiakban hol eddzenek a sportolóink.”
A szolnoki uszoda fenntartásának költsége nagyságrendileg havi 15 millió forint, ami magában foglalja a közüzemi szolgáltatásokat, valamint a személyzet bérét. A klub közleménye úgy fogalmaz, a város vezetőinek mihamarabb cselekedniük kell, ha meg akarják menteni a létesítményt a bezárástól. Mint írják, az önkormányzat bármikor átveheti a létesítmény üzemeltetését, vagy továbbra is biztosíthatja azt a pénzügyi támogatást, amely a fenntartásához szükséges.
A klub tegnap egy újabb közleményt adott ki, melyben hangsúlyozza, továbbra is bízik abban, hogy a város vezetése nem hagyja magára a létesítményt.
„Az önkormányzat többször tett már ígéretet, legutóbb 2023 végén, amikor írásban és más fórumokon is vállalta, hogy 2024. január 1. napjától átveszi a létesítmény üzemeltetését, de ezen ígéretek sem váltak valóra” – írják, hozzátéve, hogy a fenntartás havonta 15 millió forintba kerül.
„A klub eddig is és a jövőben is mindenben együttműködik az önkormányzattal, mert az aréna fenntartása közös cél, önkormányzati vagyonként a szolnoki embereké és a közösséget kell szolgálnia” – áll a közleményben, amelynek teljes szövege elolvasható a Szolnoki Dózsa Facebook-oldalán. A városvezetés egyelőre nem reagált sem a múltkori, sem a mostani közleményre. A szolnoki kormánypárti frakció eljuttatott a múlt héten a megyei újsághoz egy közleményt, melyben részletesen taglalja, hogy az előző, idén leváltott városvezetés idején mekkora támogatásban részesült a Szolnoki Dózsa. Azt a frakció is elismeri, hogy az előző városvezetés tavaly év végén ígéretet tett a vízilabda-aréna üzemeltetésének átvételére, de ez mind a mai napig nem történt meg. Ennek okairól nem szólt a fáma, de nem nehéz elképzelni, hogy a közelmúltban fölállt új, ellenzéki városvezetés nem egészen úgy viszonyul ehhez az ügyhöz, mint elődje, bár az is jogos kérdés, hogy az előző polgármester és csapata miért nem tette meg azt, amit vállalt, vagyis, hogy január 1-jével átveszi az üzemeltetést.
Jelen pillanatban tehát nem tudni, mi az önkormányzat álláspontja ebben a kérdésben, de bízzunk benne, hogy nem kell bezárni a szolnoki vízilabdacsarnokot, mert az sosem jó, ha a sportolási lehetőségek kárt szenvednek.
A kiemelt kép forrása: M4 Sport/kisalfold.hu