Bíróság elé kerül Iman Helif ügye

Továbbra sem csitul, sőt, inkább egyre hangosabbá válik Iman Helif ügye. Az algériai ökölvívó, aki arról vált ismertté, hogy az idei olimpián a nők között szerzett aranyérmet annak ellenére, hogy biológiailag férfi, most bejelentette, hogy jogi lépéseket tesz azzal a francia újságíróval szemben, aki orvosi dokumentumok kiszivárogtatásával akarja bizonyítani, hogy Helif tényleg férfi. Helif és tajvani „sorstársának” ügye komolyan árthat az amatőr ökölvívásnak, amely jelenleg is az olimpiai műsoron maradásért harcol, de nagy vita alakult ki a körül is, hogy a nem tisztázott nemű sportolók hogyan versenyezzenek a jövőben.

Bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy az olimpián talán a legnagyobb botrányt az váltotta ki, hogy a női ökölvívótornán két olyan versenyző is szorítók közé léphetett, akiről korábban kiderült, hogy biológiai értelemben nem igazán lehet nőknek tekinteni őket, sőt, konkrétan inkább férfiaknak. A magyar sajtóban elsősorban az algériai Iman Helif ügye került középpontba, hiszen a nők 66 kg-os súlycsoportjában a negyeddöntőben Hámori Luca volt az ellenfele. Közvetlenül kettejük ütközete előtt robbant a bomba, mivel a nyolcaddöntőben Helif ellenfele, az olasz Angela Carini mindössze 46 másodperc után föladta a küzdelmet, mert olyan erős ütéseket kapott tőle, amelyekhez nem volt hozzászokva, ráadásul nem tudott mit kezdeni azzal, hogy az algériai lényegében férfi. Hámori Luca tisztes helytállással leboxolta a három menetet Helif ellen, de szoros pontozásban vereséget szenvedett.

Helif végül megnyerte az olimpiát a 66 kg-osok között, s bejelentette, hogy profiként szeretné folytatni karrierjét, ám mind a mai napig elsősorban nemisége miatt szerepel a globális sport- és politikai sajtó híreiben.

A legfrissebb fejlemények ezen a héten kerültek elő. Hétfőn Dzsaffár Ait Aúdia, a Le Correspondant című francia újság munkatársa egyik cikkében nyilvánosságra hozott olyan dokumentumokat, amelyek állítólag az Iman Helifen tavaly júniusban egy párizsi és egy algíri kórházban elvégzett vizsgálatok eredményeit foglalják magukban. A vizsgálatokra nem sokkal azután került sor, hogy Helifet és tajvani „sorstársát”, az olimpián az 57 kg-ban szintén győzedelmeskedő Lin Jü-tinget kizárták a Nemzetközi Ökölvívó-szövetség (IBA) által szervezett újdelhi világbajnokságról, mert az előírt nemi vizsgálat azt mutatta ki, hogy nem nők, hanem férfiak. A mostani újságcikk szerint az orvosi vizsgálatok eredményei is egyértelműen azt mutatják, hogy Iman Helif biológiai értelemben férfi, ugyanis a dokumentumok alapján kiderült, hogy az algériainak férfi nemi szerve van, petefészke viszont nincs, tehát nem pusztán azért megkérdőjelezhető a nemi hovatartozása, mert a férfiakra jellemző XY kromoszómákkal rendelkezik.

A cikk szerint a vizsgálatokat végző két endokrinológus professzor azt is megállapította, hogy Helif testében lényegesen magasabb a tesztoszteron szintje, mint egy átlagos nő esetében, s emiatt izomzata is inkább férfi, mint női izomzat, magyarul: erősebb. Ebből pedig az a veszély következik, hogy női ellenfeleire erősebb ütéseket mérhet, mint amihez azok egyébként hozzá vannak szokva, s emiatt komoly, akár folyamatos orvosi kezelést igénylő egészségkárosodás is fölléphet az érintetteknél, különösen a fej vonatkozásában.

Arról is szó esik az írásban, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tavaly nyáron, amikor arról hozott döntést, hogy melyik országnak adja oda a női 66 kg-os súlycsoportban gazdátlanná vált kvótát, kezdetben nem támogatta az Algériai Olimpiai Bizottság és Musztafa Berráf algériai NOB-tag azon javaslatát, hogy Helif kapja meg az indulási jogot, hiszen előttük is ismert volt az újdelhi világbajnokságon történt incidens. Az algériaiak ugyanakkor – a cikkíró állítása szerint – eltitkolták a NOB elől az orvosi vizsgálatok eredményeit, mert ellenkező esetben aligha Helif kapta volna meg a kvótát, márpedig ez rosszul esett volna a vele szoros kapcsolatot ápoló algériai sportvezetőknek, élükön a helyi ökölvívó-szövetség elnökével, tehát lényegében protekcióval jutott kvótához a nők között, férfiként.

Az ENSZ jelentéstevője nem Helif oldalán áll

A cikkben olyan megdöbbentő állítás is szerepel, miszerint Helif, aki előszeretettel tesz feljelentéseket és indít pereket azok ellen, akik támadják őt, vagy egyszerűen szeretnék fölnyitni a szemét helyzetével kapcsolatban, nemi erőszak vádjával feljelentette Ferhat Fezalt, az Algériai Ökölvívó-szövetség egykori elnökét, holott a férfit békés természetű embernek ismerik Algériában. Végül ejtették is a vádat Fezal ellen, mert nem találtak bizonyítékot az erőszakra, azonban így is kettő hónapot kellett börtönben töltenie letartóztatásban. Ez idő alatt édesapja meghalt, s erről csak szabadulása után tájékoztatták.

Azt is állítja a cikkíró, hogy Helif csak azért szerepelhetett a tavaly Algírban rendezett Pánarab Játékokon, mert panaszt emelt az IBA kuvaiti orvosa ellen, aki a tornát megelőzően a nemisége körüli problémái miatt kizárását javasolta. Állítólag csak azért engedték mégis indulni az algériait azon a tornán, mert arra egy katonai létesítményben került sor, s az Algériai Olimpiai Bizottság főtitkárának, Keir Eddin Barbarinak több katonabarátja van, akik a főtitkár ösztönzésére azzal fenyegették meg a Pánarab Játékok szervezőit, hogy nem engedik megrendezni a boksztornát, amennyiben nem léphet kötelek közé Iman Helif.

Helif ma reggel reagált az újságcikkre azzal, hogy jogi lépéseket helyezett kilátásba a szerző ellen, mivel azt állítja, hogy ellenőrizetlen források alapján tett hamis állításokat vele kapcsolatban. A beperlés hírét egyébként nem maga Helif, hanem a NOB egyik szóvivője hozta nyilvánosságra, miután a megjelent újságcikkel kapcsolatban kérdéseket intéztek hozzá a nemzetközi sajtó képviselői. A szóvivő elmondta, hogy a NOB nem kommentál folyamatban lévő jogi eljárásokat és tisztázatlan eredetű bizonyítékokra alapozott médiamegjelenéseket, de annyit azért hozzátett, hogy sajnálják mindazt, ami Heliffel az olimpia óta történt.

Iman Helifnek tehát mondhatni, vérében van a feljelentés, mert a nyáron többek között Donald Trumpot, Elon Muskot és J. K. Rowlingot is feljelentette online zaklatás miatt. Az volt a „bűnük”, hogy véleményt nyilvánítottak az algériai ügyében a közösségi médiában, amit semmilyen szabály sem tilt.

Tehát egyre zűrösebbé kezd válni Helif ügye még akkor is, ha az valóban igaz, hogy az említett újságcikkben foglalt információkat nem könnyű ellenőrizni, mivel az orvosi dokumentumoknak csak egy része, s az is fénykép formájában lett bemutatva az anyagban.

A Helif-ügy komolyan terheli a NOB és az IBA viszonyát, amely alapból kvázi megfagyott, mert a NOB nem ismeri el nemzetközi szakszövetségként az IBA-t, s egymásután két olimpián vette el tőle az ökölvívótorna szervezésének jogát. Mint arról többször is beszámoltam, az amatőr boksz világában létrejött egy új szövetség, a Boksz Világszövetség (WB), amely szeretné átvenni az IBA helyét, azonban jelenleg csak 55 tagországa van, márpedig ez kevés lesz ahhoz, hogy a sportág benne maradjon a 2028-as Los Angeles-i olimpia versenyszámai között. Jelenleg is csak feltételesen szerepel a műsoron, mert amennyiben az új szövetség nem tudja teljesíteni a NOB kritériumait, akkor legkésőbb a jövő év folyamán végérvényesen leveszik az ökölvívást az ötkarikás játékok programjáról, tehát négy év múlva biztosan nem láthatunk bokszmeccseket az olimpián.

A NOB és az IBA között nagyon rossz a viszony, mivel Umar Kremljov, az IBA elnöke igen sajátos stílusban kommunikál a NOB-bal. A hórihorgas orosz sportvezetőnek volt a legnagyobb szerepe abban, hogy a NOB megszakította kapcsolatait az IBA-vel. Most Kremljov persze nyeregben érzi magát, hiszen az IBA kitiltotta a tavalyi világbajnokságról Iman Helifet, s az idei olimpia kapcsán is ezt követelte a NOB-tól, ám az olimpiai szervezet erre nem volt hajlandó, mégpedig a hivatalos kommunikáció szerint azért, mert hiteles dokumentumok igazolják, hogy Helif nő. A föntebb leírtak alapján ennek az állításnak a valóságtartalma is megkérdőjeleződött. Kremljov hétfőn szóbeli és írásos bocsánatkérésre szólította föl Thomas Bach NOB-elnököt, mert férfiakat engedett indulni nők között az olimpián, amivel a NOB teljesen semmibe vette a sport alapvető szabályait és értékeit, s veszélybe sodorta női sportolók egészségét.

Az ügyben érdekes mozzanatnak számít az ENSZ nők és lányok elleni erőszakért felelős jelentéstevőjének a világszervezet ez évi közgyűlésén bemutatott 24 oldalas jelentésének azon része, amelyben konkrétan a Heliffel történteket példaként fölhasználva rávilágít arra, hogy a sportban mekkora problémát okoz azoknak a versenyzőknek a kezelése, akiknek nemiségével kapcsolatban kérdőjelek merülnek fel.

A jordániai Reem Alszalem jelentésében azt a javaslatot teszi, hogy a sport tisztasága és a biztonságos, egyenlő verseny érdekében kötelezővé kellene tenni a nemi vizsgálatokat, amennyiben arra egy sportoló esetében jogos és szakmailag alátámasztott indokok állnak fönn.

Alszalem ezzel lényegében beállt az IBA mögé, amelynek versenyein már most is kötelező a nemi vizsgálat.

Az ENSZ jelentéstevője fölhívta a figyelmet a vizsgálat egyszerűségére: „A jelenlegi technológia nem-invazív jellegű, bizalmas és méltóságteljes”. Alszalem jelentésében hivatkozik egy 1996-os felmérésre is, amelyben 928 olimpikon sportolónő 82%-a támogatta, hogy lehessen nemi vizsgálatot végezni indokolt esetben. Bár ez egy igen régi adat, jó eséllyel ma is többségben vannak azok, akik hasonló véleményt alkotnának ebben a kérdésben.

Reem Alszalem ugyanakkor arra is kitért, hogy a sportolókat nem kellene invazív nemi vizsgálatokra vagy tesztoszteron-szintjüket csökkentő kezelésekre kötelezni – utóbbi az oka annak, hogy Caster Semenya dél-afrikai olimpiai- és világbajnok középtávfutó évek óta nem versenyez, mert a Nemzetközi Atlétikai Szövetség kitiltotta a 200 méternél nagyobb futótávok női viadalairól azokat, akiknek tesztoszteron-szintje magasabb a meghatározottnál. Semenya évek óta sikertelenül pereskedik a vonatkozó szabály megsemmisítése érdekében.

Az ENSZ szakembere azt is javasolja, hogy a vitatott neműek számára külön, nyílt kategóriát vezessenek be a sportversenyeken – ezzel nem tudok nagyon azonosulni, mert egyszerűen tudomásul kéne venni, hogy két nem van, s mindenkinek ott kellene versenyeznie, ahová neme alapján tartozik.

Iman Helifnek is ezt kellene tennie.

A kiemelt kép forrása: Getty Images

Hozzászólás