Az elmúlt hetekben ismét beszédtémává vált egy magyarországi olimpia megrendezésének lehetősége. Azután, hogy az idei ötkarikás játékokkal kapcsolatos álmoknak véget vetett a politikai szembenállás, ezúttal éppen olyan politikai erők képviselői álltak elő az olimpiarendezés esélyeinek megvizsgálása mellett, amelyek annak idején ellenezték a világ legnagyobb sporteseményének itthon történő lebonyolítását. Az tény és való, hogy a főváros számos olyan sportlétesítménnyel rendelkezik, amely alkalmas lenne olimpiai versenyek fogadására, s megvannak azok a területek, ahol átmeneti helyszíneket lehetne kialakítani, de egyfelől a politikusok őszintesége, másfelől a 2036-os olimpia iránt érdeklődő országok sokasága miatt is erősen kérdéses, hogy lesz-e ebből valami.
Nem sokkal azután, hogy befejeződött az idei olimpia, megkezdődtek a találgatások arról, hogy 2036-ban és 2040-ben hol kerülhet sor a nyári ötkarikás játékokra. Mint ismert, 2028-ban Los Angeles, 2032-ben pedig Brisbane lesz az olimpia rendezője. Adná magát, hogy 2036-ban vagy 2040-ben Európában legyen az olimpia. Az egyelőre nem eldöntött dolog, hogy melyik olimpiát rendeznék Európában és melyiket Ázsiában. Akár még az is előfordulhat, hogy Afrika is beszáll a meccsbe, mivel Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke nemrég a fekete kontinensen tett körútja során többször is hangoztatta, örömmel látná, ha Afrikából is lennének jelentkezők az olimpiára.
Még tavasszal egy spanyol hírportál úgy értesült NOB-tagokra hivatkozva, hogy Katar fővárosa, Doha lehet a legnagyobb esélyes a 2036-os olimpia rendezési jogának elnyerésére, ám azóta egyáltalán nem lehetett semmit sem hallani, olvasni ezzel kapcsolatban, s azok az információk sem nyertek megerősítést, hogy számos NOB-tag támogatja a katari szándékot. Az tény, hogy amennyiben Doha valóban pályázna, nem lenne esélytelen, mert számos világszínvonalú sportlétesítménye van, azonban ahogy azt több, a közelmúltban Katarban megrendezett sportesemény körül láthattuk, sokakból komoly ellenérzéseket vált ki az arab ország emberi jogi helyzete.
Nem Katar az egyetlen közel-keleti érdeklődő, ugyanis Szaúd-Arábia szintén gondolkodik a pályázásban. Az elmúlt napokban Németország és India részéről lett sokadjára megerősítve, hogy szívesen rendeznének olimpiát a közeljövőben. Az Indiai Olimpiai Bizottság konkrétan októberben juttatta el szándéknyilatkozatát a NOB-hoz. Konkrét város eddig még nem lett megnevezve, de minden bizonnyal Újdelhi lesz az. India esélyeit ugyanakkor több dolog is rontja. Az ország olimpiai bizottsága nemrégen felfüggesztés hatálya alatt állt a NOB-nál, mert a politika beleavatkozott a szervezet ügyeibe. Mostanra ez a probléma megszűnt, azonban az sem segítené egy esetleges indiai pályázat sikerét, hogy az ország levegőjének minősége gyakran nagyon egészségtelen a hatalmas légszennyezettség és a szmog következtében.
Ami Németországot illeti, Olaf Scholz kancellár egy keddi sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy országa mindenképpen szeretne olimpiát rendezni, mégpedig 2040-ben. Korábban arról volt szó, hogy 2036-ra pályázhat Berlin, ám az 1936-os olimpiai 100. évfordulója miatt ez nem volna szerencsés időzítés, hiszen az az olimpia a nácik rémuralmának árnyékában került megrendezésre, s ez árnyékot vet az eseményre. 2040 azért is jön szóba, mert akkor lesz az 50. évfordulója Németország újraegyesítésének. Scholz jelezte, hogy kormánya biztosítja a szükséges pénzügyi fedezetet a pályázathoz – ez 2027-ig összesen 7 milliárd eurót tehet ki.
Gondolkodik még a 2036-os és/vagy 2040-es olimpiában Lengyelország, Törökország, Kanada, Indonézia, Egyiptom, Dél-Afrika, Spanyolország, Nagy-Britannia, Dél-Korea, Chile, Olaszország és Dánia is. No meg Magyarország, konkrétan Budapest is, legalábbis a szavak szintjén.
Itthon közvetlenül az olimpia után került a közbeszédbe ismét a budapesti olimpia megrendezésének lehetősége. Mint emlékezhetünk rá, a 2010-es években komoly cél volt a 2024-es nyári ötkarikás játékok rendezési jogának elnyerésre, azonban bizonyos politikai csoportosulások sikeres megosztó tevékenysége miatt végül a főváros akkori vezetése visszavonta pályázatát, pedig már nem volt sok idő hátra a döntő szavazásig.
Érdekes módon most arról a politikai oldalról merült föl az olimpiarendezés ötlete, amely annak idején hevesen ellenezte azt. Az ugyan igaz, hogy az a párt, amely a leghangosabban támadta az olimpiát, s aláírásokat gyűjtött referendum kiírása érdekében, menet közben kiesett a Fővárosi Közgyűlésből, de annak legutóbbi ülésén olimpiaellenes kitűzőket osztogattak, mert úgy vélik, a főváros nincs abban a helyzetben, hogy olimpiát rendezhessen, s amúgyis meg kellene kérdezni a lakosságot referendum keretében erről.
Bár a főpolgármester korábban arra tett ígéretet, hogy a közgyűlés október 31-i ülésén vitatkozni fognak az olimpiáról, de erre végül nem került sor, sajtóhírek szerint azért, mert nem lett volna meg a kellő támogatottsága a képviselők körében ennek a javaslatnak. A különböző politikai szereplők eltérő véleményen vannak a témában. Több párt elvben támogatja a rendezést, ám úgy látja, hogy ez jelenleg nem reális. Az egyik párt Budapest csődközeli helyzetére hivatkozva óvatos a kérdésben, más pártok pedig urbanisztikai szemléletű fejlesztéseket, valamint a fővárostól elvont források átadását szabnák a támogatás feltételének. Maga a főpolgármester is a visszatartott, illetve elvont források folyósításához köti, hogy kiálljon az olimpiarendezés mellett.
„Az elmúlt egy hétben minden közgyűlési képviselőcsoporttal egyeztettem a felkérésről. Az egyeztetések azt az álláspontot erősítették meg, hogy mivel a felkérés nem kötelezettség vállalására vagy pályázat benyújtására vonatkozik, idő előtti lenne a Közgyűlés döntése. Több képviselőcsoport is hangsúlyozta, hogy a közgyűlési álláspont kialakítását meg kell előzze a tájékozódás, valamint egy alapos és nyilvános megvalósíthatósági jelentés elkészítése.” – áll a városvezető közleményében. Hozzátette, hogy érdemi döntésre vagy bármiféle elköteleződésre kizárólag a Közgyűlés határozatával kerülhet majd sor, a Közgyűlés elé pedig a budapestiek előzetes megkérdezése nélkül semmilyen döntési javaslatot nem fog beterjeszteni, sőt az országos referendum lehetőségéhez is ragaszkodik.
Mint írta, a tájékozódási folyamatban azt fogja képviselni, hogy a fővárosban fejleszteni kell a közösségi közlekedést, a zöld infrastruktúrát, az út- és közműhálózatot, valamint orvosolni kell a lakhatási válságot, ugyanakkor szerinte a városnak nincs szüksége újabb stadionok építésére.
Végezetül kitért arra is, hogy legkésőbb 2026. szeptember 30-ig el kell készíteni és társadalmi vitára kell bocsátani egy részletes és nyilvános, a városfejlesztési terveket is tartalmazó megvalósíthatósági jelentést.
Természetesen a magyar sportélet számos szereplője is megszólalt az ügyben. Közel általános az a vélekedés, hogy amennyiben egy olyan olimpiát akar Budapest megrendezni, amely összhangban lesz a NOB fönntarthatósági kritériumaival, vagyis elsősorban a meglévő létesítmények és átmeneti, jellemzően utcákon vagy közparkokban kialakítandó pályák bevonásával képzeli el a rendezést.
Egyelőre tehát úgy fest, hogy a szavak szintjén megvan az akarat az olimpiára, azonban azt sem árt tudni, hogy a főpolgármester a tavaszi választáson elvesztette többségét a közgyűlésben, így kénytelen minden ügyben kiegyezésre törekedni a különböző pártokkal. Szerintem abban az esetben, ha most is kényelmes többsége lenne, eszébe se jutna fölvetni az olimpia gondolatát, kizárólag politikai haszonszerzés céljából hozta be a közbeszédbe. Ettől függetlenül természetesen örülnénk annak, ha hazánkban olimpiát rendeznének lehetőleg még életünkben, s az tény, hogy a fővárosban és vidéken is bőven akadnak olyan pályák, csarnokok, stadionok, amelyek otthonai lehetnek a különböző sportágak versenyeinek, mint ahogy lennének megfelelő közterek is az utcai sportágak számára. Annak idején az Andrássy út Oktogon és Hősök tere közötti szakaszára, s magára a Hősök terére álmodták meg az utcákon űzhető sportágak, így pl. a strandröplabda vagy a gördeszka eseményeit, de akár a Városliget is szóba jöhetne erre a célra.
Felmérések szerint a lakosság több mint 70%-a támogatja azt, hogy közös gondolkodás legyen az olimpiarendezésről. Jó lenne, ha ez a közös gondolkodás valóban megtörténne, mert ebben az esetben látok esélyt arra, hogy összeálljon egy épkézláb pályázat, amely a 2036-os, vagy a 2040-es nyári játékok megrendezésére alkalmas lehet. A főpolgármester éppen tegnap jelentette be, hogy kész részt venni a közös gondolkodásban, amit a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) kezdeményezett.
Jelenleg azonban nem látom túl jónak az esélyeket, ráadásul a konkurencia szélesnek és erősnek tűnik, tehát még a többi pályázóval is meg kellene majd küzdeni, amennyiben megszületik a szándék a kandidálásra.
Bízzunk a legjobbakban!
A kiemelt kép forrása: vg.hu