Visszatérhet a vívósport első embere

Egy hónap múlva, november 30-án tartja elnökválasztását a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE), amelyen minden bizonnyal ötödjére is megszavazzák Aliser Uszmanovot. Az orosz milliárdos 2022-ben a nyugati szankciók következtében háttérbe vonult, de most több mint 100 nemzeti szövetség támogatását maga mögött tudva jó eséllyel visszatér elnöki pozíciójába. Jó eséllyel lesznek kritikus hangok, amennyiben megválasztják, de a sportág számára inkább jó, mint rossz hír lenne, ha Uszmanov visszatérne.

Aliser Uszmanov visszatér. Amennyiben nem történik semmi váratlan, akkor minden bizonnyal az üzbég származású orosz milliárdos fogja megnyerni november 30-án a Nemzetközi Vívó Szövetség (FIE) elnökválasztását, ezzel kettő és fél év után térhet vissza tisztségébe. Az egyik leggazdagabb orosznak számító Uszmanov ellen 2022 márciusában az ukrajnai események miatt szankciókat foganatosított több nyugati ország is, emiatt úgy döntött, hogy háttérbe vonul, s átadja a szövetség vezetését a görög Emmanuel Kaciadákisznak, aki mindmáig megbízott elnöke a FIE-nek.

Kaciadákisz nem jelölteti magát, de így is lesz egy másik indulója a választásnak, már ha közben nem lép vissza. Ő nem más, mint a svéd Otto Drakenberg, aki vívóként, majd üzletemberként ténykedett. 1988-ban tagja volt a szöuli olimpián 8. helyen végzett svéd férfi párbajtőrcsapatnak, 1989-ben pedig 4. lett a világbajnokságon egyéniben. Visszavonulása után több nagy cég észak-európai vezetőségében is helyet foglalt, így dolgozott a Dunlop-Goodyear regionális vállalatánál és a Carlsberg dán sörgyártó cég svéd leányvállalkozásánál is. 2017 óta a Svéd Vívó Szövetség elnöke.

Aliser Uszmanov 2008 óta a FIE elnöke, vagyis most ötödjére választhatják meg erre a pozícióra. Esélyei több mint jók, mivel a hírek szerint eddig 103 nemzeti szövetség jelezte, hogy őt támogatja a november 30-i voksoláson, míg Drakenberg mögött csak saját szövetsége sorakozott fel…

A kongresszust, amelyen az elnökválasztásra sor kerül, éppen Taskentben, Üzbegisztán fővárosában, vagyis Uszmanov szülőföldjén fogják tartani, tehát kvázi hazai pályán ünnepelheti majd győzelmét. A kelet-üzbegisztáni iszlám családból származó üzletember ifjúkorában Alexandre Dumas A három testőr című regényének hatására elhatározta, hogy vívónak áll. Bár jó eredményeket ért el a juniorok között, ám édesapja, aki Taskent város ügyésze volt, diplomatának szánta, így lényegében kötelezte fiát arra, hogy beiratkozzon a moszkvai Nemzetközi Tanulmányok Állami Intézetébe. Az 1980-as években korrupcióért hat év börtönbüntetésre ítélték, ám 2000-ben az üzbég legfelsőbb bíróság megsemmisítette az ítéletet, s rehabilitálta Uszmanovot, mivel megállapította, hogy a döntés hamis, koholt vádakon alapult.

Az elérhető információk alapján 2022-ben mintegy 5.2 billió forint vagyonnal rendelkező, s annak nagy részét a vas- és acéliparban, valamint a befektetési szektorban megkereső mágnás 2022-ben sok más orosz milliárdossal együtt különböző nyugati országok célkeresztjébe került az Ukrajna elleni orosz támadás után. Elsősorban Németországban indultak ellene eljárások, hiszen 2022 során a Tegern-tó partján fekvő villájában, egy Frankfurt melletti apartmanjában és a hamburgi kikötőben horgonyzott Dilbar nevű, 156 méter hosszú luxusyachtján is házkutatást tartottak pénzmosás gyanúja miatt. Olyan hírek röppentek fel, hogy a yachtot zár alá vették, ám a hamburgi tartomány gazdasági minisztériuma cáfolta ezt az információt – a hajó 2022 szeptembere óta a brémai kikötőbe horgonyzik. A frankfurti fellebbviteli bíróság 2023. május 12-én kelt határozatában megsemmisítette az Uszmanov elleni eljárást bizonyítottság hiányában, a lefolytatott házkutatásokat pedig törvénytelennek minősítette, mert nem volt meg a kellő indok azok elrendelésére. Tehát Aliser Uszmanovra semmi rosszat nem tudtak rábizonyítani, így azt sem, hogy támogatta volna az ukrajnai hadműveleteket, pedig korábban 14 éven keresztül volt a Gazprom állami gázóriás beruházási holdingjának vezérigazgatója.

Az orosz üzletember visszatérése jó hír lenne a vívósport számára, hiszen Uszmanov nem volt rest komoly pénzeket befektetni a sportágba annak fejlődése és népszerűsítése érdekében. 2008 óta jelentős fejlesztések történtek, amelyeknek köszönhetően nőtt a vívás népszerűsége és egyre több fiatal kezd versenyszinten vívni. Jól mutatja a sportág terjedését, hogy az idei olimpián rekordszámú, összesen 13 ország szerzett érmet, mégpedig négy földrészről. Napjainkban, amikor több sportág is az olimpián maradásért küzd, nagyon fontos szempont az, hogy hány kontinensen és régióban űzik magas szinten az adott versenyszámot.

Aliser Uszmanovnak egyébként a sportban is több befektetése volt, hiszen 2007-től mintegy tíz éven át az Arsenal angol labdarúgóklub tulajdonosi köréhez tartozott – részvényeit Stan Kroenke, a jelenlegi többségi tulajdonos 2017-ben 550 millió fontért vásárolta meg. Ezen kívül a taskenti Paktakor nevű klubnak a tulajdonosa mind a mai napig, s az egyik legnagyobb orosz eSport-csapatba is jelentős összeget befektetett.

A vívás világában több alapítványt is létrehozott, az egyiket a sportág jövőjének támogatására, a másikat a visszavonult vívók megsegítésére. Annak idején én is beszámoltam róla, hogy 2019 decemberében a New York-i Sothesby’s aukciósház árverésén közel 10 millió dollárért megvette Pierre de Coubertin báró 1892. november 25-én kelt olimpiai kiáltványának egyetlen megmaradt eredeti példányát, s azt 2020 februárjában a lausanne-i Olimpiai Múzeumnak adományozta, ahol mind a mai napig az állandó kiállítás részét képezi. Sporttal kapcsolatos történelmi dokumentumért még soha nem fizettek ennyire sok pénzt.

Aliser Uszmanov egy hónap múlva jó eséllyel visszatér a vívás élére, így van rá esély, hogy tovább fejlődjön a magyar sikersportág.

A kiemelt kép forrása: francsjeux.com

Hozzászólás