Egyre durvább vita dúl a transznemű sportolókról Amerikában

Napjainkban a sportvilág forró témái közé tartozik az ún. transznemű versenyzők helyzete. Egyre nagyobb teret kap az a vita, hogy ezeknek a sportolóknak milyen keretek között lehet megengedni a versenyzést. Az idei olimpia női ökölvívótornáján történtekre bizonyára mindenki jól emlékszik még, de a legújabb hírek alapján az Egyesült Államokban is bőven zajlanak az események ezzel a helyzettel kapcsolatban. Nemrég egy középiskolai futballmérkőzésen keményen fölléptek a rendőrök két szülővel szemben, akik egy karkötővel fejezték ki tiltakozásukat amiatt, hogy az egyik csapatnak transznemű játékosa is volt. Ezzel párhuzamosan Georgia állam egyetemi és főiskolai vezetői egyhangúlag a transznemű sportolóknak a női versenyekről való kitiltása mellett foglaltak állást.

Az utóbbi években egyre több szó esik a sport világában a transznemű, tehát mindkét nem vonásait magukban hordozó emberek versenyzési lehetőségeiről. A többségi álláspont jelenleg az, hogy nem szerencsés, ha ezek a személyek valamelyik nem versenyein indulhatnának, s inkább külön kategóriaként kellene kezelni őket. Különösen a nők vonatkozásában okoz problémákat ez a téma, hiszen elsősorban a gyengébb nem esetében abnormálisnak számító tesztoszteron-szinttel rendelkező emberek azok, akik női versenyeken próbálnak indulni, s ott eredményeket elérni.

Nem újkeletű ez a történet, hiszen már a 2000-es évek végén kérdéseket vetett fel, amikor a 2009-es berlini atlétikai világbajnokságon a dél-afrikai Caster Semenya megnyerte a női 800 méteres síkfutást, majd nem sokkal később kiderült, hogy szervezetében a megszokottnál magasabb a férfi nemi hormon, azaz a tesztoszteron szintje, emiatt pedig egyesek a biológiai nemét is megkérdőjelezték Semenyának. A dél-afrikai később a 2011-es és a 2017-es világbajnokságon is győzött 800-on, 1500-on pedig utóbbi évben bronzérmet nyert, 2016-ban pedig a 800 méter olimpiai bajnoka is lett, azonban a nemzetközi szövetség (NASZ) 2019-ben hozott szabályozása miatt nehéz helyzetbe került. A szóban forgó előírás kimondta ugyanis, hogy a 200 méternél hosszabb távokon nem állhatnak rajthoz a nők között azok, akiknek tesztoszteron-szintje egy bizonyos mértéknél magasabb, s nem vállalják a szint csökkentésére irányuló orvosi kezelést. Semenya, akiről az orvosi vizsgálatok egyértelműen megállapították, hogy nő, ugyanakkor hiperandrogén, vagyis természetes okokból termel a szervezete a normálisnál nagyobb mennyiségű tesztoszteront, nem fogadta el ezt a szabályozást, ami lehetetlenné tette számára, hogy kedvenc távján, 800-on tovább versenyezhessen. Számos bíróságon keresetet nyújtott be, ám a legtöbb esetben nem járt sikerrel, ugyanis célját, hogy teljesen eltöröljék a vitatott NASZ-szabályozást, nem tudta elérni, az Emberi Jogok Európai Bírósága csupán arra utasította a svájci igazságszolgáltatást, hogy újból vizsgálja meg Semenyának a mind a mai napig érvényben lévő szabályozás ellen benyújtott keresetét.

Rendőri intézkedés a tiltakozó szülők ellen

Az idei olimpián a női ökölvívótornán két, nemváltó műtéten átesett versenyző, a tajvani Lin Jü-ting és az algériai Imane Helif is aranyérmet szerzett saját súlycsoportjában, holott a tavalyi amatőr világbajnokságról mindkettejüket kizárták azért, mert férfi DNS-sel akartak a nők között szerepelni. Az olimpia szervezőit nem zavarta annyira ez a körülmény, de a két bokszoló számos ellenfelét már igen, hiszen Helif olasz riválisa 46 másodperc után föladta a mérkőzést, mivel az algériai olyan erővel ütött, amit nem tudott elviselni. Mint ismert, később Hámori Luca került Helif útjába, s a magyar lány ugyan bátran végig küzdötte a mérkőzést, de végül szoros pontozásban alulmaradt a későbbi olimpiai bajnokkal szemben.

A legújabb ügy, ami borzolhatja a kedélyeket a transznemű és/vagy nemváltáson átesett sportolók kapcsán, az Egyesült Államokban robbant ki. Szeptember 17-én került sor a New Hampshire állambeli Bow városka középiskolájában egy lányok közötti futballmérkőzésre, melyen az ellenfél csapatában egy 15 éves transznemű játékos is szerephez jutott. Ez a körülmény annyira fölháborított két szülőt, egy bizonyos Andrew Foote-ot és Kyle Fellerst, hogy tiltakozásuk kifejezéseképpen rózsaszín karkötőt húztak magukra, amelyen az XX felirat szerepelt, utalva az egészséges női kromoszómára.

A bow-i tankerület munkatársai felszólították a demonstráló szülőket, hogy vegyék le a karkötőt, mert az iskola területén az ilyesfajta véleménynyilvánítás nem megengedett. A szülők erre nem voltak hajlandók, ezért a tankerületi dolgozók rendőrt hívtak, hogy érvényt szerezzenek akaratuknak. Végül az „győzte meg” a szülőket arról, hogy érdemes volna levenni a karkötőt, hogy a mérkőzés bírója a találkozó félbeszakítását helyezte kilátásba, amennyiben nem veszik le a karkötőt, valamint nem távolítják el a nézőtér korlátjára kitűzött transzparenst, amelyen a „Védjük meg a női sportot a női sportolók számára” felirat volt olvasható. A rendőri intézkedésnek egyébként az is okot szolgáltatott, hogy az egyik szülő dühében náciknak nevezte a velük szemben eljáró tankerületi alkalmazottakat.

A tankerület a történtek miatt mind Foote-ot, mind Fellerst ideiglenesen kitiltotta az iskolai sporteseményekről. A két szülő emiatt bírósághoz fordult. Steven McAuliffe szövetségi bíró kedden úgy ítélkezett, hogy Foote szeptember 23-i visszamenőleges hatállyal ismét látogathatja kislánya mérkőzéseit, Fellers kitiltását viszont helyben hagyta. A két szülő nem pusztán a kitiltás miatt fordult a bírósághoz, hanem a véleménynyilvánítás szabadságának sérelme miatt is. A felperesek az amerikai alkotmány első kiegészítésére hivatkozva, amely többek között kimondja a szólásszabadsághoz való jogot is, vitatják, hogy az iskola és a tankerület jogszerűen járt el, amikor a tiltakozás befejezésére szólította fel őket, majd ennek alátámasztása céljából rendőri intézkedést kért.

A két szülőt képviselő ügyvéd, Del Kolde a keddi tárgyalást követően a sajtónak elmondta, hogy a rendőrségi testkamerák felvételei egyértelműen bizonyítják, hogy Foote és Fellers nem követtek el jogsértést, hanem kizárólag az említett alkotmány-kiegészítésben foglalt jogukkal éltek. Fellers elismerte a keddi meghallgatáson, hogy dühében náciknak minősítette a tankerületi dolgozókat, de ugyanerre az alkotmányos rendelkezésre hivatkozva azt állította, hogy nem követett el bűncselekményt.

A bow-i tankerület a maga részéről kedden kiadott közleményében továbbra is határozottan kitartott álláspontja mellett, miszerint a két szülő olyan véleménynek adott hangot és a tiltakozás olyan formáját választotta, aminek iskolai keretek között helye nincs. A helyi sajtó kedden megkérdezte a tankerület szóvivőjét, hogy mi a véleményük a bírósági eljárásról, de nem kívánt nyilatkozni. A két szülő viszont elmondta, nagyon rossz iránynak tartják, hogy az iskolában ennyire korlátozzák a szabad véleménynyilvánítást, amihez szerintük az intézményeknek nincs is joguk, s nem segítik elő a gyerekek szellemi fejlődését sem.

A pernek egyébként nincs vége, a következő tárgyalást november végére tűzte ki a bíró. A felperesek ügyvédje azt ígérte, az akkori meghallgatáson bemutatják az említett rendőrségi testkamerás felvételeket igazuk bizonyítására.

Az, hogy az egyik csapatban egy transznemű játékos szerepelhetett, minden bizonnyal azért is váltott ki ennyire negatív reakciót egyes szülőkből, mivel a szóban forgó „lány” szülei keresetet nyújtottak be a bíróságon New Hampshire állam azon törvénye ellen, amely jelenleg is tiltja transznemű sportolóknak az egyetemi és középiskolai versenyeken, bajnokságokon való indulását. Az nem teljesen tisztázott, hogy az érintett futballista akkor mégis milyen alapon léphetett pályára az ominózus szeptemberi mérkőzésen, de ismerve az amerikai viszonyokat, valószínűleg simán szembementek az előírásokkal pusztán azért, mert azzal nem értenek egyet.

Az amerikai egyetemi sportok világában, ami egy igen nagy világ, 2022 márciusa óta lett egy igen erős beszédtéma a transznemű versenyzők ügye, mivel akkor Lia Thomas, a Pennsylvania Egyetem tanulója transzneműként nyerte meg az egyetemi úszóbajnokságon a női 500 yardos gyorsúszást. Nem sokkal később a Vizes Világszövetség (VV) kitiltotta a transzneműeket a női versenyekről, ami miatt Thomas beperelte a szervezetet, keresetét azonban tavaly nyáron a Sportdöntőbíróság (TAS) elutasította, elismerve a VV érvelését, miszerint a női sport védelmében meg kellett hozni ezt a döntést. Azóta az úszó-világkupában kísérleti jelleggel külön versenyeket szerveznek a transzneműek számára – az első ilyen viadalt éppen a tavalyi, budapesti állomáson tartották meg.

Szintén keddi hír, hogy az amerikai Georgia állam 26 egyetemi és főiskolai vezetője egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy meg kell tiltani a transznemű sportolóknak az egyetemi bajnokságokat szervező nemzeti szövetség, az NCAA és egyéb szervezetek égisze alatt zajló női versenyeken történő indulását. Georgia republikánus alkormányzója, Burt Jones már augusztusban törvényjavaslatot nyújtott be a helyi kongresszus, azaz a törvényhozás elé, amely kimondja, hogy transzneműek nem indulhatnak közpénzből működtetett felsőoktatási intézmények által rendezett sporteseményeken.

Áprilisban 241, főleg kisebb egyetemeket és főiskolákat tömörítő sportszövetség döntött szintén egyhangúlag arról, hogy szükséges a transznemű versenyzőknek a nők számára kiírt tornákról történő kitiltása. Azt is fontosnak tartja ez a szövetség, hogy az amerikai egyetemi bajnokságok eltérő szabályrendszereit hozzák összhangba ebben a témában. Júniusban 16 sportolónő beperelte az NCAA-t, azt követelve a bíróságtól, hogy utasítsa a szövetséget a transznemű versenyzők kitiltásának elrendelésére.

Természetesen a mostani georgiai döntéssel kapcsolatban újfent megszólaltak a szexuális másságukat nyíltan vállalókat képviselő érdekvédő szervezetek, amelyek egyöntetűen elutasítják a korlátozásokat és a tilalmakat. Úgy vélik, rengeteg dezinformáció és félremagyarázás él a köztudatban a transznemű emberekkel és sportolókkal kapcsolatban, s nem ezek alapján kellene döntéseket hozni.

Az NCAA már 2010-ben engedélyezte a transzneműek szereplését versenyein azzal a feltétellel, hogy megelőzőleg legalább egy éven keresztül a tesztoszteron-szintet csökkentő kezelésnek vetik alá magukat, s ezt orvosi dokumentumokkal tudják igazolni.

Az Egyesült Államokban jelenleg 23 állam tiltja transznemű sportolóknak a női versenyeken való szereplését. Több ilyen törvény is pereskedések tárgyát képezte, illetve képezi. A G7-országok szeptemberi, olaszországi értekezletén is téma volt ez, s ott úgy foglaltak állást a politikusok, hogy a női sport integritását meg kell védeni, ugyanakkor határozott álláspont nem alakult ki azzal kapcsolatban, hogy mi legyen a transznemű versenyzőkkel, csupán azt hangoztatták, hogy világos sztenderdeket kell fölállítani.

A kiemelt kép forrása: insidethegames.biz / FEDERAL COURT RECORDS

Hozzászólás