Bár már hetekkel ezelőtt véget ért az olimpia és vasárnap a paralimpia is befejeződik, de ez nem jelenti azt, hogy a szervezőknek véget érne a munkájuk. Amellett, hogy vissza kell adni a helyszíneket eredeti használóik számára, az átmeneti infrastruktúrákat pedig le kell bontani, gondoskodni szükséges a két eseményen fölhasznált eszközök kezeléséről is. Az igénybe vett tárgyak nagy részét nem kell selejtezni, hanem új életet lehet nekik adni. A szervezők ennek érdekében több fölajánlást is tettek. Ezeket mutatja be a Zöld Sport rovat eme cikke.
A 2024-es olimpiai játékok szervezői már a rendezési jog elnyerésének pillanatától kezdve azt hirdették, hogy szeretnék minden idők legfönntarthatóbb olimpiáját megvalósítani, amelynek központi eleme lesz a körforgásos gazdasághoz történő csatlakozás azáltal, hogy az ötkarikás játékokon használt eszközöket: sportszereket, pályaborításokat, az átmeneti építmények alkotóelemeit és egyebeket ne kelljen leselejtezni, hanem azok valamilyen formában második életet kezdhessenek.
Cél volt az is, hogy minél kevesebb új dolgot kelljen legyártani az olimpiához, így pl. a sportszerek háromnegyedét bérelték az olimpiára és bérlik a még zajló paralimpiára. Összesen 1.2 millió darab tárgyról van szó, tehát 900 000 darab volt az, amit kölcsönvettek valahonnan. Mindez a szervezők által fölállított felelős vásárlási stratégia és a körforgásos gazdasági stratégia keretében valósult meg.
Az eszközök fönnmaradó negyedét a Nemzeti Sportügynökség anyagi támogatásával megvásárolták, s a játékok után a helyi sportmozgalom kapja meg ezeket használatra. Kiválasztották azokat a sportági szakszövetségeket, amelyek átadják a megvásárolt eszközöket. Mivel a hivatalos közlés szerint nagy érdeklődés mutatkozott a tárgyak iránt, így elvileg mindegyik második életet kezdhet, mert mindre volt érdeklődő. Így tehát labdák, ütők, hálók, sportruházatok és egyebek sokasága menekül meg a selejtezéstől. Természetesen a nagyon elhasználódott eszközök jó eséllyel a szemétdombon végzik, de ha lehet hinni a híreknek, ezek aránya nagyon csekély.
A szervezők közleménye szerint többek között a röplabdában, a tollaslabdában, a tékvandóban és a gördeszkában használt eszközöket ajánlanak fel a szövetségek számára, amelyek azokat a helyi klubok között osztják szét, ezzel is segítve infrastrukturális fejlődésüket.
A szövetségek mellett különböző kondiparkok és más városi sportlétesítmények fejlesztéséhez is hozzájárulnak az olimpia és a paralimpia szervezői ezeknek az eszközöknek a fölajánlásával.
Egy olimpián persze nem csupán a versenyek, mérkőzések lebonyolításához kellenek mindenféle tárgyak, hanem a marketinghez is. Az olimpia és a paralimpia idején több ajándékbolt működött, illetve működik, ám ezeknek az árukészlete nem fog teljesen elfogyni, ezért hétfőtől több mint egy hónapon át számos helyszínen tartanak végkiárusító vásárokat, amelyeken nem csak a szuvenírboltokban megmaradt dolgokat lehet olcsón megszerezni, hanem bizonyos, az olimpián és a paralimpián alig vagy egyáltalán nem használt tárgyakat, úgy mint törülközők, egyenruhák, zászlók, kupák, helyszíni dekorációs elemek stb. Ezeket is az ígéret szerint vonzó áron lehet megvásárolni.
Cél a minél kevesebb szemét
Ahogy az eddigiekből is kitűnhetett, fontos célja az a szervezőknek, hogy egy minél teljesebb körforgás valósuljon meg az olimpián és a paralimpián alkalmazott eszközök terén annak érdekében, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen, egyben minél kevesebb új sportszert, textíliát stb. kelljen gyártani. Mint a Zöld Olimpia cikksorozat szinte valamennyi írásában szerepel, a hulladékmennyiség csökkentése és a minél tartósabb, strapabíróbb eszközök előállítása egyaránt hozzájárul a környezeti lábnyom csökkentéséhez, hiszen mindkét folyamat, azaz a hulladékfeldolgozás és a gyártás is komoly terheléssel jár környezetünk számára.
Természetesen óhatatlanul keletkezett nem is kevés szemét a két nagy esemény ideje alatt, de ezeknek a legnagyobb részét lehet szelektíven gyűjteni, ezáltal pedig újrahasznosítani. Persze a hulladéküzemekben a szelektív szemét kezelése is generál terhelést a környezet számára, de ez is jóval kisebb, mintha el kellene égetni vagy földelni a hulladékot.
A szervezők állításuk szerint sosem látott méretű munkát végeztek, hogy megtudják, melyek azok az eszközök és technológiák, amelyekkel el lehet érni a hulladék csökkentésére, egyben az erőforrások gazdaságos felhasználására irányuló célokat, miközben figyelemmel kísérik a különböző tárgyak életciklusát is annak érdekében, hogy a mostani szétosztási akciók megvalósuljanak.
A tervek szerint az olimpián és a paralimpián fölhasznált mintegy 6 millió darab tárgy 90%-át a játékok együttműködő partnerei és szolgáltatói veszik át, hogy tovább használják ezeket. Erre jó példa a bútorokat szállító cég, amely több mint 60 000 darab különféle bútort szállított le a játékokra, s ezek legnagyobb részét használt bútorokként fogja piacra dobni.
Ezen kívül bizonyos eszközöket a szegény lakosság megsegítésére, életminőségének javítására kívánják fölajánlani, bizonyos nemzeti olimpiai és paralimpiai bizottságok pedig vállalták, hogy a sportolóik által használt eszközöket, tárgyakat jótékony célokra ajánlják fel, pl. a Vöröskeresztnek és egyéb civil szervezeteknek.
A játékok mintegy 33 000 négyzetméternyi küzdőfelületét biztosító cég több mint negyven sportpályát fog ezekből kialakítani különböző helyeken – ezeket a pályákat elsősorban lakossági használatra szánják.
A szervezők végezetül egy internetes oldalon keresztül bizonyos tárgyakat árverésre bocsátanak, s ezeknek a bevételét is környezetvédelmi, illetve karitatív célokra fogják költeni.
Összefoglalásképpen tehát elmondható, hogy az olimpiai és paralimpiai játékok szervezői igyekeznek mindent megtenni a fönntarthatóság érdekében. Remélhetőleg sikerrel fognak járni.
A kiemelt kép forrása: environmentenergyleader.com