Napra pontosan húsz évvel ezelőtt, 2004. augusztus 14-én volt az athéni olimpiai játékok első hivatalos versenynapja. Görögország, az olimpiák szülőhazája 1896-ot követően másodszor rendezhette meg az eseményt a modern érában. Az olimpia alapvetően sikeresen zajlott le, azonban a rengeteg doppingügy és a helyszínek nagy többségének a versenyek után történt elhanyagolása és pusztulása elég sötét nyomot ejtett az esemény megítélésén. A doppingügyekből sajnos a magyar csapatnak is bőven kijutott, de azért sok emlékezetes sikert is átélhettünk kettő évtizeddel ezelőtt.
Athén azt, amit 1996-ban nem kaphatott meg, 2004-ben megkapta: megrendezhette története második olimpiáját. A játékok bölcsőjében rengeteg fantasztikus teljesítménynek lehettünk szemtanúi, de nem kevés meglepetés is született. Magyar szempontból nagyjából az előző olimpiához lehet hasonlítani az eredményességet, ami azonban jobb lehetett volna, amennyiben nem veszítünk el három érmet. Márpedig sajnos ez történt, mivel két atléta és egy súlyemelő, valamint további két, érmet nem szerzett súlyemelő figyelmen kívül hagyta az éppen akkoriban jelentősen szigorított doppingszabályokat, s vétett azok ellen. Ezen az olimpián amúgy is robbanásszerűen megnőtt a föltárt visszaélések száma, de sajnos Magyarország mindmáig – Görögországgal holtversenyben – a legtöbb doppingeset miatt szégyenkezhet ezzel az olimpiával kapcsolatban. Döbbenetes, hogy még nyolc évvel a játékok után is fény derült újabb doppingesetekre, amelyek érmek elvételét idézték elő a renitensekkel szemben. Az is elég rossz fényt vet utólag erre az olimpiára, hogy az elszállt költségek komoly nehézségeket, sőt, négy évvel később gazdasági válságot okoztak Görögország számára.
A kilencvenes évek elején, amikor dönteni kellett az 1996-os olimpia házigazdájáról, sokan azt szorgalmazták, hogy Athén alanyi jogon kapja meg a rendezés jogát, hogy így az 1896-os, legelső modern kori olimpia centenáriumán ismét a görög főváros, az ötkarikás játékok bölcsője legyen a helyszín. Athén pályázott is a rendezésre, azonban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végül a Coca-Cola hathatós támogatásának köszönhetően Atlantát választotta házigazdának. Az amerikai nagyváros aztán egy nem éppen zökkenőmentes olimpiát tudott megrendezni. Athén a fájó vereség után nem tett le arról, hogy belátható időn belül ismét otthona lehessen az olimpiának. A 2000-es milleniumi játékokra nem kandidált a görög főváros, hanem inkább 2004-et célozta meg. Ezt sikerrel tette, mert jobbnak bizonyult Rómánál, tehát pontosan húsz éve Görögország fővárosában volt az olimpia, mely e sorok írójának az első igazán figyelemmel kísért nyári olimpiája volt 9 éves korában.
Hogy mi minden is történt ezen az olimpián, hogyan szerepeltek a magyarok és kik voltak a játékok legnagyobb külföldi sztárjai, kiderül a Sportudvar olimpiatörténeti cikksorozatának lentebb hivatkozott cikkéből, s olvasható az Öt karika című e-könyvsorozat III. kiadásában is, mely megvásárolható a Google Play Könyvek felületén.
A kiemelt kép forrása: index.hu