Zöld Olimpia: Így lehet röpizni fönntarthatóan

silhouette photography of people playing beach volleyball

A nyári olimpiai sportágak környezetvédelmi és fönntarthatósági megoldásait bemutató Zöld Olimpia cikksorozatban utolsó labdajátékként a röplabda kerül górcső alá. A világszerte milliók által űzött sportban is sok kezdeményezés indult meg a zöldebb jövő érdekében, s ezek igen sok területet fednek le. Ebben a cikkben bemutatok néhányat ezek közül a teljesség igénye nélkül. Tarts velem!

A röplabda kerek évfordulóhoz érkezik az idei olimpián, hiszen kereken hatvan éve rendezték meg először az ötkarikás tornákat a sportágban. Mára a röplabdának vitathatatlan helye van az olimpiai műsorban, hiszen a világ szinte minden pontján űzik és több földrészen is vannak nagyhatalmai, elég csak Brazíliát, Japánt vagy éppen Olaszországot említeni.

Magyarország ugyan nem tartozik a sportág nagyhatalmai közé, de nálunk is sokan röplabdáznak, hiszen rengeteg iskolában a mindennapos testnevelés része, a nyári időszakban pedig a strandröplabda örvend nagy népszerűségnek, hiszen pl. a Balaton körül számos strandon vannak kialakítva pályák, de sok más hazai vízparton is hasonló a helyzet.

Mindebből látható, hogy a röplabda (legyen az a teremben vagy a strandon űzött változata) nagyon sok embert ér el, ezáltal a környezetvédelmi és fönntarthatósági témák tekintetében is komoly súlya van, nagyban hozzá tud járulni a figyelemfelhíváshoz és az oktatáshoz.

Szerencsére a sportágban rengeteg példát és megvalósult projektet találunk, amelyek elősegítik a Föld megóvását. Elsőként álljon itt példának egy 2019-ben indult kezdeményezés, amely a Jó Háló nevet viselte. Ezt a projektet a Nemzetközi Röplabda Szövetség (FIVB) és a Ghost Fishing nevű hollandiai székhelyű környezetvédő csoport hozta össze.

A kezdeményezés fő célja az volt, hogy fölhívják a figyelmet arra az igen káros és veszélyes jelenségre, hogy a tengereken és óceánokon ténykedő halászok sok esetben elhasználódott halászhálóikat nemes egyszerűséggel belehajítják a vízbe. Ezek az ún. szellemhálók a fenékre lesüllyedve nagy fenyegetést jelentenek a vízi élőlények, különösen a nagyobb halak, cápák számára, hiszen ők simán belegabalyodhatnak egy ilyen hálóba, de a kisebb élőlények sincsenek biztonságban, mert náluk légzési problémákat idézhet elő, ha rájuk hull egy ilyen háló. Azt talán már írni sem kell, hogy ezek a hálók nem feltétlenül környezetkímélő anyagokból készülnek, éppen ezért is nagyon fontos, hogy eltávolításra kerüljenek a vizekből.

A Jó Háló program célja, hogy a röplabdában minél több összegyűjtött halászhálóból készült hálót alkalmazzanak, mert ezzel az újrahasznosítás és a hulladékkezelés, valamint a fönntarthatóság is erősen megvalósul. Ma már világszerte vannak olyan terem- és strandröplabdapályák, amelyeken ilyen újrahasznosított hálók fölött kell a játékosoknak átütniük a labdát, hogy pontot érjenek el.

A program keretében először 2019 márciusában Rio de Janeiro világszerte ismert strandján, a Copacabanán állítottak fel halászhálókból lett röplabdahálókat. A FIVB és a brazilok között már a 2016-os riói olimpiát megelőzően együttműködés kezdődött, hiszen az ország a sportág egyik nagyhatalma. A nemzetközi szövetség anyagilag támogatta egy helyi iskola felújítását és fontos szerepe volt a hálóprogramban is.

Évente mintegy 640 000 (!) tonna eldobált halászhálót fognak ki a Föld óceánjaiból és tengereiből. Egy felmérés szerint ennek legnagyobb részét az Északi-Csendes-óceánon dobják el, mégpedig egy nagyjából Franciaországgal megegyező nagyságú területen, vagyis több mint félmillió négyzetkilométeren. A cél, hogy minél nagyobb mennyiséget gyűjtsenek össze, mert ennek legnagyobb részét röplabdahálóként lehet hasznosítani.

A Jó Háló program 2017 februárjában csatlakozott az ENSZ Tiszta Tengerek elnevezésű akciójához is, mely a tengeri és óceáni műanyag-szennyezés fölszámolását tűzte zászlajára.

„Búvárokként nagyon törődünk az óceánokkal. Ezért tudjuk nagyon megérteni, hogy az eldobált halászhálók vagy más szóval szellemhálók mekkora károkat tudnak okozni a vízi vadvilágban olyan helyeken, ahol nagyon kevesen láthatják mindezt, mint pl. a tengerfenéken. A röplabdahálók akár egy helyi strandon, akár egy televíziós versenyen egészen más láthatósággal rendelkeznek” – magyarázta Pascal van Erp, a Ghost Fishing elnöke, hogy miért éppen a röplabdával léptek együttműködésre.

A projektet a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) is nagyra értékelte.

„A globális fönntartható fejlődés előmozdításának kulcsa az együttműködésben rejlik. Nagyon örülünk, hogy a FIVB csatlakozott a Tiszta Tengerek kampányhoz. Együtt felhasználhatjuk a sport erejét a környezetszennyezés elleni küzdelemben, és aktívan hozzájárulhatunk a társadalom fejlődéséhez és a környezetvédelem erősítéséhez. A Jó Háló program innovatív megoldásokat kínál a tengerek, óceánok halászhálókkal való szennyezésének fölszámolására” – mondta Julie Duffus, a NOB fönntarthatósági menedzsere.

Röplabdázás sárban a több rizstermésért

A Jó Háló projekt népszerűsége a következő években csak fokozódott, ugyanis 2020-ban kiérdemelte a Nemzetközi Sportszövetségek Globális Szövetsége (NSGSZ) Fönntarthatósági Díját. Az NSGSZ is megállapította, hogy ez az akció elősegíti a tengerek és óceánok eldobott halászhálókkal történő szennyezésének csökkentését, ezért nagyon támogatandó elképzelés.

2019 óta egyébként már rengeteg, a FIVB által szervezett tornán, így pl. terem- és strandvilágbajnokságon használtak újrahasznosított forrásból származó hálókat, s minden bizonnyal az idei olimpián is lesznek használatban ilyenek.

Idén júniusban Bangkokban rendezték a Nemzetek Ligája döntőjét. Ehhez kapcsolódóan a FIVB és a thai szövetség egy háromnapos programot szervezett 320 helyi gyermek számára. A program első napján a fönntarthatóság állt a középpontban, melynek keretében a gyerekek sárban röplabdáztak. Előzőleg ebbe a sárba rizsmagokat ültettek el, s azzal, hogy a gyerekek ezen a felületen sportoltak, azt érték el, hogy a magok minél jobban belemélyedjenek a talajba, mert ezzel jó és sok termésben lehet reménykedni. A cél a fönntartható gazdálkodás bemutatása volt egy olyan országban, amelynek mezőgazdaságában a rizstermelés az egyik húzóágazat.

A harmadik példa, amelyen keresztül szemléltetni lehet, hogy a röplabda mi mindent tesz a fönntarthatóságért és a környezetvédelemért, az egy észt válogatott játékosé.

Liis Kullerkann tavaly megnyerte hazája női nemzeti csapatával az Ezüst Európa Liga küzdelmeit. Jelenleg Olaszországban légióskodik, ugyanakkor diplomáit az Egyesült Államokban, az Ohio Egyetemen szerezte. Kiis Kullerkann nemzetközi gazdaság szakra nyert felvételt, ám később a fönntarthatósági mesterképzést is sikeresen elvégezte.

„Észtországban szabadidőm nagy részét a szabadban töltöttem. Nagyon jól éreztem magam ebben a környezetben. Sok vizet hasznosítottunk, mivel tiszta volt. Amikor Amerikába költöztem tanulmányaim miatt, vagy pedig az észt válogatottal külföldön szerepeltem, akkor döbbentem rá, hogy nem mindenhol normális az, ami otthon annak számít. Annyira rosszul éreztem magam, amikor megláttam a világ különböző részein tapasztalható fogyasztást, a tiszta víz hiányát és azt, ahogy az emberek elpazarolják a dolgokat, és ezért döntöttem úgy a diploma megszerzése után, hogy megszerzem a fenntarthatóság mesterképzés diplomáját is. Ezen keresztül valami változást akartam elérni.”

Liis Kullerkann egyetemi tanulmányainak 2015-ben történt befejezése után olasz, francia, német, cseh és észt klubokban fordult meg. Öt nyelven beszél, így szinte mindenkivel szót tud érteni, ezáltal terjeszteni tudja a környezetvédelemről és a fönntarthatóságról vallott nézeteit.

A fiatal röplabdázó tagja az Észt Sportolói Bizottságnak, amelynek kebelén belül a legmagasabb szintekre tudja eljuttatni saját és sporttársai aggodalmát a klímaváltozással és a többi környezeti kihívással kapcsolatban. Liis maga is arra ösztönzi csapattársait, hogy tegyenek a zöldebb jövő érdekében.

Liis Kullerkann (A kép forrása: https://sustainabilityreport.com )

A 32 éves játékos arról is beszélt a Sustainability Report-nak adott tavalyi interjújában, hogy amikor egy új edzőterembe megy és ott műanyagpalackokat lát meg, egyből szóvá teszi ezt. Mint oly’ sokan a sport világában, ő is arra törekszik, hogy újrahasznosítható és többször használható palackokat alkalmazzanak a sportolók. Ezek apró változtatások, melyek az életminőségre semmilyen hatással sincsenek.

Liis úgy látja azonban, hogy sajnos ezek az apró és könnyen megvalósítható gesztusok nem valósulnak meg mindenhol a leggyorsabban, éppen ezért nagyon fontos a sportszervezetek és a sportolók közötti együttműködés megteremtése a megvalósítás érdekében.

Szerinte van tennivaló a további sportfelszerelések terén is, mert nem minden klub figyel oda arra, hogy a labdák, hálók, ruházatok minél nagyobb százalékban fönntartható és környezetkímélő forrásból legyenek előállítva. Liis úgy véli, amennyiben a szövetségek megkérdeznék a sportolókat arról, hogy mi a véleményük a környezetvédelemmel és a fönntarthatósággal kapcsolatban, az nagyban elősegítené a dolgok jó alakulását.

„Életem minden területébe beépítem a [fönntarthatóságot], és folyamatosan próbálok tudatos döntéseket hozni. A röplabda mellett részmunkaidőben dolgoztam egy újonnan indult fitneszcégnél Észtországban. Nem könnyű ebbe beleépíteni a fönntarthatóságot, de bevezettünk egy programot, ahol az emberek online edzenek, és az elégetett kalóriákat kilowattórákon keresztül napenergiává alakítjuk. Nem valami nagy dolog, de kapcsolatot teremtettünk az edzés és a több napenergia előállítása között, azzal az ösztönzéssel, hogy minden résztvevő pontokat gyűjthet a számlájára”.

Liis Kullerkann arról is beszélt ebben az interjúban, hogy több zöld vállalkozásban is befektetett már, s ezek közül nem egy sikeres lett mára, így pl. egy megújuló energiaforrások előállításával foglalkozó cég.

Ő tehát szintén sokat tesz a zöldebb, élhetőbb jövő érdekében és azt gondolom, mindenképpen meg kell emelnünk kalapunk előtte még ebben a nagy hőségben is, hogy a profi sportkarrier mellett ezekre a dolgokra is tud időt és energiát szánni. Ez azért kevés sportemberről mondható el.

Ugyanúgy kalapot emelhetünk az eldobott halászhálókat újrahasznosítók előtt és a rizstermelést röplabdázással elősegítők előtt is.

Mindezek a bemutatott példák alátámasztják, hogy a röplabda, játsszák akár teremben, akár strandon, rengeteget tett és tesz a környezetvédelem és a fönntarthatóság érdekében. Reméljük, hogy ezek a folyamatok a jövőben sem állnak meg és hamarosan további eredményekről számolhatunk be.

A Zöld Olimpia korábbi írásai elérhetőek ide kattintva.

A kiemelt kép forrása: Pexels

Hozzászólás