Már számos vizes sportággal foglalkoztam a Zöld Olimpia cikksorozat keretében. Ezek közül most az utolsó következik, ami nem más, mint a szörf. Ahogy a többi vizes sport, ez is zászlajára tűzte a tengerek és óceánok megtisztítását és a vízi élővilág megőrzését, erősítését. Ebből a cikkből ki fog derülni, mi minden is történik a sportágban eme célok elérése érdekében.
A szörf, vagy hivatalos nevén hullámlovaglás 2020 óta olimpiai sportág. Elsősorban a tengerrel és/vagy óceánnal rendelkező országokban űzik sokan, de mivel nagy és népes országokról beszélünk, így a sportág komoly népszerűségnek örvend, s ezáltal a környezetvédelem és a fönntarthatóság terén is sok embert szólíthat meg.
Ahogy az alábbiakból ki fog derülni, nem is tétlenkedik a szörf világa ebben a tekintetben, hiszen számos kezdeményezés indult már el annak érdekében, hogy a Föld vizei minél tisztábbak legyenek, miközben a szörfdeszkák és a ruházatok minél fönntarthatóbb módon készüljenek.
A sportágban évek óta létezik az az akció, melynek keretében tengeri fákat telepítenek az óceánok partjain. Ennek célja a parti ökoszisztéma helyreállítása, mivel az óceánok képesek visszafordítani az éghajlatváltozást, amennyiben ez rendben van. A tengeri fák akár 5-10-szer több szenet tudnak megkötni a levegőből, mint az esőerdők. A tengeri fák kategóriájába tartozik a mangrovefa, a korallzátony, a moszaterdők, a tengeri füves rétek és az osztrigazátonyok. Ezeknek helyreállítása, illetve megőrzése kulcsfontosságú a tengerek és óceánok megóvása szempontjából. A program keretében partmenti vízgyűjtő területek kialakítására is sor kerül, melyeknek vízéből ezeket a növényeket tudják táplálni.
Egészen a cikk írásának pillanatáig (2024. július 16. 10:45) 4 187 718 tengeri fafélét ültettek el a program keretében a világ különböző pontjain, vagyis egy igen jól működő kezdeményezésről van szó. A négymilliós álomhatárt június 7-én érték el, vagyis alig hat hét alatt sikerült újabb közel 200 ezer fát telepíteni.
A program keretében bárkinek lehetősége van fát ültetni, amennyiben egy internetes oldalon vásárol valamilyen növényt. Az ebből befolyó összeget a program további fejlesztésére fordítják az elültetendő fák beszerzése mellett. Jelenleg többek között arra van lehetőség, hogy Kenyában 10-100 mangrovefát, Ausztráliában korallokat, Spanyolországban pedig algákat telepítsenek.
Fölmerülhet a kérdés, hogy mégis miért szükséges ennyire támogatni az óceánok ökoszisztémájának fejlesztését. Nos, ennek alátámasztásaként álljon itt egy adat, mely bizonyítja, hogy az óceánok mennyire nélkülözhetetlenek a Föld működőképessége szempontjából:
Az óceánok termelik a bolygó oxigénellátásának több mint a felét, és 50-szer több szén-dioxidot nyelnek el, mint a légkör.
Az óceánok forrásként szolgálnak a gasztronómia és a gyógyászat számára is, hiszen a tenger gyümölcsei finom ételek részei lehetnek, s olyan dolgok is megtalálhatók ezekben a vizekben, amelyek gyógyszerek hatóanyagaiként funkcionálhatnak – ez utóbbi kategória igen széles, hiszen az ízületi gyulladástól kezdve a rákon át az Alzheimer-kórig és a szívbetegségekig számos egészségi probléma kezelésében zajlanak ígéretes tesztek óceánokból származó anyagokkal.
Emiatt is nagyon fontos tehát, hogy az óceánok tiszták legyenek, s ebben a küzdelemben a szörfsport is fontos szerepet játszik.
A sportág az ökológiai szempontok mellett a gyártás terén tud még tenni a zöldebb jövőért. A szörfdeszkák gyártása is egy olyan folyamat, amelynek során lehet spórolni az energiával és a fölhasználandó alapanyagokkal is, miközben kiváló minőségű eszközök születnek meg.
Michael Stewart, a Sustainable Surf társalapítója szerint a fönntartható forrásból származó szörfdeszka választásával mindenki nagy lépést tesz egy fönntarthatóbb világ felé.
Korábban általánosan elterjedtek voltak az üvegszálas és habszivacsos technológiával készült deszkák, melyek azonban környezeti kockázatokat rejtettek magukban. Napjainkban már léteznek fönntartható forrásból előállított szörfdeszkák.
Egy ilyen szörfdeszka esetében az ún. légmagokat, melyek ahhoz kellenek, hogy a deszka minél könnyebb legyen, 100%-ban újrahasznosított PETG filamentből gyártják 3D-nyomtatással. Maga a deszkázat fából, mégpedig Paulownia-fából készül, amelynek szén-dioxid-megkötőképessége igen jónak mondható, hiszen kutatások szerint 17 tonna/hektár/év ez az érték, ami egy átlagos magyarországi lombos fa esetében csupán 12 tonna/hektár/év. A Paulownia-fák emellett gyorsan száradnak, éppen ezért jobban ellenállnak a vizes közegnek, mint más fák.
A deszka belső laminálásához szerves kenderszövetet és bio epoxigyantát használnak, amelyek jóval kevésbé mérgezőek a környezetre, mint a korábban használt anyagok. A külső felületek hidrofób, vagyis a víznek ellenálló, növényi eredetű olajjal vannak bekenve, ami növeli a szörfdeszka tartósságát.
Az imént fölsoroltak alapján látható, hogy kevesebb üvegszálra és habszivacsra van szükség egy ilyen szörfdeszka előállításához, ezáltal kisebb a környezeti terhelés, az energiafelhasználás és a hulladéktermelődés is. Több gyártócég is azon fáradozik, hogy a közeljövőben 100%-ban bioalapú, BPA-mentes epoxigyantára álljon át, a 3D-nyomtatásnál pedig minél inkább óceánbarát megoldásokat vezessen be.
Mindez, ami a cikkben föl lett sorolva, a szörfsportban is fontos szerepet játszik, így bízhatunk benne, hogy a jövőben ez a sportág is hozzá fog járulni a zöldebb világhoz.
A Zöld Olimpia korábbi írásai elérhetőek ide kattintva.
A kiemelt kép forrása: Pexels